Az esküpótló nyilatkozatok hozzátartoznak a közjegyzői gyakorlat mindennapjaihoz, például az öröklési bizonyítvány kiadására irányuló és a hirdetményi eljárásokban. Ugyanakkor jóval ritkábban fordul elő, hogy valaki közjegyző előtt kíván esküt tenni, mert a közjegyző csak kivételes esetekben illetékes az eskü kivételében. Jelen cikk az általános bevezető után vezérfonalat ad a kollégák kezébe az esküpótló nyilatkozatok és eskük okiratba foglalásához, lebonyolításához és a költségek kiszámításához, valamint segít eligazodni a gyakorlatban leggyakrabban előforduló (határ) esetek között.
Az eskü és az esküpótló nyilatkozat bizonyos nyilatkozatok megerősítésének különleges formái, és mint olyanok különösen bíróságok (ZPO 294. §, StPO 56. §) és hatóságok előtt (VwVfG 27. §, AO 95. §) a nyilatkozatok hihetővé tételére szolgálnak, mindenekelőtt a nemperes eljárásokban (FamFG 31. §). Jelentőségük és értékük, mint a hihetővé tétel eszközei, a Büntető Törvénykönyv kilencedik fejezetében található büntethetőségből következik, mely szerint nem csak a szándékos hamis eskü (StGB 154. §) és a szándékosan hamis esküpótló nyilatkozat (StGB 156. §) büntetendő, hanem még a gondatlan elkövetés is büntetéssel sújtható (StGB 161. §). Másrészt viszont a törvényalkotó aranyhidat is épített az elkövetőnek: A büntetés enyhíthető vagy attól el is lehet tekinteni, ha az elkövető a hamis adatot időben kijavítja (StGB 158. §); gondatlan elkövetés esetén az időben történt javítás büntetlenséget eredményez (StGB 161. § 2. bekezdés).
GYAKORLATI TANÁCS
Hibás esküpótló nyilatkozat kijavítása:
Ha az eskü kivétele illetve az esküpótló nyilatkozat felvétele után kiderül hogy a nyilatkozat hibás vagy nem teljes, akkor a közjegyző sürgesse a kijavítást, hogy megnyíljon a StGB 158. §-a és 163. §-ának 2. bekezdése szerinti büntetlenség lehetősége. Semmi esetre
- 22/23 -
sem szabad megvárni, hogy a címzettnek feltűnjön a hiba.[1] Még ha a javítás büntetőjogi szempontból nem is kötött semmiféle alakisághoz[2] ajánlatos betartani az eredeti kijelentéshez megválasztott formát, hogy a megcélzott hihetővé tétel bekövetkezzen.
A vallomásokkal és nyilatkozatokkal kapcsolatos, az StGB 154., 156. és 161. §-aiban szabályozott bűncselekmények tényállásának objektív megvalósulási feltétele, hogy egy adott eljárásban tett formális nyilatkozatról legyen szó, amely megtételénél eskü esetében ezen kívül legalább az eljárás lényeges formai elemeit figyelembe vették.[3] Ezen kívül az eskünek, illetve esküpótló nyilatkozatnak a felvételében illetékes helyen kell megtörténnie. (A közjegyző illetékességének kérdéséhez ld. alább II.)[4] Ezt az összefüggést a közjegyzői gyakorlatban is szem előtt kell tartani: Ha egy közjegyző például kivesz egy esküt annak ellenére, hogy a konkrét esetben nem illetékes, vagy jegyzőkönyvbe vesz egy esküpótló nyilatkozatot, habár nem adott annak a hatóságnak a kijelölt illetékessége, amely számára a megerősítés szól, vagy ha nem tartják be a lényeges eljárási előírásokat, akkor megszűnik a büntethetőség, amelyből egyébként a nyilatkozat értéke táplálkozik. A közjegyző ezzel nem csak a BNotO 22. §-át sérti meg, amely csak a megengedett eskük kivételére, illetve nyilatkozatok felvételére jogosítja,[5] hanem az okiratnak is azt a jogosulatlan látszatot kölcsönzi, hogy az a hihetővé tétel vélelmezetten különleges eszköze.
GYAKORLATI TANÁCS
Az ügyfelek "egzotikus" kéréseit mindig vizsgáljuk meg:
Ökölszabályként érvényes, hogy ha ügyfélnek esküvel és esküpótló nyilatkozattal kapcsolatban "egzotikus" kérése van, mindig vizsgáljuk meg hogy a konkrét esetben nem sérülhet-e a büntethetőség és az eszköznek ebből fakadó megnövekedett hihetővé tételi értéke.
A BeurkG 38. §-a maga nem rögzíti a közjegyző illetékességét. Ezt a BNotO 22. §-a pótolja. Ha ez alapján a közjegyző illetékessége megnyílik, akkor az okiratba foglalási eljárást a BeurkG 38. §-a szabályozza.[6]
- 23/24 -
A BNotO 22. § 1. bekezdése szerint a közjegyző eskü kivételében és eskü alatti kihallgatásokban csak akkor illetékes, ha az egy külföldi állam joga szerint, vagy egy külföldi hatóság rendelkezései szerint, vagy jogok külföldön való gyakorlásához szükséges.
Az eskü kivétele és eskü alatti kihallgatás különbözik az esküpótló nyilatkozat BNotO 22. § 2. bekezdésében szabályozott felvételétől, mégpedig a közjegyző konkrét funkciójában:
Az eskü célja a büntetés kilátásba helyezése általi védelem. Feladata, hogy az érintettet valósághű vallomásra ösztönözze és a vallomásnak fokozott bizonyító erőt kölcsönözzön (ld. fent I.).[7] Eskü kivétele és eskü alatti meghallgatás esetén a közjegyző az a törvényesen meghatározott intézmény, amely az esküt nem csak okiratba foglalja, hanem ünnepélyes nyilatkozat formájában ki is veszi[8] (eskütétel a FamFG 29. és köv. §-ai és a ZPO 392., 410., 478-481. és köv. §-ai szerint). Az előtte tett nem valósághű kijelentés a nyilatkozattevő közvetlen büntethetőségét eredményezi. Ezzel szemben az esküpótló nyilatkozat felvétele esetén a közjegyző (a lejjebb bemutatott kivételekkel) alapvetően csak közvetítő szerepet tölt be. Jegyzőkönyvezi az érintett kijelentését. Annak büntethetőségéről viszont csak a jegyzőkönyvnek a döntéshozóhoz, a StGB 156. §-a szerint az esküpótló nyilatkozat kivételében illetékes hatósághoz való beérkezésétől lehet szó.
A BNotO 22. § 1. bekezdésében leírt eseten kívül a közjegyző belföldi ügyekben csak speciális előírások alapján jogosult eskü kivételére, mint pl. tolmács felesketése (BeurkG 16. § 3. bekezdés 3. mondat), vagy szakértő és tanúk felesketése a (SachenRBerG 89. § 1. bekezdés a FamFG 29-30. §-aival együtt) törvény keretében.
A közjegyző általi felesketésről a BeurkG 38. §-a szerint jegyzőkönyv készül.[9] A ZPO 480. §-a szerinti eskükivételnél a BeurkG 38. § 2. bekezdése szerinti kioktatást tartalmilag az érintett személyhez és a nyilatkozat tárgyához kell igazítani (vö. a kioktatási szöveg II. 4. c) pontban leírt, az egyedi esethez igazított szigorúbb vagy enyhébb megfogalmazása). Az esküvel megerősítendő kijelentés BeurkG 38. § 1. bekezdés és 13. §-a szerinti felolvasása után történik maga az esketés úgy, hogy a közjegyző az eskü szövegét előre mondja, a nyilatkozó pedig felemelt jobb kézzel utána mondja (ZPO 481. § 1. és 4. bekezdés).
SZÖVEGJAVASLAT
Példa: Eskü kivétele jogok külföldön történő gyakorlásához:[10]
Előttem,... székhelyű közjegyző előtt
a mai napon megjelent az általam személyesen ismert ... vállalkozó, született ...-án, lakóhelye ... és kijelentette, hogy egy az angol Legfelsőbb Bíróságon folyó jogvitában es-
- 24/25 -
küt kell tennie, és kéri ennek az eskünek a kivételét. Bemutatott egy angol nyelvű iratot és annak német fordítását, melyet... felesketett tolmács ...-ben hitelesített.
... kijelentette, hogy a bemutatott irat az angol bíróság által feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszait tartalmazza. A közjegyző felolvasta a bíróság kérdéseiről és az azokra adott válaszokról készült, jelen okirathoz mellékletként csatolt fordítást. ... kijelentette, hogy az általa adott válaszok helyesek. A közjegyző kioktatta őt az eskü jelentőségéről, különösen pedig arról, hogy a gondatlanul tett hamis eskü is büntetést von maga után. Miután ... az eskü kivételére irányuló kérését megismételte, esküt tett a következő módon:
A közjegyző előmondta a következő szavakat: "Ön esküszik, [a mindenható és mindentudó Istenre[11]], hogy az Önnek most felolvasott kijelentések igazak."
... erre felemelt jobb kézzel a következő szavakat mondta: "Esküszöm, hogy az előttem most felolvasott kijelentések igazak. [Isten engem úgy segéljen.[12]]"
Ezután a közjegyző a következő záradékot vezette rá az angol nyelvű iratra:
... vállalkozó, ...-i lakos a fentieket előttem, az alulírott közjegyző előtt esküvel megerősítette. A záradékot a közjegyző aláírásával és pecsétjével látta el. Az iratot átadta ..., ...-i vállalkozónak. Az irat német nyelvű fordítása a jelen jegyzőkönyv mellékletét képezi.
Jelen jegyzőkönyvet és annak mellékletét a közjegyző felolvasta a megjelentnek, aki azt jóváhagyta és saját kezűleg aláírta.
A BNotO 22. § 2. bekezdésének a BNotO 22. § 1. bekezdéssel szemben belföldi vonatkozása (is) van. Eszerint a közjegyzők esküpótló nyilatkozatok felvételére mindazon esetekben jogosultak, amelyekben hatóság vagy egyéb szolgálati hely számára egy ténylegesen tett állítást vagy kijelentést kell hihetővé tenni.
A szakirodalomban uralkodó nézet szerint a közjegyző illetékes a külföldi hatóságok által történő felhasználásra szánt esküpótló nyilatkozatok felvételében is. A hatóság BNotO 22. § 2. bekezdés-e szerinti fogalma, legalábbis annak szószerinti értelmezésében, nem korlátozódik a német hatóságokra. Másrészről a kifejezetten külföldi vonatkozású BNotO 22. § 1. bekezdés a maiore ad minus kifejezetten alkalmazható kell hogy legyen az esküpótló nyilatkozatokra. A közjegyzői illetékesség tehát mindkét előírás szerint elképzelhető.[13]
Az esküpótló nyilatkozatok felvételével ellentétben azok kivétele nem alapozható a BNotO 22. § 2. bekezdésére. Ugyanakkor a közjegyző kivételesen illetékes annak kivételében is, ha a törvény bizonyos esetekben előírja, hogy közjegyző előtt esküpótló nyilatkozatot, illetve esküt kell tenni.[14] A közjegyzői gyakorlatban gyakran ez a kivétel az általános: Különösen a FamFG 352. § 3. bekezdésének 3. mondata szerint, mikor valaki
- 25/26 -
öröklési bizonyítvány kiadását kéri, esküpótló nyilatkozatot kell tennie arról, hogy nincs tudomása olyan tényekről, melyek szemben állnak kijelentéseinek igaz voltával. A végrendeleti végrehajtó igazolványának kiadásáról szóló előírás (BGB 2368. §) és a házassági vagyonközösség folytatásának szabályozása (BGB 1507. §) is utal az öröklési bizonyítvány kiadásának eljárására. És végezetül az AktG 258. § 2. bekezdésének 5. mondata szerint részvénytársaságoknál lefolytatott különvizsgálati eljárásokban is megengedett a közjegyző előtt tett esküpótló nyilatkozat.[15] Ezzel a közjegyzőt a törvény esküpótló nyilatkozat kivételében illetékes hellyé nyilvánítja. A szándékosan vagy gondatlanul tett hamis esküpótló nyilatkozat így már a közjegyző előtti kijelentéssel büntethetővé válik, míg egyébként a büntethetőség csupán a kivételre jogosult hatóságnál történő beérkezéskor lép fel.[16]
A közjegyző illetékessége csak abban az esetben adott, ha a címzett egy hatóság vagy hivatal.[17] A VwVfG 1. § 4. bekezdése szerint hatóság minden olyan hely, amely közigazgatási feladatot Iát el. Egyéb hivatalok az olyan intézmények, melyek hatósági minőségét nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, de ennek ellenére a hatósági eljárásban jogosultak esküpótló nyilatkozat kivételére. Ezért külön kell választani a közigazgatást a tisztán magánjellegű feladatoktól, amelyek esetében a közjegyző köteles megtagadni az esküpótló nyilatkozat felvételét.
A szétválasztás jelentőségét különösen annak fényében kell megvizsgálni, hogy mi is az esküpótló nyilatkozat közjegyző általi felvételének célja és értelme: A nyilatkozattevő a StGB 156. §-a szerint csak akkor büntethető, ha a hamis nyilatkozatot az esküpótló nyilatkozat kivételében illetékes hatóság előtt teszi.[18] Ezzel a más helyeken tett esküpótló nyilatkozat azt a hamis látszatot kelti, hogy különleges bizonyító erővel rendelkezik. El kell kerülni, hogy az ilyen esetek elszaporodjanak. A szétválasztást érdemes megemlíteni ebben az összefüggésben a következő esetcsoportokban:
Egy hitelintézet, még ha közjogi intézmény is, nem hatóság a VwVfG 1. § 4. bekezdése értelmében. Ugyanúgy, mint az önkormányzati gazdálkodó szervezetek, a hitelintézetek sem rendelkeznek - bármilyen jogi formában is létezzenek - semmiféle közjogi hatáskörrel, hanem kizárólag az általános jogi forgalomban működnek.[19] Ezért nem vehet fel a közjegyző a BNotO 22. § 2. bekezdése szerinti esküpótló nyilatkozatot.
- 26/27 -
A szűkebb értelemben vett hatóságok mellett egyes esetekben hatóságként működő természetes vagy jogi személyek is (mint hatóság vagy legalábbis, mint egyéb hivatal a BNotO 22. § 2. bekezdése szerint) szóba jöhetnek, mint az esküpótló nyilatkozat címzettjei. Így például egy esküpótló nyilatkozat okiratba foglalásának megengedhetősége abban az esetben, ha egy tenyészló elveszett törzskönyvének pótlása céljából kell megtenni, szintén attól függ, hogy a Tenyésztők Szövetsége - általában egy magánjogi egyesület - hatóságnak tekinthető-e. A TierZG 7. § 1. bekezdés szerint a ló teljesítményének vizsgálatát elismert tenyésztői szervezetek végzik egy rendelet követelményei szerint a tenyészprogram keretében. Ennek során különleges követelmények érvényesülnek a származás vizsgálatával szemben. Mindezek fényében a törzskönyv kiadása hatósági aktusnak tekinthető, ami kézenfekvővé teszi, hogy az elismert tenyésztői szervezet hatóságként működő jogi személy.[20]
Erre akkor lehet szükség, ha például közjegyzői letétben található tárgyakat csak akkor lehet kiadni, ha a jogosult bizonyos tényeket hihetővé tesz a közjegyző számára. A hihetővé tétel egy másik közjegyző előtt tett esküpótló nyilatkozattal történik.
Habár a letétet őrző közjegyző a BNotO 22. § 2. bekezdése értelmében hatóság, ugyanakkor általában és a konkrét esetben nem jogosult esküpótló nyilatkozat kivételére. Az esküpótló nyilatkozat kivételére a közjegyző csak akkor jogosult, ha ezt az adott esetre kifejezetten törvény szabályozza. A letéti eljárás általános szabályozásában viszont nincs erre vonatkozó előírás.[21] Az okiratot készítő közjegyzőnek ismernie kell ezt a körülményt, úgy hogy ajánlatos elutasítani az ilyen irányú okirat elkészítését.
Kérdés, hogy fennáll-e az illetékesség olyan esküpótló nyilatkozat felvételében, amelyet a fizetésképtelenség bejelentése előtt a hitelezőkkel szemben, és abban az esetben, ha az esküpótló nyilatkozat helytelen, a bűnüldöző szervek felé történő továbbítás céljára kívánnak felhasználni.[22] Az esküpótló nyilatkozat hatóságnál történő közvetett felhasználását nem fedi le a BNotO 22. § 2. bekezdése, ha a felhasználás elsődleges célja magánszemélyekre (itt a hitelezőkre) irányul. Ugyanis a BNotO 22. § 2. bekezdés szerinti, hatóságnál történő felhasználási szándék szószerinti értelmezésben az okirat elsődleges, nem csupán kisegítő jellegű rendeltetése mellett szól.[23]
- 27/28 -
Kérdés, hogy a közjegyző köteles-e megvizsgálni, hogy az adott hatóság jogosult-e esküpótló nyilatkozatok felvételére. A BNotO 22. § 2. bekezdés szövege szerint ("A közjegyző minden olyan esetben, amikor egy hatóság vagy egyéb hivatal számára hihetővé kell tenni egy tényleges állítást vagy kijelentést, jogosult az esküpótló nyilatkozat felvételére.") ez nem szükséges. A közjegyző mindenesetre megtagadhatja az okiratba foglalást a szakirodalom szerint, ha ténylegesen tudomása van arról, hogy a hatóság nem illetékes.[24] Egy másik nézet szerint viszont a közjegyző ebben az esetben köteles megtagadni az okiratba foglalást.[25]
Ha a BNotO 22. § 2. bekezdés célját és értelmét tekintjük, ami abban áll, hogy megelőzze az olyan esküpótló nyilatkozatok elszaporodását, amelyek a büntethetőség látszatát keltik, azt a nézetet kell irányadónak tekinteni, amely szerint ilyenkor az okiratba foglalást meg kell tagadni.
A közjegyző azonban hagyatkozhat a kérelmező állítására, amely szerint a hatóság illetékes az esküpótló nyilatkozat kivételében, ha nem forog fenn ellentétes körülményre utaló jel. Utólagos vizsgálati kötelezettsége ebben az esetben nincs.[26]
Az esküpótló nyilatkozatok felvételére a BeurkG 38. §-a az akaratnyilatkozatok okiratba foglalására vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő. A BeurkG 6. és köv. §-ai szerint a jegyzőkönyvet fel kell olvasni és a megjelentekkel jóváhagyás után aláíratni.[27]
Kiegészítésképpen bejegyezhető az okiratba, hogy melyik hatóság (pl. anyakönyvi hivatal) számára és milyen célból (pl. újraházasodás) került felvételre az esküpótló nyilatkozat. Ezzel a bejegyzéssel a közjegyző igazolja, hogy megvizsgálta a BNotO 22. § 2. bekezdés előfeltételeit, és hogy azok véleménye szerint teljesülnek.[28]
A BeurkG 38. § 2. bekezdése szerint a közjegyző végezetül köteles az ügyfelet kioktatni az eskü vagy az esküpótló nyilatkozat jelentőségéről, és ezt a tényt a jegyzőkönyvbe felvenni.[29] Az "ajánló" rendelkezésként való megfogalmazás még a DONot régi szövegének 22. § 4. bekezdéséből származik, és nem keltheti azt a látszatot, hogy itt csak ajánlott szolgálati kötelezettségről van szó.[30] Az eskü és az esküpótló nyilatkozat jelentőségéről
- 28/29 -
szóló kioktatáshoz hozzátartozik különösen a valóságnak nem megfelelő nyilatkozat büntetőjogi következményeiről szóló kioktatás.[31]
Erre ajánljuk a következő szöveget, amelyet tartalmilag természetesen hozzá kell igazítani az egyedi esetben a nyilatkozó személyéhez és a kijelentés tárgyához.
SZÖVEGJAVASLAT
"Enyhe" kioktatási szöveg:[32]
A megjelent esküpótló nyilatkozat okiratba foglalását kérte és közjegyzői jegyzőkönyvbe mondta a következőket:
Az ... elveszett gépjárművezetői engedélyének pótlására irányuló eljárásban eskü helyett a következőről biztosítom ...-t:
A közjegyző felvilágosított arról, hogy a szándékosan vagy gondatlanságból hamisan tett esküpótló nyilatkozat büntetést von maga után.
A jegyzőkönyvet a közjegyző a megjelentnek felolvasta, aki azt jóváhagyta és saját kezűleg aláírta.
GYAKORLATI TANÁCS
"Szigorúbb" kioktatás egyedi esetekben:
Valószínűleg minden közjegyző ismeri azt a rossz érzést, amely némely ügyfél esetében hatalmába keríti az embert: Lehet, hogy az ügyfél nem veszi olyan szigorúan az igazsághoz való ragaszkodás kötelezettségét, de legalább is nem veszi komolyan a nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzését. Amennyiben nincs elegendő ok az okiratba foglalás megtagadásához, akkor fel lehet venni az okiratba egy szigorúbb kioktatási szöveget, amely hangsúlyozza azt is, hogy a gondatlanul tett hamis esküpótló nyilatkozatok büntetést vonnak maguk után, és a büntetési tétel mértékét is megnevezi.
SZÖVEGJAVASLAT
Szigorúbb kioktatási szöveg:
Eskü helyett kijelentem, hogy legjobb tudásom szerint a színtiszta igazságot mondtam és semmit nem hallgattam el.
A közjegyző kioktatott arról, hogy az esküpótló nyilatkozat a StGB 156. és 161. §-ai szerinti büntetéssel fenyegetett megerősítése a megtett nyilatkozatom igaz voltának. Megismertem a nem helyes (a tényeknek nem megfelelő) vagy nem teljes körű (lényeges tények elhallgatása) nyilatkozat büntetőjogi következményeit
A StGB 156. §-a három évig terjedő szabadságvesztést vagy pénzbüntetést helyez kilátásba arra az esetre, ha valaki az esküpótló nyilatkozat kivételére feljogosított hatóság előtt a nyilatkozatot szándékosan hamisan teszi meg A StGB 161. §-a szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható az, aki az esküpótló nyilatkozat kivételére feljogosított hatóság előtt a nyilatkozatot gondatlanságból hamisan teszi meg.
- 29/30 -
A jegyzőkönyvet a közjegyző a megjelentnek felolvasta, aki azt jóváhagyta és saját kezűleg aláírta,
A közjegyzői gyakorlatban valószínűleg az öröklési bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban fordul elő leggyakrabban az esküpótló nyilatkozat. Az öröklési bizonyítványhoz szükséges adatok bizonyítására a kérelmezőnek a bíróság vagy egy közjegyző előtt a FamFG 352. § 3. bekezdés 3. mondata szerint eskü helyett meg kell erősítenie, hogy előtte nem ismeretes semmi, ami ellentmondana az általa megadottak valósághűségének. Az esküpótló nyilatkozatot ebben az összefüggésben a legátfogóbb bizonyítéknak tekintjük. Még a csak viszonylag körülményesen beszerezhető személyes iratok bemutatását is helyettesítheti.[33] Egyedi esetben már az is megtörtént, hogy az esküpótló nyilatkozatot megfelelő bizonyítéknak tekintették elveszett kézzel írt végrendelet esetében az örökös-nevezéshez.[34]
Az esküpótló nyilatkozat tárgya - attól függően, hogy törvényes vagy végintézkedésen alapuló öröklésről van-e szó - különösen a) a törvényes házassági vagyonközösség a halál időpontjában (ha nincs ellenkező rendelkezéseket tartalmazó házassági szerződés), b) az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye (a területi illetékesség miatt), c) vannak-e vagy voltak-e olyan személyek, akik az örököst kizárhatják az öröklésből vagy az örökrészét csökkenthetik, d) vannak-e és milyen végintézkedései vannak az örökhagyónak, e) van-e folyamatban jogvita az örökös öröklési jogának tárgyában, f) hogy az örökös az örökséget elfogadta és g) az örökrészének nagysága (FamFG 352. § 3. bekezdés 3. mondata ugyanezen cikkely 1. bekezdésével együtt).
A FamFG 352. § 3. bekezdés 1. mondata szerint hivatalos okiratokkal (azaz halotti anyakönyvi kivonattal, illetve származási bizonyítvánnyal) kell bizonyítani különösen a halál időpontját (törvényes öröklési rend esetén) és a rokonsági viszonyt, ami a törvényes öröklési jogot megalapozza. A hagyatéki bíróság kötelező mérlegelése után kisegítő lehetőségként itt is elképzelhető az esküpótló nyilatkozat.
SZÖVEGJAVASLAT
Öröklési bizonyítvány iránti kérelem törvényes öröklés esetében (minta):[35]
Előttem, ... közjegyző előtt a mai napon megjelent ...-i irodámban az általam személyesen ismert (aki ..-val igazolta magát) ... úrhölgy, aki született ...-án, lakóhelye ... és kijelentette, hogy
...-án elhunyt a férjem ..., akinek legutolsó lakhelye és szokásos tartózkodási helye ... volt.
- 30/31 -
Végintézkedést nem hagyott hátra. Törvényes házassági vagyonközösségben éltünk. Német állampolgár volt.
Két közös gyermekünk van, nevük... és...
Eszerint az örökösök:
1. én felerészben,
2. két germekünk:
a) született ...-án,lakóhelye: ...
b) született ...-án, lakóhelye: ... mindketten negyedrészben.
Más személyek, akik a fent nevezetteket az öröklési rendből kizárhatják, vagy az örökrészüket csökkenthetik, nincsenek és nem voltak.
Az örökösök az örökséget elfogadták.
Az örökléssel kapcsolatos jogvita nincs folyamatban.
Miután a közjegyző kioktatott az esküpótló nyilatkozat jelentőségéről, eskü helyett megerősítem, hogy számomra nem ismert olyan körülmény, amely a fenti adatok helyességével szemben áll.
Kérem a közös öröklési bizonyítvány kiadását a fenti öröklési hányadok megadásával és a kiadmány átküldését az okiratot készítő közjegyzőnek. Kérem, hogy a további örökösök esküpótló nyilatkozatának kivételétől tekintsenek el.
A hagyaték értéke az öröklés megnyílásakor az örökhagyótól származó kötelezettségek levonása után kb. ... €.
A fenti jegyzőkönyvet a közjegyző felolvasta és a felek jóváhagyólag aláírták.
Az esküket és esküpótló nyilatkozatokat a ZPO 478. §-a (a ZPO 889. §-ával együtt) szerint minden esetben személyesen kell megtenni. Ennek megfelelően az eskü vagy esküpótló nyilatkozat megtétele képviselő által az egységes, nem vitatott felfogás szerint kizárt.[36] Ez az alapelv lényegében abból következik, hogy a hamis esküpótló nyilatkozat büntetőjogi következményeit az viselje, aki azt személyesen megtette.
A fenti megállapítások alapján a gondnoknak az esküpótló nyilatkozatot nem a gondnokolt helyett, hanem mindig a maga nevében kell megtennie. Az esküpótló nyilatkozat csak a gondnok saját észleléseit tartalmazhatja, nem pedig a gondnokoltét. Tehát csupán a saját észleléseit erősítheti meg pl. kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket ő maga a gondnokolttól hallott.
Ez a megerősítés bizonyító erejét esetlegesen gyengítheti. Ha például egy telek tulajdonosának az ismeretlen hitelező jogának kizárása céljából indított hirdetményi eljárás-
- 31/32 -
ban hihetővé kell tennie, hogy nem történt meg a hitelező jogának elismerése, ami a hirdetményt kizárhatta volna.[37] Ha a gondnokolt ügyletképtelen, akkor az általános felfogás szerint a gondnoka köteles az esküpótló nyilatkozatot megtenni.[38] Ebben az esetben azonban a bíróság a korlátozott bizonyító erő miatt jogosult lenne a FamFG 450. § 3. bekezdés 2. mondata szerint a kötelező mérlegelés után hivatalból más irányú vizsgálatokat végezni.
Előfordul, hogy ügyfelek olyan aláírás hitelesítését kérik, amely egy "esküpótló nyilatkozat"-nak nevezett magánjogi nyilatkozat után áll. A BNotO 22. § 2. bekezdése azonban közvetlenül csak okiratba foglalás esetén alkalmazható, nem pedig aláírás hitelesítésére. Ezért álláspontunk szerint egy "Esküpótló nyilatkozat" címet viselő irat után szereplő aláírásnak nem kell megfelelnie a BNotO 22. § 2. bekezdés követelményeinek.[39] Az uralkodó nézet is jogilag elfogadhatónak tartja az ilyenfajta aláírás-hitelesítéseket. Ezzel ugyanis a BeurkG 40. §-a szerinti korlátozott ellenőrzési kötelezettség mellett csak az aláírás valódiságát igazoljuk. Tehát a hitelesítés nem jelentené a hivatali kötelezettség megszegését.[40] Ennek ellenére az uralkodó nézet szerint nem tanácsos az ilyen hitelesítés. A különleges megerősítés hamis látszatának elkerülése végett azonban a közjegyző megtagadhatja a hitelesítést. Egy másik felfogás szerint viszont, ha a közjegyző hitelesíti az aláírást, megszegi a hivatali kötelezettségét, mert megkerüli a BNotO 22. § 2. bekezdésének előírását.[41] Utalunk itt a BNotO 14. § 2. bekezdésére, amely szerint a közjegyzőnek meg kell tagadnia a közreműködést, ha nem összeegyeztethető a hivatali kötelességével, különösen akkor, ha olyan cselekményhez kérik a közreműködését, melynek célja szemmel láthatóan tiltott vagy nem tisztességes.[42] Ha szem előtt tartjuk az esküpótló nyilatkozat lényegét és célját, akkor ez utóbbi felfogás meggyőzőbb. Ugyanakkor aligha várható el, hogy a közjegyző nagy terjedelmű magánjellegű nyilatkozatokat átböngésszen és megtalálja benne az eldugott, vélt esküpótló nyilatkozatot. Hivatali kötelezettsége megszegését feltételezhetjük azonban akkor, ha a közjegyző első ránézésre felismerheti, hogy a hitelesítendő szöveg vélt esküpótló nyilatkozatot tartalmaz.[43] A közjegyző semmi esetre sem fogalmazhat meg ilyen nyilatkozatot és nem hitelesítheti csak az alatta levő aláírást (ettől való eltérések ún. affidavit esetében: ld. IV.).
- 32/33 -
GYAKORLATI TANÁCS
"Esküpótló nyilatkozat" pótlása:
Kisegítő megoldás lehet az érintett egyszerű nyilatkozata, amely ugyan nem áll büntetőjogi előírás hatálya alatt, de a hitelesített aláírás vagy a nyilatkozat jegyzőkönyvbe vétele által mégis bizonyító erővel rendelkezik.
Az ilyen egyszerű nyilatkozat okiratba foglalását megengedi a BeurkG 36. és 37. §-ának egyszerű formája. Nem szükséges az sem, hogy a közjegyző felolvassa és a nyilatkozó aláírja (vö. a BeurkG 37. § 1. bekezdés Nr. 1-2.). Az érintettnek minden esetre tudnia kell, hogy ebben az esetben nem esküpótló nyilatkozatról van szó. Egy ilyen nyilatkozat adott esetben mégis nagyobb bizonyító erőt jelenthet a nyilatkozó számára, mivel az általa tett nyilatkozat jelentőségét pl. a csalás lehetséges büntetőjogi következményeit megismeri. Hogy a nyilatkozat a BNotO 14. § 2. bekezdés szerinti hamis látszatot elkerülje, a közjegyzőnek fel kell vennie az okiratba, hogy az érintettek kijelentéseinek tényleges tartalmát nem vizsgálta meg.[44]
Egy "Eskü" vagy "Esküpótló nyilatkozat" címmel ellátott, hatósági vonatkozás nélküli magánokirat csupán külföldön kaphat különleges bizonyító erőt a common law szerinti ún. affidavit által.[45] Továbbra is vitatott, hogy az affidavit-ot eskünek vagy esküpótló nyilatkozatnak kell-e tekinteni, és a német jognak milyen eljárásjogi előírásait kell rá megfelelően alkalmazni. A szakirodalomban korábban uralkodó nézet szerint ebben az esetben mindig esküt kell kivenni és azt a BeurkG 38. §-a szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni.[46] A helyes, ma uralkodó nézet szerint a BeurkG 38. §-át csupán a német jog szerint tett eskükre és esküpótló nyilatkozatokra lehet alkalmazni. Külföldi jog szerint megkövetelt nyilatkozat esetén az a lényeg, hogy a külföldi jogrendszerben milyen jelentőséggel bír a nyilatkozat.[47] A nyilatkozat általában csupán a nyilatkozó tudomása szerinti kijelentéseket tartalmaz abban a formában, hogy vállalja a fölötte álló szöveg tartalmát. Ha a külföldi notary public nem vizsgálná a tartalmat és nem végezné el a kioktatást, ami kizárja a német jog szerinti eskü vagy esküpótló nyilatkozat kategóriájába való besorolást, az sokkal inkább egy sajátos fajtájú megerősítés mellett szól. Ebben az esetben a ténytanúsításokra vonatkozó BeurkG 39. §-ának előírásait kell alkalmazni.[48] Ennek
- 33/34 -
megfelelően elegendő egy feljegyzés is, amely a BeurkG 5. § 2. bekezdése szerint a megfelelő idegen nyelven is elkészíthető.
GYAKORLATI TANÁCS
Az affidavit legbiztosabb útja:
Ha kétséges a nyilatkozat külföldi jogrendszer szerinti besorolása, akkor ajánlatos az affidavit-ot a legbiztosabb módon, a BeurkG 38. §-a szerint okiratba foglalni.[49]
SZÖVEGMINTA
Affidavit német nyelvű okiratba foglalása (példa):[50]
Előttem, az aláíró ... közjegyző előtt megjelent ... úr és bemutatta a jelen jegyzőkönyv mellékletét képező angol nyelvű "Affidavit" címmel ellátott nyilatkozatot, melynek aláírása tőle származik. Eskü kivételét kérte és kijelentette, hogy az eskü a jogainak külföldön történő gyakorlásához szükséges. Kijelentette, hogy angol nyelvtudása elegendő ahhoz, hogy a nyilatkozat szövegét megértse. Az angol nyelvtudással rendelkező közjegyző a megjelentnek felolvasta a mellékelt nyilatkozatot.
Miután a közjegyző kioktatta az eskü jelentőségéről, különösen a hamis adatok közlésének büntetőjogi következményeiről, a megjelent jobb kezét felemelve megesküdött, hogy a jelen nyilatkozat helyes, miután a közjegyző a következő szöveget neki előmondta:
"Ön esküszik, hogy legjobb tudása szerint a színtiszta igazságot mondta és semmit el nem hallgatott" a következő szóval: "Esküszöm." A vallásos megerősítéstől eltekintett.
A BeurkG 39. §-a szerinti angol nyelvű szöveg:[51]
"Declared at (hely) ... this (nap) ... day of (hónap/év)...
- ... (a nyilatkozattevő aláírása) -
by Mr. ... born ..., address ..., personally known to me / satisfactorily proven to be the same by his German identity card / German passport Before me ... (a közjegyző neve), civil law notary in ... (székhely), Germany
- (a közjegyző pecsétje és aláírása) -
A BeurkG 38. és 6. és köv. §-ai szerinti jegyzőkönyv esetében az eredeti okirat a közjegyző megőrzésében marad. Az eredeti okirat kiadása a BeurkG 45. § 2. bekezdés szerint csak akkor jöhet szóba, ha a nyilatkozattevő elmondja, hogy az a külföldön történő felhasználáshoz szükséges. Ebben az esetben vissza kell tartani egy kiadmányt és rá kell vezetni, hogy az eredeti okiratot kinek és milyen célból adták ki.[52]
- 34/35 -
Az eskü és esküpótló nyilatkozat kivételének,[53] valamint a tanúk és szakértők meghallgatásának díját a GNotKG díjjegyzékének Nr. 23300-23302 szabályozza. A hozzá tartozó öröklési és az örökségek felosztásával kapcsolatos értékelőírások a GNotKG 40 és 41. §-ában, egyébként a GNotKG 36. §-ban találhatók.
A GNotKG díjjegyzék bevezető 2.3.3 pontjának 1. bekezdése tisztázza, hogy nem kerül felszámításra külön díj, ha az eskü, illetve esküpótló nyilatkozat kivétele egy másik, külön kiszámlázásra kerülő ügylet része. Ez alapvetően már a dolog jellegéből is következik. Esküpótló nyilatkozatoknál ez a helyzet pl. a következő esetekben: ingatlan adásvételi szerződésnél polgári jogi társaság meglétéről, tagsági és képviseleti viszonyairól tett nyilatkozat hihetővé tétele, pl. telki záloglevél érvénytelenné nyilvánítása, vagy az ingatlan bejegyzett tulajdonosa ismeretlen örököseinek kizárása céljából lefolytatott hirdetményi eljárásnál, vagy ha egy közjegyző vagyonleltárt vesz fel. Ugyanez vonatkozik eskü kivételére is pl. tolmács megesketése esetén, mivel itt az okiratba foglalás díjmentes mellékügyletéről van szó. A 2. bekezdés a kötelezett privilegizálását rendeli el akkor, ha a hagyatéki bíróság felé intézett kérelemről van szó (pl. öröklési bizonyítvány kiadása, hagyatéki végrehajtói minőség igazolása, folytatólagos vagyonközösség igazolása). Ebben az esetben csak egy díj kerül felszámításra, habár a tulajdonképpeni kérelem mellett esküpótló nyilatkozat okiratba foglalása is megtörténik, mint ténytanúsítás. A kivétel nem terjed ki más, ugyanabba az okiratba foglalt kérelmekre, mint pl. telekkönyvi adat korrekciójára irányuló kérelem.[54]
A díj kiszámlázásának további feltétele, hogy a felszámított tevékenység jogilag megengedett eskükivétel legyen. A közjegyzőnek egyrészt illetékességgel kell rendelkeznie a felszámítandó tevékenység tekintetében, vagyis a BNotO 22. §-a értelmében, ami pl. az olyan esküpótló nyilatkozatok esetében nem áll fenn, amelyeket a BGB 260. § 2. bekezdés szerint csupán magántermészetű nyilvántartások megerősítése céljából tesznek, mert annak kivétele kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartozik.[55] Hasonló szabályozás vonatkozik a belföldi magánszemélyek felé tett megerősítő nyilatkozatokra is. Másrészt a BeurkG 38. és 8. és további §-ainak értelmében eskü kivételéről, illetve esküpótló nyilatkozat felvételéről kell, hogy szó legyen, úgyhogy egyszerű aláírás-hitelesítésért nem számítható fel díj a GNotKG díjjegyzék Nr. 23300-23302 előírása szerint (az ilyen hitelesítések
- 35/36 -
meg(nem)engedettségével kapcsolatban ld. fent, V.). Kivételt képez minden esetre az affidavit: Mivel ez esetben elegendő egy feljegyzés a BeurkG 39. § szerint (ld. fent, VI.), a GNotKG díjjegyzék Nr. 23300 szerinti díj kerül felszámításra, az okirat formájától függetlenül, amennyiben eskü kivételéhez hasonló eljárásról van szó.[56] Pusztán az olyan egyszerű aláírás-hitelesítések esetében kerül felszámításra a GNotKG díjjegyzék Nr. 25100 szerinti díj, amelyek a közjegyzőnek semmiféle más nyilatkozatát (pl. "sworn before me") nem tartalmazzák.
Az eskü kivételére 1,0 díj számítandó fel (GNotKG díjjegyzék Nr. 23300), ami idő előtti befejezés esetén rendszerint 0,3-re csökken (GNotKG díjjegyzék Nr. 23301). Csupán tanúk és szakértők meghallgatása esetén számítandó fel minden esetben 1,0 díj, a csökkentés lehetősége nélkül (GNotKG díjjegyzék Nr. 23302). A helyes felfogás és az általános alapelvek szerint a díj már az eljárás megkezdésekor esedékes, függetlenül attól, hogy mikor kezdődik a tárgyalás.[57] Idő előtti befejezésnek számít az eljárás bármilyen okból történő megszakadása, mielőtt a kiadmányozó személy is aláírta volna az okiratot.[58]
1. Példa:
Rövid időkülönbséggel egymás után elhunyt két házastárs, A és B, akik magánvégrendeletben kölcsönösen egymást nevezték örökösnek, és a törvényes öröklés rendje szerint gyermekeik, a kérelmező C és D nevű gyermekei a végső örökösök. A tulajdonosa volt egy 400.000 € értékű, tehermentes ingatlannak, ezenfelül mindkét örökhagyónak rendelkezési joga volt egy közös, 10.000 € követelést tartalmazó bankszámla felett, valamint mindkettőjüknek volt egy 10.000 € értékű, halál esetére szóló biztosítása, melynek kedvezményezettjét a szerződésben nem nevesítették. A temetési költségek személyenként 5.000 €-t tesznek ki. A közjegyző okiratba foglal egy közös kérelmet két öröklési bizonyítvány kiadása iránt, esküpótló nyilatkozat felvételével és a telekkönyvi átvezetés kérelmével együtt. A közjegyző a megbízás értelmében kikéri az anyakönyvi hivataltól a kérelmezők születési anyakönyvi kivonatát, utána azokat a magánvégrendelettel együtt, valamint az öröklési bizonyítvány kiadására irányuló kérelem kiadmányát a bíróságnál és beterjeszti az okiratból következő kérelmeket.
- 36/37 -
Ügyértékek:
Esküpótló nyilatkozat kivétele és kérelem a hagyatéki bíróság felé: 430.000 €[59]
Telekkönyvi átvezetés iránti kérelem: 400.000 €[60]
Végrehajtás: Halotti anyakönyvi kivonatok beszerzése: 830.000 €[61]
Díjak:
Esküpótló nyilatkozat kivétele és kérelem a hagyatéki bíróság felé: 1,0 (díjjegyzék Nr. 23300)[62]
Telekkönyvi átvezetés iránti kérelem: 0,5 (legalább 30 €, díjjegyzék Nr. 21201 Nr. 4)
Halotti anyakönyvi kivonatok beszerzése: 0,3 (legfeljebb 50 € okiratonként, díjjegyzék Nr. 22111, 22112)
2. Példa:
Ahhoz, hogy A egy Új-Zélandon folyó perben érvényesíteni tudja 10.000 € értékű követelését, esküpótló nyilatkozatot kell tennie angol nyelven. A és a közjegyző is tud angolul, ezért a megerősítő nyilatkozat kivételét megbeszélik, a közjegyző angol nyelven előkészíti az iratot, és egy későbbi időpontban megfelelő módon okiratba foglalja. A közjegyző a megbízásnak megfelelően beszerzi az apostille-t, de mielőtt az iratot továbbítaná A-nak, A kijelenti, hogy az iratra már nincsen szüksége, mert perbeli egyezséget kötött
Változat: Mint fent, de A már az okiratba foglalás időpontjában sem jelenik meg
Ügyértékek:
Esküpótló nyilatkozat kivétele: 10.000 €/10.000 €[63]
Pótdíj idegen nyelv miatt: 10,000 €/10.000 €
Végrehajtás: Apostille beszerzése: érték nincs, mivel fix díj van érvényben
Díjak:
Esküpótló nyilatkozat kivétele: 1,0 (díjjegyzék Nr. 23300) / 0,3 (díjjegyzék Nr. 23301)[64]
Pótdíj idegen nyelv miatt: az okiratba foglalási díj 30%-a (legfeljebb 5.000 € / dto. (díjjegyzék Nr 26001)
Végrehajtás: Apostille beszerzése: 25 € (díjjegyzék Nr. 25207) nem kerül felszámításra.
- 37/38 -
A BNotO 22. § 2. bekezdése értelmében tett esküpótló nyilatkozatok kivétele és felvétele fontos szerepet játszik a közjegyzői gyakorlatban, különösen az öröklési bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban. Ugyanakkor eskü kivételére ritkán kerül sor, ezért jelentősége nem túl nagy. Mindkét eset jogi szabályozása elég pontos, segítségével az eljárások a hivatali hétköznapokban problémamentesen lebonyolíthatók. Óvakodjon viszont a közjegyző attól, hogy egyszerűsítse az eljárást pl. egyszerű aláírás-hitelesítéssel egy magánjellegű iratban bemutatott esküpótló nyilatkozaton (mivel az - az affidavit kivételes esetétől eltekintve - formai kellékhiány miatt, mint olyan nem érvényes). Ugyanúgy ne lépje át jogosultságainak határait a helytelenül értelmezett szolgáltatás-központúság miatt sem. Mindkét esetben az a végeredmény, hogy a nyilatkozat értéktelenné válik. Eskü kivételére a közjegyző - néhány kivételtől eltekintve - csak a nyilatkozat külföldi felhasználása esetén jogosult. Esküpótló nyilatkozatok körében a közjegyző csak olyan nyilatkozatok felvételében illetékes, amelyeket esküpótló nyilatkozatok felvételére jogosult hatóságoknál kívánnak felhasználni. Ennek oka mindkét esetben a StGB 154. és 156. §-ában kilátásba helyezett büntetés, ami különleges bizonyító erőt kölcsönöz a nyilatkozatnak. Éppen ezért a közjegyző szenteljen különleges figyelmet az okirat címzettjének, nehogy megkerülje a büntethetőséget, elkerülje a különleges bizonyítóerő hamis látszatát és ezzel végül is teljesítse szolgálati kötelességét és ne veszélyeztesse a szakma becsületét.
Dr. Welf Klingsch LL.M. (Cambridge)
közjegyző
Heringsdorf (Ostseebad)
E-mail: info@notnr-klingsch.do
Dr. Niclot von Stralendorff
Mecklenburg-Vorpommern Közjegyzői Kamara,
ügyvezető
Mecklenburg-Vorpommern
E-mail: notk-mv@notarnet.de
AktG = Aktiengesetz = Részvénytörvény
AO = Abgabenordnung = Törvény az adózás rendjéről
BeurkG = Beurkundungsgesetz = Törvény az okiratba foglalásról
BGB = Bürgerliches Gesetzbuch = Polgári Törvénykönyv
BNotO = Bundesnotarordnung = Szövetségi törvény a közjegyzőkről
DONot = Dienstordnung für Notare = Törvény a közjegyzői szolgálatról
- 38/39 -
FamFG = Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit = Törvény a családügyi és nemperes eljárásokról
KV = Kostenverzeichnis = Díjjegyzék
GNotKG = Gerichts- und Notarkostengesetz = Törvény a bírósági és közjegyzői díjakról
SachenRBerG = Sachenrechtsbereinigungsgesetz = Törvény a dologi jog egységesítéséről
StPO = Strafprozessordnung = Büntető Perrendtartás
TierZG = Tierzuchtgesetz = Törvény a tenyészállatokról
VwVfG = Verwaltungsverfahrensgesetz = Törvény a közigazgatási eljárásokról
ZPO = Zivilprozessordnung = Polgári Perrendtartásról
Megjelent: notar monatsschrift für die gesamte notarielle praxis, 1/2017, DeutscherNotarVerlag, 3-10. old. ■
JEGYZETEK
[1] A közjegyző viszont titoktartási kötelezettsége miatt magától alapvetően nem informálhatja a hatóságot a számára ismertté vált további körülményekről.
[2] Fischer, StGB 158. §, 5. lapszéli jegyzet
[3] Fischer, StGB 154. §, 45. lapszéli jegyzet
[4] Esküpótló nyilatkozatok esetében a közjegyző általában csak a jegyzőkönyv felvételében illetékes, nem pedig a nyilatkozat kivételében, vö. BNotO 22. § 2. bekezdés. Büntetőjogi szempontból csak a hatóság felvételi illetékessége releváns, vö. Fischer, StGB 156. §, 9. lapszéli jegyzet. Ez alól kivétel pl. a hagyatéki eljárás, vö. FamFG 352. § 3. bekezdés 3. mondat.
[5] Fischer, StGB 156. §, 8. lapszéli jegyzet további utalásokkal
[6] Vö. Limmer/Hertel/Frenz/Mayer/Limmer, Würzburger Notarhandbuch, 1. rész, 2. fejezet, 170. lapszéli jegyzet; Eylmann/Vaasen/Ummer, BNotO/BeurkG, BeurkG 38. §, 1. lapszéli jegyzet; Lerch, BeurkG, 38. §, 1. lapszéli jegyzet
[7] Vö. Lerch, BeurkG, 38. §, 1. lapszéli jegyzet
[8] Vö. Diehn/Kilian, BnotO 22. §, 4. és a további lapszéli jegyzetek
[9] Vö. Arndt/Lerch/Sandkühler, BNotO 22. §, 7. lapszéli jegyzet
[10] Példa forrása: Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 11. lapszéli jegyzet; vö. továbbá: Faßbender/Grauel/Peter/Führ, Notariatsurkunde, 3. § 106. lapszéli jegyzet
[11] Az Istenre való hivatkozás fakultatív, ZPO 480. §
[12] Az Istenre való hivatkozás fakultatív, ZPO 480. §
[13] Vö. Beck'sches Notarhandbuch/Zimmermann, 8. lapszéli jegyzet; DNotl-Report 2012, 9,10; Winkler, BeurkG, 38. §, 7. lapszéli jegyzet
[14] Vö. Limmer/Hertel/Frenz/Mayer/Limmer, Würzburger Notarhandbuch, 1. rész, 2. fejezet, 170. lapszéli jegyzet
[15] Vö. Eylmann/Vaasen/Limmer, BNotO/BeurkG, BNotO 22. §, 4. lapszéli jegyzet
[16] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 15. lapszéli jegyzet; OLG Frankfurt NStZ-RR 1996, 294.
[17] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 15. lapszéli jegyzet
[18] Vö. Eylmann/Vaasen/Limmer, BNotO/BeurkG, BnotO 22. §, 4. és a további lapszéli jegyzetek
[19] Vö. Eylmann/Vaasen/Limmer, BNotO 22. §, 6. lapszéli jegyzet; Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 16. lapszéli jegyzet; Szakvélemény DNotl-Report, 2006, 80; Lerch, BeurkG 38. §, 10 lapszéli jegyzet
[20] Vö. DNotl 32795. számú szakvélemény, 2002.05.02.
[21] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 16. lapszéli jegyzet; DNotl 93356. számú szakvélemény, 2009.07.15.
[22] Vö. Winkler, BeurkG, 38. §., 6. lapszéli jegyzet
[23] Vö. továbbá DNotl 87933. számú szakvélemény, 2008.09.09.
[24] Vö. Eylmann/Vaasen/Limmer, BNotO/BeurkG, BNotO 22. §, 6. lapszéli jegyzet; Winkler, BeurkG, BeurkG 38. §, 6. lapszéli jegyzet
[25] Vö. Arndt/Lerch/Sandkühler, BNotO 22. §, 24. lapszéli jegyzet
[26] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 16. lapszéli jegyzet
[27] Vö. Limmer/Hertel/Frenz/Mayer/Limmer, Würzburger Notarhandbuch, 1. rész 2. fejezet, 171. lapszéli jegyzet; Winkler, BeurkG, 38. §, 14. és következő lapszéli jegyzetek; Eylmann/Vaasen/Limmer, BNotO/BeurkG, BeurkG 38. §, 6. lapszéli jegyzet
[28] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 16. lapszéli jegyzet; Arndt/Lerch/Sandkühler, BNotO, 22. §, 26. lapszéli jegyzet
[29] Vö. Beck'sches Notarhandbuch/Bernhard, G, 282. lapszéli jegyzet
[30] Armbrüster/Preuß/Renner/Preuß, BeurkG, 38. §, 19. lapszéli jegyzet
[31] Vö. Winkler, BeurkG, 38. §, 18. lapszéli jegyzet
[32] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 19 M. lapszéli jegyzet szerinti minta
[33] Vö. FamFG 352. § 3. bekezdés 2. mondat
[34] Vö. Kersten/Bühling/Wegmann, Formularbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 113. §, 29. és következő lapszéli jegyzet 31; FamFG 352. § 3. bekezdés 2. mondat
[35] Kersten/Bühling/Wegmann, Formularbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 113. §, 35 M. lapszéli jegyzet szerinti minta egyszerűsített változata
[36] Vö. Prütting/Gehrlein/Trautwein, ZPO Kommentar, 480. §, 3. lapszéli jegyzet; Musielak/Huber, ZPO, 478. §, 2. lapszéli jegyzet; KG, JR 1953, 307; Lerch, BeurkG, 38. §, 14. lapszéli jegyzet
[37] Vö. DNotI 119319 sz. szakvélemény, 2012.08.20.
[38] Vö. KG, NjW 1968, 2245; Bienwald/Sonnenfeld/Harm/Hoffmann, Betreuungsrecht, melléklet a BGB 1908i §-hoz, 97. lapszéli jegyzet
[39] Vö. továbbá Bracker/Reithmann, BNotO, 22. §, 18. és további lapszéli jegyzetek
[40] Vö. Lerch, BeurkG, 38. §, 11. lapszéli jegyzet
[41] Vö. Arndt/Lerch/Sandkühler, BNotO, 22. §, 27. lapszéli jegyzet
[42] Vö. Diehn/Kilian, BNotO, 22. §, 19. lapszéli jegyzet
[43] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 17. lapszéli jegyzet; Schippel/Bracker/Reithmann, BNotO, 22. §, 20. lapszéli jegyzet
[44] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 20. lapszéli jegyzet
[45] Vö. Beck'sches Notarhandbuch/Bernhard, G 281. lapszéli jegyzet; Bracker/Reithman, BNotO, 22. §, 20. lapszéli jegyzet
[46] Vö. Brambring, DNotZ 1976, 726; Hagena, DNotZ 1978, 387; Eylmann/Vaasen/Limmer, BNotO/BeurkG, BeurkG 38. §, 10. lapszéli jegyzet, Lerch, BeurkG, 38. §, 4. lapszéli jegyzet
[47] Vö. Schippel/Bracker/Reithmann, BNotO 22. §, 21. és következő lapszéli jegyzetek; Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 6. lapszéli jegyzet
[48] Vö. Schippel/Bracker/Reithmann, BNotO, 22. §, 25. és következő lapszéli jegyzet; DNotl-Report 1996, 4.
[49] Vö. Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 7. lapszéli jegyzet; Limmer/Hertel/Frenz/Mayer/Limmer, Würzburger Notarhandbuch, 7. rész 1. fejezet, 20. lapszéli jegyzet
[50] Kersten/Bühling/Terner, Formularhandbuch und Praxis der Freiwilligen Gerichtsbarkeit, 16. §, 12M lapszéli jegyzet szerinti minta
[51] DNotl-Report 1996, 5. szerinti minta
[52] Vö. Limmer/Hertel/Frenz/Mayer/Limmer, Würzburger Notarhandbuch, 7. rész 1. fejezet, 22. lapszéli jegyzet
[53] A díjtétel szempontjából nem teszünk különbséget az eskü és az esküpótló nyilatkozat kivétele között, nem úgy, mint a BNotO 22. §. Vö. Korintenberg/Glaser, GNotKG, KV Nr. 23300-23302,5. lapszéli jegyzet; Fackelmann/Heinemann/Heisel, GNotKG, KV Vorbemerkungen 2.3.3, 8. lapszéli jegyzet; u.o. Leipziger Kostenspiegel, 17. rész, 18. lapszéli jegyzet
[54] Leipziger GNotKG/Klingsch, KV Vorbemerkungen 2.3.3, 3. lapszéli jegyzet; Leipziger Kostenspiegel, 19. rész, 79. lapszéli jegyzet
[55] Bormann/Diehn/Sommerfeldt/Pfeiffer, GNotKG, KV Vorbemerkungen 2.3.3, 1. lapszéli jegyzet, valamint KV Nr. 23300, 23301, 2. lapszéli jegyzet; hasonlóan: Fackelmann/Heinemann/Heisel, GNotKG, KV Vorbemerkungen 2.3.3, 12. lapszéli jegyzet Rn 12.
[56] Korintenberg/Glaser, GNotKG, KV Nr. 23300-23302, 4. lapszéli jegyzet; Fackelmann/Heinemann/Heisel, GNotKG, KV Vorbemerkungen 2.3.3, 9. lapszéli jegyzet; Leipziger GNotKG/KIingsch, KV Nr. 23300-23301, 3. lapszéli jegyzet; u.o. Bormann/Diehn/Sommerfeldt/Pfeiffer, GNotKG, KV Nr. 23300-23301, 4. lapszéli jegyzet: mindenkor csak a KV Nr. 25100 szerinti díj. Részletesen az affidavit költségszámításáról: Becker, notar 2014, 307. old. és a továbbiak
[57] Ez az uralkodó nézet, vö. Bormann/Diehn/Sommerfeldt/Diehn, GNotKG, 10. §, 17. lapszéli jegyzet; Bormann/ Diehn/Sommerfeldt/Pfeiffer, GNotKG, KV Nr. 23300-23301, 6. lapszéli jegyzet; Korintenberg/Glaser, GNotKG, KV Nr. 23300-23302, 6. lapszéli jegyzet; Leipziger GNotKG/KIingsch, KV Nr. 23300-23301,4. és 9. lapszéli jegyzet; u.o., de: Fackelmann/Heinemann/Heisel, GNotKG, KV Vorbemerkungen 2.3.3,9. lapszéli jegyzet
[58] Bormann/Diehn/Sommerfeldt/Diehn, GNotKG, 10. §, 17. lapszéli jegyzet
[59] A házastársak GNotKG 40. § 1. bekezdés szerinti vagyonát a GNotKG 93. § 2. bekezdés értelmében össze kell adni. Mivel a halál esetére kötött biztosításoknak nincs kedvezményezettje, mindkettő hozzáadódik a hagyatékhoz. A temetési költségek nem az örökhagyótól származó kötelezettségek a GNotKG 40. § 1. bekezdés 2. mondata értelmében, ezért nem lehet levonni.
[60] GNotKG 46. §
[61] GNotKG 112. § 1. mondat
[62] A hagyatéki bíróság felé benyújtandó kérelem a díjszámítás szempontjából privilegizált és az esküpótló nyilatkozat kivételének költsége mellett nem kerül külön felszámításra (GNotKG díjjegyzék, Bevezető 2.3.3 pontjának 1. bekezdése). A végrendelet továbbítása költségmentes melléktevékenység.
[63] GNotKG 36. § 1. bekezdés
[64] A tervezet megadott időpontra történt megrendelésével az eljárás megindult; az a tény, hogy A az okiratbafoglalás időpontjában meg sem jelenik, nem akadályozza az eljárás megindulását. Mivel azonban a közjegyzői aláírásra nem kerül sor, csak egy mérsékelt díj kerül felszámításra.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyző.
[2] A szerző Közjegyzői Kamarájának ügyvezetője, Mecklenburg-Vorpommern.
Visszaugrás
