Megrendelés

Közéleti események (Fontes, 2016/1., 60-61. o.)

"Az emlékezés a múltról, de a jövőnek szól, az emlékezet nem törli el a bűn következményeit, de nélkülözhetetlen a megtisztuláshoz és az újrakezdéshez"

- mondta az igazságügyi miniszter a Kései főhajtás - a holokauszt jogász áldozatai című könyv bemutatóján 2016. március 7-én Budapesten, a Magyar Ügyvédi Kamara dísztermében.

(2016. március 7.)

"Várhatóan az ősszel tartható meg az a népszavazás, amelyet a kormány kezdeményezett a kötelező betelepítési kvótáról"

- mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára újságíróknak. A kormány azt szeretné, hogy ilyen horderejű kérdésben a magyar emberek dönthessenek a magyar jövőről - mondta, hozzátéve: a népszavazás célja, hogy "kinyilváníthassuk, hogy a magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül az Unió ne hozhasson olyan döntést, amely az országot érinti".

(2016. március 4.)

"A gaullizmus nem lehet Európa hangja, de lehet fontos szólam a többszólamú műben: erős Franciaország nélkül nincs erős Európa, erős tagállamok nélkül nincs erős Európai Unió"

- mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a gaullizmusról rendezett konferencián. Az Európai Unió stabilitásához és jövőjéhez nélkülözhetetlenek bizonyos de Gaulle-i erények, az erő és a nagyság feltételezi a rugalmasságot és az alázatot. Az európai népek nem lelkesedhetnek egy értékek, azaz lélek nélküli Európáért, másrészt csak olyan integrációban vehetnek részt, amelyben fennáll a megértés egymás speciális létérdekei iránt - mondta. "Az európai integrációhoz a tárgyalás művészetére és művészeire, valódi, elmélyült párbeszédre, ehhez pedig egymás megbecsülésére van szükség.

(2016. március 3.)

A hatalmi ágak közötti párbeszéd és együttműködés fontosságát hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter a Kúrián tartott konferencián

Darák Péter rámutatott: a hatalmi ágak közti feszültség természetes, mi több, kívánatos. Kifejtette, a bíróságok ítélkezésével kapcsolatos kritika helyénvaló és a bíróságok hasznára válik, mert segíti "őrizni az őrzőket. A dolgok akkor kezdenek rosszabbra fordulni, amikor a kritika kontrollálatlan támadássá válik." A jogászok hajlamosak a parlamentek jelentőségét alábecsülni, a bírónak azonban a törvényhozás központi szerepét el kell ismernie, hiszen a törvényhozás minőségétől függ a demokrácia minősége.

Trócsányi László arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hatalmi ágak szétválasztása nem öncél, hanem annak felismerése, hogy ezek autonóm módon, függetlenségük tiszteletben tartásával képesek leginkább szolgálni a közjót, ennek jegyében pedig szükség van az együttműködésre is. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés számos jó példájával találkozott, ugyanakkor érzékelhető, hogy "egy-egy szerencsétlen rezdülés milyen károkat okozhat ebben a finom, bizalomra épülő rendszerben". "Párbeszédre vagyunk ítélve". Sem a jogalkalmazó, sem a jogalkotó nem létezhet a másik nélkül, a megfelelő jog megalkotása és érvényre juttatása közös feladat - mondta.

(2016. február 29.)

Trócsányi László sajtótájékoztatóján a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazási kezdeményezésről azt mondta, hogy az igazságos, jogszerű és a demokrácia elvén alapul, mert a népet kérdezi meg. A népszavazás a legerősebb eszköz, erősebb legitimációt jelent, mint a parlamenti

- hangsúlyozta. Trócsányi László leszögezte: a kormány egy erős Európai Unióban érdekelt, amely az erős nemzetállamok uniója, a tagállamok egyenjogúságára épül, ahol az európai értékek azonos mércéje, továbbá a négy alapszabadság és Schengen védelmezése valósul meg. A miniszter meggyőződése, hogy a tagállamok nem mondtak le államiságuk, szuverenitásuk és függetlenségük lényegéről, államrendjük alapjainak meghatározásáról; a tagállamok megtartották alkotmányuk azon alapelvei feletti szabad rendelkezési jogukat, amelyek nélkülözhetetlenek az államiság, az alkotmányos identitás fenntartásához.

(2016. február 26.)

- 60/61 -

"Emlékezni kell a hősökre, akik nélkül nem lehetett volna lebontani a kommunizmus gyilkos eszméjét"

- mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen. "Soha többé nem engedhetjük meg magunknak azt, ami a 20. században többször is megtörtént velünk, hogy a diktatúra átszője mindennapjainkat és végül megszokjuk az elnyomással való együttélést" - jelentette ki.

(2016. február 25.)

"A kodifikáció több lenne, mint egyszerű jogalkotás, a jó kodifikátor nem mellőzheti a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, és folyamatos feladata a hatályos szabályozás felülvizsgálata is"

- jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. február 11-én, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett konferencián. A miniszter hangsúlyozta, a jogalkotás akkor jó, ha terv szerint zajlik, a jogszabályok születését előkészítés, egyeztetés előzi meg. Ugyanakkor ad hoc jogalkotásra is szükség lehet. A jogszabály a mindennapi életben rögzül, a jogalkotónak figyelnie kell, hogy az elfogadott jogszabály beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, szükséges korrekciókat végrehajtani vagy sem. Az új jogszabályok mellett folyamatos feladat a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a jogalkotó ezzel válaszolhat a jogalkalmazói visszajelzésekre, és alakíthat ki átlátható jogszabályi környezetet.

(2016. február 11.)

"A csángó bál a nemzeti összetartozás kulturális kifejeződése, a csángók művészete nemcsak minket, magyarokat gazdagít, hanem egész Európát"

- emelte ki Trócsányi László, igazságügyi miniszter a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett XX. Csángó Bálon. Kiemelte a csángók kivételes helytállását és hűségét, magyarságuk megőrzését, és kitért arra, hogy a csángók "különlegességek" hordozói. Néhány évtizede Magyarországon még kevesen és keveset tudtak létezésükről, a nagyvilágban pedig jóformán semmit. A moldvai magyar népköltészet azonban mára a világ szinte minden jelentős pontjára eljutott, és a magyar kultúra szerves része. A csángó nyelvjárás és művészet nemcsak minket, magyarokat gazdagít, hanem Romániát is, ahol élnek, és egész Európát - hangsúlyozta a miniszter.

(2016. január 30.)

"Európára ma a megosztottság, az elbizonytalanodás a jellemző, Magyarország viszont határozott álláspontokkal jelenik meg az európai vitákban"

- mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter. Hangunkat kell hallatni az uniós jog megalkotása során is, a magyar identitás szempontjából fontos ügyekben esetenként eltérő álláspontot kell megjeleníteni. Az uniós jog a tagállamok közötti kompromisszumok révén születik meg, ez egyben ereje és gyengesége is az uniós jognak. Amennyiben nincs lehetőség kompromisszumra, úgy adott esetben a vétó lehetőségével is élni kell. Célunk azonban az, hogy ne az együttműködés kerékkötőit, hanem a problémák közös megoldásának egyik aktív szereplőjét lássák bennünk - vélekedett a miniszter.

(2015. december 29.) ■

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére