Az Orvosok Világszövetsége 50. világkonferenciáján, 1998 októberében került elfogadásra "A gyermekeket egészségügyi ellátásuk során megillető jogokról szóló Ottawai Deklaráció" (továbbiakban: Deklaráció). A Deklaráció alapját képezi a Gyermekek Jogairól szóló 1989-es New York-i Egyezmény 24. cikke, mely kimondja, hogy a gyermeknek joga van a legmagasabb szintű egészségi állapothoz, betegségének gyógyításához és rehabilitációjához. Az ENSZ tagállamai kötelesek garantálni, hogy egyetlen gyermeket sem fosztanak meg egészségügyi ellátáshoz való jogaitól.
A tanulmány első részében a Deklaráció általános elveiről volt szó, illetve bemutatásra került néhány speciális elv (ellátás minősége, szabad orvosválasztás, tájékoztatáshoz való jog, az egészségügyi ellátásba történő beleegyezés, illetve visszautasítás joga), és azok hazai érvényesülése. A tanulmány ezen második része a Deklaráció többi speciális irányelvét ismerteti, szintén összehasonlítva azokat a hatályos magyar szabályozással.
Az orvos-beteg kapcsolat lényeges eleme, hogy nemcsak az orvos ad tájékoztatást a betegnek, hanem a beteg is felfedi neki személyes titkait. A titoktartási kötelezettség a legősibb orvosetikai norma, ami időben megelőzte a tájékoztatás követelményét, hiszen az ún. hippokratészi esküben is szerepelt. A betegnek joga van ahhoz, hogy a gyógykezelésével összefüggő, valamint a kezelés során előkerülő személyes információit a kezelőorvosa és mindazok, akik a gyógykezelés folyamatában a titokról tudomást szereztek, orvosi titokként kezeljék, s azt csak az érdekelt páciens beleegyezésével közöljék másokkal.[1] Az orvosi titoktartáshoz való jog felnőttet, gyermeket egyaránt megillet. Amit egy gyermek mond el egy orvosnak vagy egy ápolónak, azt ugyanúgy titokban kell tartani - kivéve, ha a gyermek egészségügyi ellátása szempontjából fontos, hogy valaki más is tudja azt.[2] A Deklaráció szerint is az orvosnak és egyéb egészségügyi dolgozónak ugyanúgy kötelessége titokban tartani a beteg gyermek azonosításra alkalmas személyes és egészségügyi adatait (egészségi állapot, diagnózis, kezelés stb.), mint a felnőtt betegek esetében. A Deklaráció azonban lehetségesnek és adott esetben jogszerűnek tartja azt is, hogy ha a gyermek elég érett ahhoz, hogy szülő vagy törvényes képviselő nélkül jelenjen meg az orvosnál, akkor kérhesse a titoktartást és ügyeinek bizalmas kezelését akár a szülővel, illetve a törvényes képviselőjével szemben is. Ezt a kérést a Deklaráció szerint tiszteletben kell tartani és az ilyen orvos-beteg találkozások alkalmával az orvos tudomására jutott információkat nem szabad megosztani sem a szülővel, sem pedig a törvényes képviselővel, csak akkor, ha ehhez a kiskorú gyermek hozzájárul, vagy olyan körülmények esetén, amikor a törvény felnőttek esetében is mentesítést ad a titoktartás kötelezettsége alól (pl. mások életének, egészségének, testi épségének védelme érdekében). Előfordulhat azonban az is, hogy az orvosnál egyedül megjelenő kiskorú részletes tájékoztatása ellenére sem képes (megfelelő) döntést hozni kezelésével kapcsolatban, vagy, hogy szülői részvétel, útmutatás nélkül a gyermek egészsége komoly és visszafordíthatatlan károsodást szenvedne. A Deklaráció ebben a körben is lehetővé teszi, hogy az orvos megossza a szülővel, illetve a törvényes képviselővel a konzultáció alatt tudomására jutott bizalmas információkat. Az orvosnak azonban ilyenkor is először a gyermekkel kell megbeszélnie aggályait, indokait és meg kell kísérelnie megszerezni a gyermek hozzájárulását az orvosi titok "felfedéséhez".
Blasszauer Béla már 1995-ben leírta, hogy sok ma már a szellemileg érett gyermek, az emancipált fiatalkorú, aki képes racionálisan gondolkozni és bizonyos tényeknek olyan fontosságot tulajdonítani, amelyeknek a "nem kívánt" személyek előtti feltárása méltóságsértő és megalázó lehet. "Paternalisztikus és merev szemléletet tükröz mindaz a magatartás, amely alapos ok nélkül fosztja meg mind a kiskorút, mind a fiatalkorút titkai megőrzését követelő jogától, ami nem szolgálja sem a beteg valódi érdekét, sem pedig az emberiesség eszményét."[3]
A hatályos magyar szabályozás nem tesz különbséget kiskorú, illetve nagykorú beteg között az orvosi titoktartás szempontjából. A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, s azokat bizalmasan kezeljék.[4] Az adatkezelő, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.[5] Orvosi titoknak minősül a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat is.[6] Megállapítható tehát, hogy kívülálló harmadik személyek felé az orvosi titoktartás ugyanúgy kötelezettsége az orvosnak mind a kiskorú, mind pedig a nagykorú betegek esetében. Arra vonatkozóan azonban, hogy a kiskorú beteget a saját szüleivel, illetve törvényes képviselőjével szemben is megilleti-e és mikor az orvosi titoktartáshoz való jog, arra a hatályos szabályozás csak közvetve nyújt információt. A betegnek joga van nyilatkozni arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.[7] Az Eütv. ebben a tekintetben nem ad önállóan érvényesíthető jogosultságot a kiskorúak számára, nyilatkozattételi joga ilyen esetben is kizárólag a szülőnek, illetve a törvényes képviselőnek van. A törvény azonban a 16. életévét betöltött kiskorúnak lehetőséget ad arra, hogy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban - vagy írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezze azt a cselekvőképes személyt, akit a törvény előírásai szerint részletesen és teljes körűen tájékoztatni kell, és aki jogosult lesz helyette a beleegyezés és visszautasítás jogának gyakorlására.[8] Ebben az esetben van tehát egyedüli jogosultság a hatályos magyar szabályok szerint arra, hogy a 16. életévét már betöltött kiskorú személy saját szüleivel, vagy törvényes képviselőjével szemben kérje orvosi titoknak minősülő adatainak bizalmas kezelését azáltal, hogy más arra alkalmas személyt jelöl ki a felvilágosítás jogosultjaként. Ez nem vonatkozik azonban a terhesség megszakítására, mivel az erről szóló törvény értelmében a kiskorú személyen végzett abortuszhoz a törvényes képviselő nyilatkozata nélkülözhetetlen (Lásd korábban részletesebben).
Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha [9]
- a személyazonosító és egészségügyi adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult (az abban foglalt korlátozásokkal),
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
