A statisztikák alapján megállapítható, hogy a költségvetés védelmét szolgáló büntetőjogi és nem büntetőjogi intézmények egyre jobban működnek Magyarországon. Az áfarés egyre csökken, a cselekményekkel okozott vagyoni hátrány megtérülése, megtérítése egyre nagyobb mértékű. Így a cselekmény elszaporodottságára, illetve jelentős költségvetési hatásaira hivatkozó jogalkotói és jogalkalmazói szigor a továbbiakban már nem feltétlenül indokolt.
A tisztességes piaci verseny és a költségvetés hatékony védelme érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy ne érje meg költségvetési csalásokat elkövetni és a bűnözés általában se legyen "kifizetődő". Ebben jelentős szerepet játszik a bűncselekmények látenciájának további csökkentése, a jogellenes gazdagodás elvonása (az okozott vagyoni hátrány megtérülése, megtérítése) és az adekvát (szükséges, de egyben elégséges) egyéniesített szankció megválasztása. A büntetőeljárási törvény egyértelmű célkitűzése a terhelti együttműködés támogatása, honorálása az egész eljárás során. Ez szolgálja ugyanis a gyors és hatékony büntetőeljárást, a költségvetés reparációját és védelmét, a látencia további csökkentését is beleértve.
A költségvetés és annak védelme fontos a közfeladatok ellátása, illetve a tisztességes verseny kialakítása, illetve fenntartása érdekében. A költségvetési csalással jogtalan hasznot szerző vállalkozás tisztességtelen versenyelőnyre tesz szert, jogszerűen gazdálkodó versenytársaival szemben. A Btk. 396. §-ában szabályozott költségvetési csalás mind a befizetési kötelezettségek, mind pedig bármely költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsított megtévesztő magatartást büntetni rendeli.
A költségvetés bevételei szempontjából a legjelentősebb forrásokat a különböző adók jelentik, ezek közül is kiemelkedik az általános forgalmi adó (2022-ben több mint 6800 milliárd forint, ami a teljes költségvetés közel 1/3 része) és a személyi jövedelemadó (2022-ben több mint 2700 milliárd forint, ami több mint a teljes költségvetés 1/8 része)[2]. A költségvetések (hazai és uniós) kiadásai tekintetében pedig kiemelt jelentőségűek a sok milliárd eurós összeget kitevő támogatások.
A bűnügyi statisztikákat megvizsgálva megállapítható, hogy a költségvetési csalási ügyekben indított büntetőeljárások száma magas, az ismertté vált ügyekben okozott vagyoni hátrány éves szinten sok 10 milliárd forint. Polt Péter legfőbb ügyész 2021. évi országgyűlési beszámolójában előadta, hogy a költségvetési csalás az ügyészség gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos munkaterhében kiemelkedő szerepet játszik, illetve hangsúlyozta, hogy az ügyek bonyolultsága az átlagosnál nagyobb felkészültséget kíván.[3]
Emellett fontos azt is megállapítani, hogy az adózási fegyelem jelentősen javult az elmúlt években. A 2020-as költségvetés általános forgalmiadó-bevétele alig haladta meg a 4000 milliárd forintot, a személyi jövedelemadó mértéke pedig a 2000 milliárd forintot. Az inflációt és egyéb tényezőket is figyelembe véve is tetemes adóbevétel-növekedés történt mindkét adónemben 2 év alatt. Általános forgalmi adóban több mint 2500 milliárd forint, személyi jövedelemadóban több mint 500 milliárd forint növekedés volt ezen időszakban. A költségvetés 2022-es általános forgalmiadóbevétel-előirányzatát is jelentősen (az infláció mértékét túlhaladó módon) meghaladta a ténylegesen befolyt adó összege.
Az Európai Bizottság 2022.12.08. napján hozta nyilvánosságra az áfarésről[4] szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozta fel a vizsgált adatokat.[5] Az adatok alapján Magyarországon 2010-ben 22%, 2019-ben 9,6 %, 2020-ban 5,1% volt a be nem szedett áfa aránya. Ezzel az elemzők szerint Magyarország kiemelkedően jól teljesített nemcsak régiós, de akár nyugat-európai összehasonlításban is az áfacsalás elleni küzdelemben.[6]
A NAV bűnügyi statisztikái szerint a költségvetési csalási ügyekben elrendelt nyomozások száma 2015 és 2022 között 5374-ről 2786-ra (közel felére) csökkent, az ismertté vált jogsértések elkövetési értéke ugyanezen időszakban 137 milliárd forintról 60 milliárd forintra (több mint felével) mérséklődött, ezzel szemben a vagyonbiztosítási mutató 22%-ról 115%-ra (több mint ötszörösére) nőtt.[7]
- 411/412 -
Meggyőződésem szerint a különböző adatokból és statisztikákból egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarország és az Európai Unió intézkedései az adókijátszás visszaszorítása, illetve a jogellenesen megszerzett vagyon hatékony elvonása érdekében eredményesnek bizonyultak. Az online pénztárgép és számla, az EKÁER, illetve VIES rendszer,[8] a készpénzforgalom visszaszorítása, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény folyamatos szigorítása, a költségvetési csalások és abból származó vagyonok hatékony felderítése, biztosítása, illetve a visszatartó erejű szankcionálás meghozta az eredményét. A koronavírus-járvány és egyéb káros gazdasági tényezők ellenére a költségvetési csalások száma egyre csökken, ahogy az ezekkel okozott vagyoni hátrány mértéke is. Azonban a vagyoni hátrány megtérülése, megtérítési mértéke évről évre egyre nagyobb, így álláspontom szerint a cselekmény elszaporodottsága és súlyos költségvetési hatása miatti szigorú jogalkotói és jogalkalmazói fellépés a továbbiakban nem indokolt,[9] a generális prevenció a büntetés kiszabása során kisebb súllyal eshet a latba. Ellenben a globális gazdasági válság következményei miatt a költségvetés (a fokozódó adózási fegyelem ellenére) problémákkal küzd, így a konszenzusos eljárásoknak, illetve a vagyoni hátrány megtérítésének fokozott jelentősége, nyomatékos enyhítő hatása van napjainkban.
Itt jegyezném meg, hogy a költségvetés hatékony védelme kapcsán kiemelt fontosságú annak vizsgálata, hogy mennyire kifizetődő költségvetési csalást elkövetni ma Magyarországon, hiszen a gazdaság szereplői a bűncselekmény elkövetése előtt azt mérlegelik, hogy "megéri-e" az extraprofit vagy pusztán a versenyképesség megtartása érdekében (várható előny[10]) kockáztatni, tehát a potenciális elkövető azt gondolja át, hogy mennyire körülményes a bűncselekmény elkövetése, mekkora a lebukás esélye, meg lehet-e tartani a jogellenes gazdagodást és mire lehet számítani, ha nem sikerül "megúszni" a dolgot (várható hátrány).[11]
A költségvetési csalások visszaszorításának legeredményesebb eszközei között elsőként a nem büntetőjogi eszközöket kell megemlíteni, az utóbbi években ezen a területen is jelentős fejlődés volt megfigyelhető az online számlák, az EKÁER, az online pénztárgépek, a VIES rendszer és egyéb informatikai jellegű eszközök megjelenésében és használatában is.[12]
A célzott adóigazgatási, munkaügyi és más hatósági ellenőrzések és eljárások is tovább növelték a jogkövetési hajlandóságot, de mindenképpen említésre méltó még a bankok compliance (megfelelőség) ellenőrzési tevékenysége is, ahol a jelentősen és hirtelen megnövekedett banki utalások, illetve a nagy volumenű készpénzfelvételek is gyanús ügyleteknek számítanak, melyek alapján a bankok indokolt esetben feljelentést kell, hogy tegyenek. Kijelenthetjük tehát, hogy egyes intézkedések már önmagukban is kizárnak, illetve jelentősen megnehezítenek bizonyos visszaélési lehetőségeket, továbbá a lebukás esélyének jelentős növekedése miatt nyomatékos elrettentő erővel bírnak, így tehát, a nem büntetőjogi eszközök nemcsak megnehezítik a költségvetési csalások vagy más gazdasági bűncselekmények (pénzmosás, csődbűncselekmény) elkövetését, de annak felderítésében és bizonyításában is jelentős szerepet játszanak. Gondoljunk csak az adóhatósághoz valós időben beérkező informatikai adatokra, melyekből azonnal látható, hogy mely társaság nem adott be adóbevallást annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű számlát állított ki vagy esetleg mely társaság bevallásait nem támasztják alá egyéb számlázási vagy más adatok (pl.: a kérdéses cégnek az online számlák tanúsága alapján valósan levonható adója a bevallásaival szemben nincs) vagy melyik cég bejelentett munkavállalóira vonatkozóan mulasztott el bevallást beadni és az alapján adót fizetni. A költségvetési csalásra utaló kriminális jelek tehát ezen adatállományból azonnal észlelhetőek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
