A devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogviták nemcsak számtalan anyagi jogi, hanem több olyan eljárásjogi kérdést is felszínre hoztak, amelyet a jogalkalmazóknak még az ügy érdemi eldöntése előtt meg kell válaszolniuk. Ezen eljárásjogi kérdések körébe tartozik a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés részeként megkötött választottbírósági szerződés, amelyet a bíróságnak a keresetlevélnek a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 124. §-ának (1) bekezdése szerinti vizsgálata körében, vagy az idézés kibocsátását követően, pergátló kifogásként kell elbírálnia.
A törvényben biztosított jogok védelmének érvényesítése, ha törvény másként nem rendelkezik, bírósági útra tartozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7. §-ának (1) bekezdése szerint. A 7. § (2) bekezdése alapján bírósági peres eljárás helyett (azaz az állam bírósága helyett) a felek választottbírósági eljárást is kiköthetnek, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
Abban a kérdésben, hogy a fogyasztók által megkötött, általános szerződési feltételeket tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződésekben rögzített választottbírósági kikötés esetében a keresetlevelet a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés b) pontja, illetve a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 8. §-ának (1) bekezdése alapján idézés kibocsátása nélkül el kell-e utasítani, illetve permegszüntetési kérelem esetén ugyanezen jogszabályhely, illetve a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a pert meg kell-e szüntetni, a következőket kell az alábbi sorrend szerint vizsgálni:
1. A választottbírósági szerződést is tartalmazó általános szerződési feltételek a felek szerződésének részévé váltak-e?
2. Az általános szerződési feltételekbe foglalt választottbírósági szerződés a felek szerződésének részévé vált-e?
3. Amennyiben a fogyasztói szerződés részévé vált, annak tisztességtelen jellege vizsgálható-e?
4. Amennyiben vizsgálható, a választottbírósági szerződés - mint kikötés - a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül-e?
A Ptk. 205/B. §-ának (1) bekezdése szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
Először tehát azt kell vizsgálni - amennyiben a választottbírósági kikötés az aláírt szerződéstől elkülönült okiratba foglalt általános szerződési feltételek között szerepel -, hogy az általános szerződési feltétel a szerződés része-e. Azaz ha a választottbírósági kikötés az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételek között található, először az vizsgálandó, hogy az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltétel tartalmát a fogyasztó megismerhette-e, valamint hogy azt elfogadta-e. A GK 37. számú állásfoglalás elvi éllel mondta ki: "II. Az általános szerződési feltételek csak úgy válhatnak a szerződés részévé, ha kidolgozójuk lehetővé tette, hogy a vele szerződő gazdálkodó szervezetek azok tartalmát megismerjék (a feltételeket rendelkezésre bocsátja, közzétett feltételek megjelenési helyét megjelöli stb.)."
E kérdés vizsgálata általában nem okoz problémát, hiszen az aláírt szerződésben szinte kivétel nélkül megtalálható az a kikötés, miszerint a szerződés részét képezik az általános szerződési feltételek és az üzletszabályzat, melyet a fogyasztók megismertek és elfogadtak. Az esetek döntő többségében a fogyasztók a szerződésbe foglalt nyilatkozatukban azt is elismerik, hogy az általános szerződési feltételeket és az üzletszabályzatot átvették. Ez ellen természetesen van helye ellenbizonyításnak, de ebben az esetben a fogyasztót terheli a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a bizonyítás a körben, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata ellenére az általános szerződési feltételeket vagy üzletszabályzatot nem vette át, annak tartalmát nem ismerte meg, illetve azt nem fogadta el.
Mindebből az következik, hogy amennyiben a felek "egyedi" szerződése nem rendelkezik arról, hogy a szerződés részévé teszik a fogyasztóval szerződő fél általános szerződési feltételeit vagy üzletszabályzatát, nem bizonyított, hogy azok a szerződés részévé váltak. Ebben az esetben a fogyasztóval szerződő félnek egyéb módon kell bizonyítania, hogy a fogyasztó az általános szerződési feltételeket megismerhette és elfogadta. Ennek eredménytelensége esetén az elkülönült okiratba
- 82/83 -
foglalt választottbírósági szerződés nem válik a szerződés részévé.
Amennyiben az általános szerződési feltételek a szerződés részévé is válnak, az abban szereplő választottbírósági kikötés ezzel nem válik automatikusan a szerződés részévé. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a választottbírósági kikötés a szokásos szerződéskötési gyakorlattól eltér. A Ptk. 205/B. §-ának (2) bekezdése szerint külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen, vagy valamely korábban, a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Ez a joggyakorlat jelenik meg elsődlegesen a GK 37. számú állásfoglalásban, továbbá a BH 2001.131., EH 2003.875, EH 2007.1624 számú jogesetekben, valamint a Fővárosi Ítélőtábla közzé nem tett 4.Pf.22.265/2012/4. számú végzésében.[2]
Az általános szerződési feltételként megjelenő választottbírósági kikötés tehát csak akkor válik a felek szerződésének részévé - függetlenül attól, hogy azt a szerződésbe vagy külön okiratba (ÁSZF, üzletszabályzat) foglalták -, ha a külön figyelemfelhívó tájékoztatás és a kifejezett elfogadás megtörtént. Ennek bizonyítása a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján az általános szerződési feltételt használó felet terheli. A bizonyítás általában akkor sikeres, ha a külön figyelemfelhívó tájékoztatást és a kifejezett elfogadást a fogyasztó a szerződésben egyértelműen elismeri.
Amennyiben a szerződésben a figyelemfelhívás és az elismerés szerepel, a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat tartalmával ellentétben tájékoztatás, figyelemfelhívás nem történt, illetve a választottbírósági kikötést nem fogadta el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
