A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatörvény) 78. § (1) bekezdése felhatalmazta a Kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a postai szolgáltatások nyújtásának részletes szabályait. Ennek tárgyában született meg a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről (a továbbiakban: Rendelet).
A Rendelet 9. § (1) bekezdés szerint a postai küldeményt a címzett vagy a Rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az egyéb jogosult átvevő részére kell kézbesíteni.
1. A címzett az a természetes személy vagy szervezet, akinek a neve a postai küldeményen szerepel. A jogi személy és egyéb szervezet számára címzett küldeménynek tekinthető a küldemény akkor is, ha a címzésben a szervezet neve vagy címe mellett valamely természetes személy neve is - akár egy, akár több - fel van tüntetve.
A postai küldeményeknek általánosságban azok a címzettjei, akikre vonatkozóan a küldemény információt, közlést tartalmaz. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 136. § (3) bekezdése azonban lehetővé teszi abban az esetben, ha a nem természetes személy székhelyére a kézbesítés sikertelen, hogy a bíróság a kézbesítést a törvényes képviselő részére is megkísérelje.
Az életkora miatt cselekvőképtelen természetes személy részére címzett küldeményt a törvényes képviselő címzettként veheti át.
2. A küldemény címe az a cím, amelyet a feladó feltüntetett a küldeményen. A küldeményen feltüntetett címtől akkor lehet eltérni, ha a feladó vagy a címzett valamint a postai szolgáltató között létrejött szerződésben éltek a címváltoztatás, vagy az eltérő helyre történő kézbesítés lehetőségével. Úgynevezett kézbesítési pontra - általában postahivatalba - is lehet kézbesíteni, ha a személyes átadással kézbesítendő küldemény kézbesítése a szolgáltatón kívülálló okból sikertelen volt, és a címen nem került sor az átvétel megtagadására. Ugyanígy, ha a feladó vagy a címzett, illetve a postai szolgáltató között ilyen megállapodás született. Végül, ha értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott küldeményről van szó.
A kézbesítés szabályai attól függően változnak, hogy könyvelt küldemények, hivatalos iratok kézbesítéséről van-e szó, vagy ilyen minősítéssel nem rendelkező küldeményekről.
Abban az esetben, ha a küldemény nem könyvelt küldemény, vagy nem hivatalos irat, tehát nincs szükség személyes kézbesítésre, átadásra, a kézbesítés a levélszekrénybe történő elhelyezéssel megtörténik. Ennek érdekében a címzettnek olyan levélszekrényről kell gondoskodnia, amely biztonságosan megközelíthető és a postai küldemények kézbesítését végző személy testi épségét nem veszélyezteti. A közvetett kézbesítő közreműködése esetén a nem könyvelt küldemények a postai szolgáltatótól történő átvétellel vagy csoportos levélszekrény biztosításával történik.
1. A könyvelt postai küldemény a feladó által megjelölt címen a címzettnek kézbesíthető. A küldemény átvételére elsősorban a címzett jogosult.
A természetes személyek esetében ez általában nem jelent gondot, az átvételi jogosultságot igazolni kell, de ennek adatait a kézbesítő nem köteles rögzíteni. A küldeményt a címzetten kívül egyéb jogosult is átveheti, aki elsősorban a címzett meghatalmazottja. A meghatalmazás alakiságára, tartalmára nézve a Rendelet 19. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Ennek hiányában a küldemény alkalmi, illetve helyettes átvevőnek is átadható. Természetes személy esetében postacsomagnál alkalmi átvevőnek minősül a Rendelet 18. § (2) bekezdés alapján a címzett szomszédja - ha erről a címzett így rendelkezett -, helyettes átvevőnek pedig a címzett tizennegyedik életévét betöltött hozzátartozója, a címhelyként feltüntetett ingatlan természetes személy bérbeadója vagy a címzett szállásadója. A kézbesítési ponton a címzett, a címzett meghatalmazottja és a cím szerinti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező helyettes átvevő jogosult a küldemények átvételére.
A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló természetes személy részére címzett személyes kézbesítést igénylő küldeményt a törvényes képviselőnek vagy a gondnoknak kell kézbesíteni.
- 26/27 -
Az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő, vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell átadni.
A jogi személy vagy egyéb szervezet címére érkezett könyvelt postai küldemények átvételére az alábbi esetekben sor kerülhet külön meghatalmazás nélkül is személyes átvétellel, amennyiben a jogosultat a szervezet képviselőjének kell tekinteni. A szervezet vezetője - a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a vezető állású munkavállaló, és minden olyan személy, aki cégjegyzésre vagy a szervezet általános képviseletére jogosult - a küldemény átvétele szempontjából átvételre jogosult képviselő. A küldemény átvételének szempontjából a kézbesítési megbízott, a kézbesítési ügygondnok, a felszámoló és a végelszámoló is képviselőnek minősül.
A postai küldemények átvétele vonatkozásában a szervezet képviselőjének kell tekinteni meghatalmazás nélkül is a szervezet üzlethelyiségében vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségében történő kézbesítés során, a szervezet által foglalkoztatott munkavállalót vagy tagot. Ha a szervezetnek postázó helyisége vagy recepciója van, az ott foglalkoztatott személyt is képviselőnek kell tekinteni.
Átvételre jogosult még az egyéb jogosult átvevő, akik a következő személyek lehetnek. Az alkalmi átvevő, aki a szervezet azon munkavállalója, aki a szervezetnek nem vezetője A meghatalmazott, akinek a címzett a postai küldemény átvételére meghatalmazást adott. A szervezet nevében az adhat meghatalmazást a küldemény átvételére, aki jogszabály alapján a szervezet képviseletére jogosult.
Egyéb jogosult átvevő a közvetett kézbesítő is, aki a címzésben megjelölt helyen működő szervezet, amennyiben a címzett lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye a Rendelet 20. § (1) bekezdésben felsorolt valamely intézmény, például Magyar Honvédség, diákszálló, szálloda vagy büntetésvégrehajtási intézet. Ezek mellett közvetett kézbesítő a több címzett által használt vagy nem a használó által üzemeltetett irodaház, üzletház, ipari park, gyártelep vagy más hasonló létesítmény. A közvetett kézbesítő az ingatlan bejárata közelében postázó helyiséget vagy egyéb, a biztonságos kézbesítést lehetővé tévő teret köteles kialakítani. A közvetett kézbesítő képviseleti joggal rendelkező vezetője a küldemények átvételére feljogosított személy részére köteles névre szóló igazolást kiállítani az átvételi jogosultságról, amelyet a feljogosított személy köteles igazolni a postai szolgáltató előtt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
