Az European Consortium for Church and State Research kutatócsoport munkája eredményeként 1994-ben megjelent kötet[1] újabb, mindezidáig angol és német nyelven megjelent kiadása az állam és egyházak kapcsolatával foglalkozó szakemberek számára hasznos kézikönyv.
A mű szerzői, akik hazájuk állami egyházjogának elismert szakértői, megközelítően azonos felépítésű fejezetekben mutatják be az Európai Unió tagországainak állami egyházjogát, lehetővé téve az összehasonlító elemzést. Az egyes részek tárgyalják a vallások és az egyházak társadalmi helyzetét és történeti gyökereit, az állami egyházjog forrásait, a vallási közösségek és lelkészek jogállását, a rendszereik) alapvető kategóriáit, az egyházak és vallási közösségek politikai jelentőségét, kulturális tevékenységét, kitérnek a munkajog, egyház-finanszírozás, lelkigondozás, hitoktatás, házasság- és családjog legfontosabb kérdéseire. Minden fejezet az adott állami egyházjog rövid (nagyobbrészt világnyelvi) bibliográfiájával zárul, ami a további irodalomgyűjtés alkalmas kiindulópontja lehet.
A huszonöt szerző megközelítésében - részint az egyes jogrendszerek nemzeti sajátosságai miatt is - természetesen vannak jelentős különbségek. Eltérő mértékben engednek teret a történeti, szociológiai, statisztikai szempontoknak, vagy egyes fejezetek például inkább a saját rendszerük keretei között maradnak, míg mások elhelyezik az adott ország jogát európai összehasonlításban is. Összességében azonban elmondható, hogy ezek a különbségek nem mennek a használhatóság rovására.
A könyv első kiadása óta változást e területeken nem csupán az Európai Unió bővítése hozott. Sok újdonság következett be például Ausztria, Portugália, Finnország és Svédország jogrendszerében. Nyugati szomszédunkban 1998-ban a vallási közösségek jogállásáról szóló törvénnyel (BekGG) rendezték a közjogi jogállással rendelkező elismert egyházak és vallási közösségeken kívüli egyéb vallási közösségek nyilvántartásba vételének szabályait. Az 1999-ben elfogadott új finn alkotmány nyomán 2003-ban a vallásszabadság terén is új törvény született. Svédországban a 2000. év az állam és az egyház kapcsolatrendszerének új rendszerét hozta, alkotmánymódosítás és számos új törvény útján. Portugáliában pedig 2001-ben alkották meg az első átfogó törvény a vallásszabadságról, 2004-ben új konkordátumot kötöttek a Szentszékkel.
Az Európai Unió igen változatos képet mutat az állam(ok) és az egyház(ak) közötti viszonyrendszer terén, s ezt az új tagok csatlakozása csak még tarkábbá tette. Ami például az alapvető modelleket illeti, találkozhatunk az új tagországokban államegyházzal (a görög-keleti Ciprus és a katolikus Málta), az együttműködő elválasztás különféle megvalósulási módjaival (a Közép-Kelet-Európai országok többsége és a balti államok), valamint az elválasztás viszonylag szigorúbb formájával is (Szlovénia). A volt szocialista országok joga a vallásokat és egyházakat különösen hátrányosan érintő, hasonló történelmi tapasztalatok miatt is számos párhuzamosságot mutat.
A magyar állami egyházjogról szóló fejezet - amely Schanda Balázs munkája - a hazai olvasó számára is tartogat érdekességeket, mivel ennek alapján képet alkothat arról, hogy mik jogunk lényeges elemei nemzetközi összehasonlításban. A szerző a (német modellnél) szigorúbb intézményes elválasztást és az egyház viszonylag széleskörű állami támogatását egyszerre megvalósító hazai rendszert (mint a "jóindulatú elválasztás" példáját) az olasz-spanyol mintákkal állítja párhuzamba. A magyar állami egyházjog - európai összehasonlításban - jellemző vonása többek között, hogy az egyházak bejegyzésére vonatkozó szabályozás igen liberális, és ebből kifolyólag viszonylag magas a jogi személyiséggel rendelkező egyházak száma. Ilyennek tekinthető az egyenlő finanszírozás elve is, mely szerint az egyházak és egyházi intézmények közfeladataik ellátására az állami intézményekkel azonos költségvetési források illetik. Az állam és az egyházak közötti viszonyrendszer alapjai mára megszilárdultak - s ha ez így van, akkor felmerülhet a kérdés, hogy a napjainkban megfigyelhető, ezen alapok megkérdőjelezése irányába ható törekvések milyen eredményre vezethetnek.
- 586/587 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
