1. Sok különbséget találhatunk az amerikai (bizonyos helyeken a nyugat-európai) és a magyar felsőoktatási rendszer összehasonlításakor. Talán az egyik legalapvetőbb különbség, hogy míg az amerikai (néhol a nyugat-európai) egyetemeken együttesen helyt kap a tudományos kutatás, a tudósképzés, meghatározott professzionális hivatásokra folyó képzés, illetve az átfogó műveltség mélyítésére irányuló képzés, addig ritka azon magyar egyetemek száma, amelyek a kutatás és a tanítás közötti kapcsolat szorosabb megvalósítására törekednének. A magyar felsőoktatásban az elmúlt tíz év alatt bekövetkezett reformok ellenére is az egyetemek "tudományos közösség" jellege elenyésző, jobbára az egyetemtől elkülönített tudományos kutatás intézményesítése vált uralkodóvá. Mindezek fényében igencsak örvendetes, hogy az elv, miszerint a hazai egyetemek nemcsak az oktatás, hanem a kutatás bázisai is legyenek, meghallgatásra talált vidéki felsőoktatásunk egyik központi régiójában. E törekvés első eredményét tarthatják kezükbe mindazok, akik kézbe veszik a Miskolci Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének Kiadványát, a "Kriminálpolitika és büntető igazságszolgáltatás Nagy Britanniában a 90-es években" címmel. Ahogy a kötet bevezetőjéből kiderül, a szóban forgó mű a "Bűnügyi Tudományi Közlemények" sorozat első köteteként jelent meg, előrejelezvén remélhetőleg a tanulmánykötet további folytatását. A sokszor sokak tollából megfogalmazott jámbor óhaj, hogy legyenek kutatóegyetemek, körvonalazódni látszik jelen esetben. 1996-1999 között, "Összehasonlító Kriminológia és Büntető Igazságszolgáltatás" címmel egy nemzetközi projektre került sor a Magyar-Brit Kormányközi Kutatási, Tudományos Együttműködési Csereprogram részeként. A kutatást a Magyar Ösztöndíj Bizottság és a British Council támogatta és olyan partnerintézmények vettek részt benne, mint a Coventry-ben lévő Warwicki Egyetem Jogi Kara, illetve a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete. A projekt résztvevői köre ennél bizonyos tekintetben szélesebbre tehető, hiszen a nemzetközi tudományos kutatásban közreműködő partnerek voltak még brit részről a Birminghami, a Northumbriai, a Manchesteri és a Bristoli Egyetemek oktatói és kutatói, míg a magyar részről bekapcsolódó intézmények a BM Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Kutatóintézete, illetve az Országos Kriminológiai Intézet.
Jelen tanulmánykötet egy három éves nemzetközi együttműködés, együttdolgozás eredménye, amely többek között több hetes brit terepen történő kutatómunkát jelentett magyar részről, hozzájuttatva a hazai szakembereket a brit büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos friss kutatási eredményekhez, a legújabb szakirodalmakhoz, megismerkedhettek az ottani büntető igazságszolgáltatás működésével, illetve bűnügyi helyzetével. Brit részről elsősorban itthoni előadásokra került sor, megismertetve a hazai joghallgatókat és oktatóikat a brit büntetőpolitikával, igazságszolgáltatással, illetve a kriminalitás alakulásával.
2. Ilyen előzményekkel született meg a hét tanulmányt tartalmazó kötet. A szerzők sorában elsősorban a Miskolci Jogi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének oktatóit találhatjuk, de egy-egy tanulmány erejéig megszólal egy angliai oktató, illetve a Rendőrtiszti Főiskola egy tudományos munkatársa is. Maguk a tanulmányok igen széles spektrumát fogják át a brit büntetőjognak, jogtudománynak. Megtalálható köztük a büntető igazságszolgáltatási politikáról, a büntetőjogi szankciórendszer alakulásáról, illetve a kriminálpolitikai tendenciákról szóló írások. Az általánosabb megközelítés mellett egy-egy tanulmány erejéig szó van olyan napjainkban frekventáltan kezelt bűncselekmény típusról, mint a környezet elleni bűntettek, ismereteket szerezhetünk a védőhöz való jog érvényesüléséről a brit igazságszolgáltatásban, illetve olyan, a büntető igazságszolgáltatás keretében gyakran felhangzó kérdésre kaphatunk választ, mint a számítógépes környezetből nyert információk bizonyító ereje, kontra alkalmatlansága.
Minden jogi tartalmú iromány olvasásának és megértésének buktatója - elsősorban a nem szakavatottak felől- a terminológia, az a fogalomkészlet, ami csak a jog tudományának sajátja. Maga a recenzens is, aki nem bír jogi végzettséggel, félve vette kezébe a kötetet. Az eredmény: kellemes csalódás. Az az ismert mondás, hogy "könnyű ember, nehéz író" szerencsére egyetlen meg-
- 494/495 -
szólaló szerzőre sem igaz. (Gondolok itt persze elsősorban az idézet második részére.) Valamennyi, a kötetben szereplő munka olvasható, sőt megkockáztatom: olvasmányos, egy nagyon könnyen magunkévá tehető stílust követ. A tanulmányok nyelvezete kerüli a nehézkes jogi szakkifejezéseket, s még olyankor is, amikor valamilyen speciális angol jogi formuláról van szó, a szerzők igyekeznek azokat is kézzelfoghatóvá tenni. Mindezek fogyaszthatóvá teszik az elsősorban szakmai kérdéseket boncolgató írásokat.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy kiknek az érdeklődésére tarthat számot a szóban forgó munka, szakmai, kutató jellegéből kifolyólag nem csak egy szűkebb kör olvasmányává válik-e? Nem hinném, hogy a kötetnek erre a sorsra kell jutnia. A jog, különösen a büntetőjog egy olyan területe a tudományoknak és a valóságnak, amely bárki érdeklődését felkeltheti. Ennek egyszerű oka az, hogy a jog művében mindegyikünk benne van. A jog címzettje a társadalom egésze. Ez még akkor is így van, ha most egy olyan munkáról van szó, amely közvetlenül nem a hazai büntetőjog és kriminalitás elméleti és gyakorlati kérdéseit célozza meg, amely egy olyan büntetőjogi gyakorlatot kíván bemutatni, ami különbözik a hazai büntető anyagi- és eljárásjogi rendszerünktől hagyományaikat, forrásaikat és szerkezeti felépítésüket tekintve. Ahogy a kötetet szerkesztő, Lévay Miklós professzor bevezetőjében leírja, sokféle okot lehet találni arra, hogy miért érdemes egy a kontinentális büntető igazságszolgáltatástól annyira eltérő, a common law rendszerére épülő büntetőjogi igazságszolgáltatást kutatni. Önmagában az ismeretszerzés mellett fontos lehet az összehasonlító vizsgálódás szempontjából, hiszen a kriminalitás alakulása és globalizálódása, ebből kifolyólag a büntető igazságszolgáltatás működése, számtalan azonos vagy hasonló kérdést és problémát vet fel a legtöbb fejlett országokban. Emellett az említett kutatás eredményei hasznosíthatók a büntető jogszabálytervezetek véleményezésekor, illetve a hazai bűnözési helyzet és kriminálpohtikai tendenciák értékelésekor is.
3. Több tanulmány - köztük Sántha Ferenc: "A büntetőjogi szankciórendszer alakulása Angliában és Walesban az 1990-es évek végén" című esszéje - érinti a gyermek- és fiatalkori kriminalitás büntető igazságszolgáltatási tendenciáinak brit alakulását. Napjainkban, amikor hazánkat a gyermek- és fiatalkori bűnözés kedvezőtlen iránya jellemzi, amikor újult erővel kap lángra az örökös vita, miszerint büntessünk vagy neveljünk, súlyosbítsuk vagy enyhítsük a rájuk kiszabható szankciókat, csökkentsük vagy éppen ellenkezőleg növeljük - a büntetőjogi büntethetőséget lehetővé tevő vétőtőképes korhatárt, mindenképpen hasznos ismereteket nyújt a common law országának büntetőjogi szabályozása. Ahogy az egyik tanulmányból kiderül, Angliában sokkal változatosabb ezen korosztályok büntetőjogi, hatósági megítélése. Nemcsak a vétőképes korhatár megközelítése differenciáltabb, több életkort határozva meg a vétőképesség szempontjából (10-14 és a 14 év feletti elkövetők megfelelő feltételek meglétével felelősségre vonhatóak a bűnösség szintjén is), de több lehetőséget nyújt a szakemberek számára a megfelelő szankciók kiválasztásakor is. Gondolok itt pl. a "cselekvési terv", a "jóvátétel", a "szülői kötelezés", a "kijárási tilalmi rend" vagy akár a "gyermekbiztonsági határozat" jogkövetkezményeire. Az előbbiek sorába kell emelnem a hazai szakemberek számára is példaértékűnek tekinthető "Bűnözéssel Foglalkozó Csoport" elnevezésű intézményt, amelynek központi feladata a különböző, fiatalkorúakkal foglalkozó szervezetek magas szintű kooperációjának biztosítása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
