A Kornai János féle puha költségvetési korlát (soft budget constraint) egyik legutóbbi megnyilvánulásaként múlt év elején arról értesültünk, hogy a Kormány 2015. március 4-én 67 önkormányzatot 244,7 millió forintos gyorssegélyben részesített, elsősorban annak érdekében, hogy a segélyeket és illetményeket határidőre ki tudják fizetni.
Majd 2015. április 8-án 84 önkormányzatot azonnali, vissza nem térítendő támogatásban részesített, összesen mintegy 1,92 milliárd forint összeget jóváhagyva. Az azonnali "kimentést" (bail-out) az indokolta, hogy az érintett helyhatóságok a - DRB Bankból és három kereskedelmi kisbankból álló - DRB-bankcsoportnál vezették számlájukat, ami miatt jelentős összegű forrásuk ragadt benn a négy bank valamelyikénél, mivel azok működését 2015 februárjában felfüggesztették.
A fentiek indokolták a Kormány azon koncepcióját, hogy a biztonságos finanszírozás megoldása érdekében újraszabályozza az önkormányzatok számlavezetését. Egyértelművé vált ugyanis, hogy magántulajdonban lévő pénzintézetek likviditási gondjai nehéz helyzetbe sodorhatják az ott számlát vezető helyhatóságokat is: a számlák zárolása esetén ugyanis az önkormányzatok nem tudják átutalni a munkabéreket, a szociális támogatásokat, súlyos zavarokat generálva ezzel az adott településeken.
Az alábbiakban tehát bemutatom a magyar helyhatóságok számlavezetésének módozatait, valamint - a rendelkezésre álló szerény ismereteim birtokában - megpróbálom felvázolni a kincstári számlavezetés jövőbeni lehetőségét. Implicite most még nem vázolhatok fel holisztikus, mindenre kiterjedő elemzést a kurrens témában, hiszen - úgy gondolom, s a híradásokból látszik - maguk a koncepció előkészítői sem rendelkeznek még kőbe vésett, megmásíthatatlan elgondolásokkal.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 84. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet (bank, szakosított hitelintézet, vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet, amely lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet) vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) vezeti.
A 3177 települési önkormányzat számláit szinte teljes egészében belföldi hitelintézetek vezetik jelenleg, ami azért is jelent bizonyos fokú önállóságot és szabadságot, mivel az önkormányzat bármikor másik számlavezető bankot választhat. Ebben az esetben csupán egyetlen kötelezettsége van, mégpedig az, hogy az új fizetési számla megnyitásáról, ahhoz kapcsolódóan pedig a régi megszüntetéséről öt napon belül tájékoztassa a Kincstárat. A helyi önkormányzatok - a számlavezetéssel ellentétben - egyéb banki szolgáltatásokat, így hiteleket vagy kötvényeket természetesen bármelyik hitelintézettől igényelhetnek, amennyiben megkeresésükre ajánlatot kapnak.
A települési önkormányzatok 99,97%-a (3176 önkormányzat) belföldi hitelintézetnél vezeti a számláit, mivel a Kincstár jelenleg csak korlátozottan alkalmas az önkormányzati számlák vezetésére. Néhány önkormányzati ügyfele ennek ellenére mégis van a Kincstárnak: a - területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat ellátó - tizenkilenc megyei önkormányzat törvényi kötelezés alapján, míg egy települési önkormányzat saját elhatározása alapján vezeti a számláját a központi költségvetési szervnél.
A kincstári számlavezetéstől elsősorban azért "idegenkednek" a települési önkormányzatok, mert a Kincstár a jogszabályok értelmében hitelt nem nyújthat, betétet nem gyűjthet, s számos olyan pénzforgalmi szolgáltatást (tanácsadás uniós pályázatokhoz, garanciaszolgáltatások, faktoring- és treasury szolgáltatások stb.) sem nyújthat, amelyek vonzóbbá teszik a bankokat.
A megyei önkormányzatok számlavezetése 2012-től kötelezően a kincstárhoz tartozik. Ennek előzménye a Heves Megyei Önkormányzattal szemben 2011-2012-ben lefolytatott adósságrendezési eljárás volt.
A Heves Megyei Bíróság 2011. május 19-én - a HVL-INVEST Kft. kezdeményezésére - adósságrendezési eljárást indított
- 30/31 -
a Heves Megyei Önkormányzattal szemben. A megyei önkormányzat helyzetét tovább súlyosbította, hogy számlavezető pénzintézete, az OTP Bank Nyrt. - a Ptk. 524. §-ára hivatkozva - az Önkormányzat számláját 2011. május 13-án terhelésre letiltotta, aminek következtében az arra beérkező jóváírások a folyószámlahitel összegét csökkentették. Az OTP Bank Nyrt. tájékoztatta továbbá az önkormányzatot, hogy a munkabér hitelkeret a normatív állami támogatás beérkezésekor, abból közvetlenül kiegyenlítésre kerül és a jövőre vonatkozóan a munkabér hitelkeretet megszüntetik. Ezt követően a számlavezető pénzintézet 6,2 milliárd forintos hitelezői követelést jelentett be az önkormányzattal szemben, melynek következtében 7,5 milliárd forint fölé emelkedett a hitelezők igénye.
A megyei közgyűlés a számlavezető pénzintézet követelésére válaszul 2011. július 6-i ülésén azonnali hatállyal felmondta a számlavezetői szerződést, de nem másik bankkal kötött szerződést, hanem - elsőként az önkormányzatok közül - a Kincstár vette át a megyei önkormányzat számlavezetését. A Kincstár 2011. augusztus 1-jétől kezelte a Heves Megyei Önkormányzat, illetve a megyei intézmények külön számláit, összesen hatvan al- és letéti számlát.
A fentiekre tekintettel az Áht. 79. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a Kincstárban kötelesek fizetési számlát vezetni - a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint annak Médiatanácsa, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, az MNV Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok, valamint a Nemzeti Üdülési Szolgálat mellett - a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai is.
A megyei önkormányzatok számlavezetése "központosításának" legnagyobb vesztese az OTP Bank Nyrt. volt, hiszen a tizenkilenc megyéből nyolc önkormányzat és valamennyi intézménye a pénzintézetnél vezette a költségvetési számláját. A K&H Bank három megyei önkormányzat és a hozzájuk tartozó intézmények számláját vezette, míg az Erste Bank két önkormányzatnak volt számlavezető bankja.
A magyar önkormányzatok közigazgatási cím szerinti megoszlása
| Fõváros és megye | Fõvárosi kerület | Megyei jogú város | Járásszékhely város és város | Nagyközség | Község | Összes |
| 20 | 23 | 23 | 322 | 105 | 2703 | 3196 |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
