A felperes jogelődje mint bérbeadó helységbérleti szerződést kötött az alperes jogelődjével mint bérlővel. Ez a szerződés később átszállt mint jogutódokra a jelenlegi felperesre és a jelenlegi alperesre.
Annak alapján, hogy az alperes a bérfizetéssel hátralékba került, a felperes a Ptk. 429. §-a és a bérleti szerződés alapján törvényes zálogjogával élt az alperesnek a bérlemény területén lévő két gépeszközére. Mivel az alperes ezt kifogásolta, a felperes a törvényes határidőben keresetlevelet nyújtott be a Választottbírósághoz azt követően, hogy az alperes a bérleti jogviszony rendkívüli felmondással való megszüntetését jelentette be a felperesnek.
A felperes kereseti kérelmei a következők voltak:
1. állapítsa meg a Választottbíróság, hogy a felperest a törvényes zálogjog megillette;
2. állapítsa meg a Választottbíróság, hogy az alperesi felmondás nem felel meg az azonnali felmondásra irányadó szabályoknak és ennél fogva az a szerződésben megszabott 60 napos felmondási időhöz kötött rendes felmondásnak tekintendő;
3. állapítsa meg a Választottbíróság, hogy az alperest ez utóbbi időpontig terjedően tereli a bér- és járulékfizetési kötelezettség;
4. kötelezze a Választottbíróság az alperest a hátralékos bér és az ehhez kapcsolódó járulékok megfizetésére.
Az alperes válasziratában a kereset elutasítását kérte és ennek megindokolására az alábbiakat hozta fel: azonnali hatályú felmondása alapos, mivel a felperes a bérlemény alperesi használatát - kellékszavatossági kötelezettségébe ütközően - akadályozta azzal, hogy a felperes képviselője három alkalommal jelent meg a bérlemény iránt érdeklődő személyek kíséretében, ez akadályozta és korlátozta a bérlemény használatát, veszélyeztette az alperes titkait. Az alperes által felmondásában megjelölt időpontban bér és ennek járulékai fejében nem állott fenn hátralék, így a felperes nem élhetett volna zálogjog érvényesítésével, miért is az fenn nem állónak tekintendő. Ennek következtében állíthatja az alperes a felperes szerinti bérhátralékot fenn nem állónak, hiszen annak forrása az, hogy a felperes a felmondási határidő lejáratát a fenti 2. pontban említett későbbi időpontra (azaz a 60. napra) tette.
Az alperes a per során viszontkeresetet is terjesztet elő. Ebben kérte annak választottbírósági megállapítását, hogy az általa megjelölt azonnali felmondási határidő lejártakor nem állott fenn hátraléka, így a felperest a törvényes zálogjog nem illette meg. A jogellenesen zálogjog alá vont gépek hiányában az alperesnél termeléskiesés történt, ami árbevétel csökkenéssel járt. Kérte ezért felperesnek kötelezését így elmaradt vagyoni előnyének megtérítésére. A jelzett okból elmaradt megrendelésektől is, de viszontkeresetét így ért kára megtérítésére kötelezésre nem terjesztette ki, viszont követelte a felperestől az alperesi gépek új telephelyre szállításával felmerült költségek megtérítését.
A felperes kérte a viszontkereset elutasítását megalapozottsága, a törvényes zálogjog érvénytelenségének bebizonyulása esetén pedig az alperesi állítások bizonyítatlansága folytán.
Az eljárás folyamán az alperes a felperes bérköveteléséből egy összeget ügyvédi letétbe helyezett. Erre tekintettel a felperes a zálogban tartott két gépet kifogástalan állapotban visszaszolgáltatta az alperesnek.
A hátralékos bér járulékainak összegszerűsége tekintetében folyó vita során az alperes érvényesíti azt az álláspontját, hogy a meghibásodott füstcső általa kifizetett kijavítási költsége nem őt, hanem a felperest terheli.
Ez a vitát a Választottbíróság a következőképpen döntötte el:
A kijavítás költségét a felperes az alperesre hárította, aki azt ki is egyenlítette, de a perben a hátralékos bérösszeg kiszámítása kapcsán vitába került, kit terhel ténylegesen a kijavítási költség. A felperes a terhére felszámítás ellen azzal tiltakozott, hogy e költség viselésére nem ő, hanem az alperes köteles, mert ez a ráfordítás a természetes elhasználódás, a bérlemény általános állagmegóvásának körébe tartozik. Ezt az álláspontot az alperes nem fogadta el. E vitában a Választottbíróság a következőket fejtette ki:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
