A társaság alapítása és létrejötte fogalmait egyértelműen meg kell különböztetni: a korlátolt felelősségű társaság alapítása társasági szerződéssel vagy alapító okirattal történik, jogi személyként való létrejötte azonban a cégjegyzékbe való bejegyzéséhez kötődik. A társaság alapításának folyamatában a társasági szerződés, ill. az alapító okirat elkészítése - tehát a társaság alapítása - az első lépés, amelyre az 513/1991 számú Kereskedelmi Törvénykönyv (a továbbiakban: Ktk.) vonatkozik. A Ktk. szerkezetét tekintve a következőképpen oszlik 4 részre:
• Első rész: általános rendelkezések.
• Második rész: gazdasági társaságok és a szövetkezet.
• Harmadik rész: kereskedelmi kötelmi viszonyok.
• Negyedik rész: közös, átmeneti és záró rendelkezések.
A korlátolt felelősségű társaság alapítása szempontjából a legfontosabb rendelkezéseket a Ktk. Második részében találhatjuk. A Ktk. 55-75a. §-ai a gazdasági társaságokról szóló általános rendelkezéseket tartalmazzák, a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó különleges rendelkezéseket a Ktk. 105-453. §-aiban találhatjuk.
A társaság megalapítása (vagyis a létesítő okirat elkészítése) után a vállalkozói igazolvány megszerzése a következő lépés, erre a Vállalkozásokról szóló 455/1991. számú törvény (a továbbiakban: Vállalkozásokról szóló törvény) vagy egyedi törvények rendelkezései a mérvadók.
A társaság létrejöttére, tehát a cégjegyzékbe való bejegyzésére a Cégjegyzékről szóló 530/2003. számú törvény (a továbbiakban: Cégjegyzékről szóló törvény), a Cégjegyzésről szóló törvény meghatalmazó rendelkezése alapján a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által kiadott A cégjegyzési kérelem benyújtására szolgáló nyomtatványminták és a cégjegyzési kérelemhez csatolandó okiratok megállapításáról szóló 25/2004. számú hirdetménye (a továbbiakban: Hirdetmény) és a Polgári Perrendtartásról szóló 99/1963. számú törvény (a továbbiakban Polgári Perrendtartás) vonatkoznak.
A szlovák Ktk. gazdasági társaságokról szóló általános rendelkezései az 56-75a. §-okban találhatók, a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó különös rendelkezéseket a 105-153. §-ok tartalmazzák.
A gazdasági társaság jogi személy, létrejöttének célja üzleti tevékenység folytatása. Ilyen a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A gazdasági társaságok jogállásához hasonló jogállásúak az Európai Közösségek joga szerint megalapított jogi személyek. A Ktk. lehetővé teszi a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság egyéb célból való megalapítását, ha ezt egyedi törvény nem tiltja.
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, melynek törzstőkéjét a tagok előre meghatározott törzsbetétjei képezik.
A Kft. valamennyi tag által aláírt társasági szerződéssel jön létre, mely aláírásokat közjegyző hitelesíti. Amennyiben a társaságot egyetlen alapító alapítja, a társasági szerződést az alapító okirat helyettesíti. Az alapító okiratnak ugyanazon tartalmi kellékekkel kell rendelkeznie, mint a társasági szerződésnek. Ameny-nyiben a társaság alapításakor nincs kifejezetten meghatározva, hogy az határozatlan vagy határozott időre jön létre, a törvényi fikció szerint határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni. A társasági szerződést érvényes meghatalmazás alapján a meghatalmazó nevében meghatalmazott is aláírhatja. A közjegyző által hitelesített, aláírt meghatalmazást a társasági szerződéshez csatolni kell.
A Ktk. 110. §-a alapján a társasági szerződésnek legalább a következő pontokat kell tartalmaznia:
• a társaság cégnevét és székhelyét;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
