1. A könyv a Varju Márton által vezetett (a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete égisze alatt működő) Lendület kutatócsoport által 2013 és 2018 között végzett kutatások eredményeiből közöl válogatást. A kutatócsoport vezetője által szerkesztett kötetben nem kevesebb, mint 15 tanulmány kapott helyet 18 szerző tollából. A szerzők hat uniós tagállamhoz kötődnek. A tanulmányok "közös nevezőjét" az alcím (Tagállami érdekek és az Európai Unió joga) jelzi.
A tagállami érdekek érvényesülését az Európai Unó joga felől tekintve a hagyományos megközelítés mondhatni adottnak veszi; a jogot az európai integrációs szervezet valamennyi részt vevő állam közös érdekét szolgáló eszközként fogja fel. Ennek megfelelően a jogi perfekcionizmus - amelynek egyik letéteményese az Európai Bíróság - a tagállami jogalkotók és jogalkalmazók számára az uniós jog feltétlen érvényesítését írja elő.
A kötetben szereplő tanulmányok alapállása ezzel ellentétes. Kiindulópontjuk, hogy a tagállami kormányok által képviselt tagállami érdekek az uniós tagsággal nem enyésznek el, és miközben a közös érdekek ezek egy részét tartalmazzák, léteznek - létezhetnek - ezektől eltérő partikuláris nemzetállami érdekek is.
Éppen ezen partikuláris érdekek érvényesítésének uniós jogi lehetőségei, illetve korlátai adják a vizsgálódások tárgyát.
2. A kötet a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően átfogó elméleti alapot nyújtó fejezettel indul (Varju Márton - Czina Veronika: Between Compliance and Particularism Member State Interests and European Union Law), amely az egyes tanulmányok leglényegesebb megállapításait is bemutatja. A szerzők itt tesznek kísérletet arra, hogy áthidalják a fogalmi és elemzési szakadékot az Európai Unió döntéshozatali és úgynevezett "normatív" dimenziói között. Elemzésükből kiérződik, hogy nem egyszerű fogást találni az uniós jog zárt, szupranacionális rendszerén és összekapcsolni az uniós politikai rendszer kormányköziségével, miközben ott az egyértelmű politikatörténeti és politikai bizonyíték, hogy a tagállamok érdekei határozzák meg, a tagállamokra terhelt, az uniós jog lényegét adó jogi kötelezettségeket. Ennek megfelelően megoldásuk csak köztes lesz (lehet). Bemeneti oldalról sikerül összekapcsolni az EU politikai kormányköziségét annak normatív szupranacionalizmusával. Output oldalon viszont érintetlen marad az uniós jogrend normativitiása.
Ezután jól felépített tematikai blokkok sorjáznak. Alkotmányjogias megközelítéseket, a piaci integrációhoz szorosan kapcsolódó elemzéseket, a "szociális Európa" és az uniós jog viszonyát, valamint egyes szakpolitikai területek vizsgálatát nyújtó tanulmányokat olvashatunk.
Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (2) bekezdése szerint "[a]z Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is". A tagállamok több esetben hivatkoztak első megközelítésben uniós jogba ütköző aktusaik (mulasztásaik) kapcsán nemzeti, illetve alkotmányos identitásuk megőrzésére.
3. Darinka Piqani tanulmánya (In Search of Limits for the Protection of National Identitiesas a MemberState Interest) arra keres választ, hogy hol vannak a határai ennek a hivatkozásnak. A nemzeti (alkotmányos) identitás és az uniós jog viszonya számos elemzésre sarkallt a nemzetközi irodalomban. Piqani válaszának magva, hogy az uniós joggal szembeni alkotmányos identitásvédelemnek meg kell felelnie az arányosság elvének (ezt az Európai Bíróság esetjoga is szépen példázza), továbbá nem ütközhet bele a Szerződés 2. cikkében foglalt uniós alapértékekbe (jogállamiság, demokrácia). Az arányosság elvének alkalmazását megnehezíti, hogy a felülvizsgálat mélysége nem egyértelmű. Piqani a közös liberális értékek megőrzése szempontjából veszélyeket érzékel az alkotmányos identitás képlékeny magyar felfogása felől.
Federico Casolari az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (3) bekezdésében foglalt, úgynevezett lojalitási klauzula[1] és a tagállami érdekek védelme problematikájá-
- 344/345 -
val foglalkozik EU Loyalty and the Protection of Member States' National Interests című tanulmányában. A klauzula többirányú kötelezettséget jelent: A klasszikus felfogás a tagállamoknak az unió (az uniós jog) irányában tanúsítandó lojalitását értette alatta. Mára a másik két irány is idetartozik: az uniós intézményeknek a tagállamok irányában fennálló kötelezettsége, valamint a tagállamok egymás közötti kapcsolataikban megnyilvánuló szolidaritása. Casolari érvelése szerint - miközben az így felfogott, rugalmas lojalitási klauzula alkalmas lenne a szupranacionális (uniós) és a tagállami érdekek közötti interakciók kezelésére - az Európai Bíróság az uniós intézmények lojalitását a tagállamok irányában meglehetősen visszafogottan kéri számon, a tagállamok közötti szolidaritás pedig súlyos gyengeségeket mutat. Ez viszont az uniós jog keretei között zajló európai integrációs folyamat létjogosultságát kérdőjelezi meg.
4. Földes Mária Éva az emberi egészség védelmével kapcsolatban mutatja fel azt a dialektikát, amely a tagállami különérdekek és a tagállami érdekeknek az uniós keretek közötti hatékony érvényesülését oly sok területen jellemzi (Member State Interests and European Union Law). Egyfelől a tagállamok igyekeznek megőrizni egészségügyi rendszereik önállóságát, hiszen ez egy politikailag érzékeny, pénzügyileg súlyos terület, másfelől azonban egyes speciális kérdésekben - így az emberi szervek, a vérkészítmények, gyógyszerek - érdekük az egységes uniós szabályozás. Az európai integráció az egészségügyi rendszereket sem hagyja érintetlenül; annak ellenére, hogy az unió nem rendelkezik kifejezett kompetenciával ezen a területen, a tagállamok számára egyre nehezebbé válik egészségügyi rendszereik teljes elszigetelése az uniós hatásoktól.
Hungler Sára meglehetősen szkeptikus a Szociális Európa jelenét és belátható jövőjét illetően (Local Interests and Social Integration in Europe). A nemzetállami piaci érdekek szisztematikusan képesek a szociális jogok érvényesülése útjába állni. Több nagy ítéletében az Európai Bíróság is a belső piaci szabadságnak adott elsőbbséget a munkavállalói érdekekkel szemben. A konkrét elemzések - a munkavállalók kiküldésére, valamint a munkaidő szabályozására vonatkozó uniós szabályozás, illetve Európai Bíróság gyakorlata - rámutatnak a tagállamok közötti heves érdekharcokra. Amint a tanulmány tényszerűen bemutatja, ezekből a harcokból a magyar kormány, illetve a magyar parlament sem marad ki.
A partikuláris - az unió által rögzített szabályozással nem egyező - "nemzeti érdek" érvényesítése jogi lehetőségeinek vizsgálata elfedi azt a tényt, hogy az európai integráció legalapvetőbb rendszere a kapitalista piac, amelynek domináns aktorai a vállalkozások, köztük is nagy erővel a nagy, többnyire multinacionális vállalatok. A nagyvállalalati érdekek és az érvényesítésükre irányuló - gyakran sikeres - erőfeszítések beemelése Ludivine Petetin Managing Novel Food Technologies and Member States' Interests - Shifting More Powers Towards the Member States? címet viselő tanulmányában bukkan fel az új élelmiszer-technológiákkal - genetikailag módosított élőlények előállítása és forgalmazása - kapcsolatos érdekek kapcsán. Ezen a téren az is teljesen egyértelmű, hogy a tagállami érdekek élesen szembekerülhetnek az unió egységes piaci elvárásaival. (Csak sajnálhatjuk, hogy a szerző nem említ meg konkrét tagállami érdekeket, miközben a magyar olvasó tudja, hogy Magyarország és különösen a magyar mezőgazdaság számára komoly érdekek forognak kockán.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
