A Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviseletében 2004. június 21. napján dr. Kapás Katalin elnök asszony és dr. Tóth Ádám elnökhelyettes hivatalos megbeszélést folytatott Brüsszelben dr. Balázs Péter magyar EU biztossal. A megbeszélés tárgyát az Európai Bizottság előtt folyamatban lévő - a latin-típusú közjegyzőség alapjait érintő - szerződésszegési eljárás megindításának kérdése képezte. Előzetesen már eljuttattuk a biztos úrhoz álláspontunk részletes indokolását és ő lehetőséget adott egy személyes találkozó keretében annak bővebb megtárgyalására is.
A tárgyalás kezdetén kifejtettük, hogy általánosságban mennyire fontosnak érezzük az Európai Unió pozitív szerepét a közjegyzőség számára. Hangsúlyoztuk, hogy a magyar közjegyzőség is hozzá kíván járulni a tamperei program által meghirdetett "Szabadság, biztonság és jog térségének" megteremtéséhez, ezért támogatjuk és üdvözöljük a közjegyzői okiratok elismerésének és végrehajtásának megkönnyítését az EU tagországok között. Magyarország európai uniós csatlakozása új helyzetet teremtett, új kihívás az egész ország számára, melyben a magyar közjegyzőségnek is részt kell vállalnia. Erre már igyekeztünk előzetesen is felkészülni. A MOKK - immár tagként - szorosan együttműködik a latin-típusú közjegyzők európai szövetségével, a CNUE-vel.
A magyar és európai közjegyzőséget érintő témák leginkább azok, melyek a szolgáltatási és letelepedési szabadsággal állnak összefüggésben.
A magyar közjegyzőség előtt ismert, hogy jelenleg hét tagállam[2] ellen a Bizottság szintjén (még nem az Európai Bíróság előtt) szerződésszegési eljárás folyik. A vitás kérdés lényege az, hogy fenntarthatja-e az állam a közjegyzői foglalkozás gyakorlását saját állampolgárai számára (nemzeti fenntartás elve). A kérdést úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a hivatásrendet illető szabályozási kompetencia kinél van. Álláspontunk szerint a közjegyzői hivatást illetően nincs közösségi kompetencia, ami a közjegyzői hivatás hatósági (közhatalmat gyakorló) jellegéből adódik. Ezt támasztja alá a Római Szerződés 45. cikk is. Az összes szerződésszegési eljárással fenyegetett tagállam - ahova Magyarország még nem tartozik, de várható, hogy rövid időn belül az eljárást ránk is kiterjesztik - a fentiekben kifejtett álláspontot képviseli. Hangsúlyoztuk a biztos úrnak azt is, hogy megítélésünk szerint a közjegyzői tevékenység hatósági jellegének egységes megítélése nem eredményezheti azt, hogy az EK-Szerződés 45. cikkének alkalmazási köréből a közjegyző, mint hatósági jogalkalmazó kivételre kerüljön.
Kérésünk dr. Balázs Péter biztos úr felé az volt, - ahogy a többi tagállam is kérte saját biztosát - hogy a Bizottság az álláspontját még egyszer gondolja át és ennek megfelelően ne indítson eljárást a tagállamok ellen az Európai Bíróság előtt. Hangsúlyoztuk azt is, hogy a magyar közjegyzőség számára mennyire fontos az, hogy az EU biztossal és kabinetjével kapcsolatot tarthasson fenn, és ennek lehetőségéért köszönetet is mondtunk. A kabinetben kijelölt témafelelőssel is volt alkalmunk megbeszélést folytatni, aki felajánlotta, hogy közvetlen megkereséssel élhetünk felé a közjegyzőséget érintő minden ügyben.
A biztos úr jogilag megalapozottnak találta érvrendszerünket, és arról biztosított bennünket, hogy bizottsági munkája során azokat figyelembe fogja venni.
Információink szerint az Európai Bizottság a június végi döntést az év második felére halasztotta. Akkor már az új összetételű Bizottság fogja a kérdést tárgyalni, és várhatóan már bevonják az új tagállamokat, így köztük hazánkat is. Így nyertünk még egy kis időt..., reméljük, hogy az Európai Bizottság tagjainak többségét sikerül megnyerni arra, hogy ne indítsák meg az Európai Bíróság előtt a szerződésszegési eljárást. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Kopár Bernadett MOKK jogtanácsos
[2] Németország, Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Hollandia.
Visszaugrás
