E folyóirat e rovatában[1] Tobias Jones: Az olasz futball sötét oldala című sportkönyve[2] recenziójában - a borítóhátoldal fülszövege alapján - írtuk, hogy az olasz ultrák kapcsán egyrészt sportról, közösségről, szurkolásról, másrészt jogról, bűnbandákról, bűnözésről is szó van. A most recenzált kötet, Vörös Csaba: Futballmaf-fiózó célkeresztben című műve[3] is sportkönyv, s már a címében is megjelenik a sport és a (szervezett) bűnöző, amelyeket - valamint Magyarországot és Olaszországot - ez esetben Solti Dezső személye köti össze.
A szervezett bűnözésnek (nem egy) kriminológiai fogalma van, a (magyar) büntető törvénykönyvek azonban nem ezt határozzák meg, hanem a bűnszervezet fogalmát értelmezik. A szótárak[4] szerint pedig a maffiózó: a maffia tevékeny tagja, szervezett bűnöző, míg a maffia - amelynek tevékeny tagja a maffiózó - Szicíliában kialakult, bűn- és terrorcselekményekre specializálódott, magas fokon szervezett bűnszövetkezet. Az első maffia kialakulását Olaszországban a XIX. századra teszik, míg Magyarországon[5] a XX. század '70-es éveinek végére.[6]
A főhős, a "futballmaffiózó" Solti Dezső "Mengele kápója, Guttman strómanja, az Inter kijáróembere, a bírómaffia működtetője, prostituáltak futtatója, Bal-
- 45/46 -
mazújváros díszpolgára"[7] a XX. században élt, Steinberger Dezsőként - egy gazdag malomtulajdonos zsidó családban - 1911-ben született Balmazújvárosban és 1993-ban - magányosan, megtörten és számkivetetten - halt meg Milánóban. 1947-ben disszidált és Olaszországban kötött ki, s onnan szerzett argentin állampolgárságot.[8] "Túlélte a két világháborút, a koncentrációs tábort, az ÁVH[9]-t, s kalandozásai során személyesen is megismerkedett a történelem hóhérjaival. [...] Magyarországról elkerülve Olaszországban telepedett le és magyar táncoslányokat közvetített Európa éjszakai lokáljaiba. Éjszakai élet, prostitúció, csempészés, sportfogadás [...], amelyek [...] tevékenységét gazdagították. [...] neve egybeforrt az 1960-as évek olasz futballmaffiájával. Mint kijáróember [...] vásárolta meg a játékvezetőket [...] hírhedt nemzetközi szélhámos és »futballmenedzser« lett, a semmiből jutott fel az FC Internazionaléval a futballvilág csúcsára, hogy pályája végén megszégyenülve hulljon vissza a semmibe."[10]
A szerző Vörös Csaba író, (sport)újságíró, az Eurosport kommentátora, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatója.[11]
A könyv három részben, ezeken belül tizennégy fejezetben tárja elénk a Magyarországon Solti Dezsőként, Olaszországban Desiderio Soltiként ismert, magát minden körülmények között feltaláló, világpolgár kalandos - és nem kis részben rejtélyes - életét.
Gyermekként ("Futballdezső" becenévvel) magával ragadta a labdarúgás, szenvedélyévé vált, nem túl sikeres játékosként (az 1930-ban Magyar Kupa-győztes, 1934-ben a bajnokságban bronzérmes, debreceni Bocskai Football Clubig vitte) és - már tizennégy évesen - csapatszervezőként.[12] Fiatal felnőttként, 20-as éveiben Veres Péter - író, politikus, a Nemzeti Parasztpárt (1945-1949 közötti) elnöke, a II. világháború után (1947-1948 között) honvédelmi miniszter - irodalmat kedvelő és politizáló köréhez tartozott.
A Steinberger-család 51 tagja között 1944-ben deportálták Auschwitzba. Már a debreceni gettóban kitűnt kiváló németnyelv-tudásával, amelyet aztán Auschwitz-Birkenauban a 10475-ös számú fogolyként, a hírhedt Josef Mengele orvos fogolyírnokaként és lágerfutballistaként, futballcsapat-szervezőként, kápóként[13] - hozzátartozói megölése után, bármi áron (gellerként fejébe kapott golyót, bajonettel hasba szúrását, a dachaui koncentrációs táborba menekülését és ott 127322-es számú fogolyként regisztrálását) túlélni akarása érdekében - is hasznosított. A dachaui tábor felszabadulását és a háború befejeződését követően viszont már - Veres Péternek köszönhetően - a magyar kormány megbízólevelével a magyar zsidó deportáltak hazaszállítását intézte.
Ezután Budapesten saját teherautót szerezve - és jó keresetet biztosítva - magának lisztet, olajat szállított, majd - Veres Péter pártfogása révén - a Nemzeti Parasztpárt égisze alatt megalakított Népi Szövetkezet elnöke lett. 1948-ban azonban "fülest" kapott, hogy az ÁVH (elődje) figyeli, ezért a következő évben - miután levizsgázott, mint artista (bűvész), útlevéllel, csoportosan - elhagyta az országot, majd Olaszországban - múltjának meghamisítása után - az International Refugee Organization[14] (IRO) felvette soraiba, s jogi és politikai védelem alá helyezte. 1949-ben Triesztben, Milánóban, Rómában, Torinóban, Saint-Vincentben, Nápolyban night clubok, mulatók, bárok alkalmazásában állt, az év végén pedig Bécsben szervezett új "balett"-társulatot, majd visszatért Olaszországba, az éjszakai életbe, ahol határokon átívelő prostitúciós hálózattal, annak működtetésével, szervezésével is kapcsolatba került, és megismerkedett Angelo Morattival, az FC Internazionale elnökével is.
Éveken át aztán Olaszországban "balett"-társulatával - az alvilághoz képest látszólag a "felvilágban" - a legendás magyar edzővel, Guttmann Bélával (akinek később Portugáliában egy másik alvilági alak, a szintén magyar Szóbel Ármin volt a "menedzsere") együtt mozgott, s talán van összefüggés Guttman Béla argentínai szerepvállalása és Solti Dezső argentin állampolgársága megszerzése között is.
Solti Dezső az olasz futball "szürke eminenciása" akart lenni, ezért kezdetben a mindenható sportvezetők kellemes kikapcsolódásához hölgypartnereket biztosított, s próbálkozott edzőmeccsek szervezésével, valamint játékosok adásvételével. Még az 1956-os forradalom után Puskás Ferencnek az Interhez - időlegesnek bizonyuló - szerződtetését is elérte. 1964-ben pedig Bécsben, a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK) sorsolását Guttmann Béla, Szóbel Ármin és Sebes Gusztáv társaságában követte nyomon. Ekkor már az olasz futballmaffiának az Inter kötelékében meghatározhatatlan munkakörrel rendelkező tagjaként aposztrofálták. Ehhez képest az 1966-os angliai világbajnokságon - valószínűleg Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója, az UEFA alelnöke jóvoltából - a magyar Népsport akkreditált újságírójaként vett részt. Mindeközben pedig megjelent a (több mint) sanda gyanú, hogy olasz csapatok magyar ellenfelekkel szembeni nemzetközi kupamérkőzéseinek játékvezetőit is befolyásolja.
A magyar állambiztonsági apparátus figyelmét még "tánctrupp" vezetőként, nem pedig, mint már futballmenedzserként keltette fel, azonban Magyarországon tartózkodásai során sportvezetőkkel, edzőkkel, sportklubok titkárnőivel, a kultúra és az izraelita egyház ve-
- 46/47 -
zetőivel, sőt állami vezetőkkel való találkozásai alkalmával "minden" - így (bélyeg-, festmény-, kegytárgy-, könyv) csempész, valamint hírszerzőgyanús - minőségében megfigyelték, szállodai szobáit rendszeresen átkutatták, szobatelefonját lehallgatták, ismerőseit átvilágították, később őt Magyarországról (ideiglenesen) kitiltották, ennek ellenére - kitiltása alatt - 59 évesen második házasságát fiatal magyar feleségével Budapesten, az Országos Rabbiképző Intézet templomában köthette.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
