A választottbírósági út igénybevétele lehetőségének a lényege az, hogy az állam, illetve a jogi szabályozás bizonyos jogviszonyokból fakadó jogviták esetében megengedi a feleknek a választottbírósághoz fordulás lehetőségét. Általában erre a polgári jogi jogviszonyokban és azon belül is az ún. kereskedelmi ügyekben van lehetőség, de egyes törvények a választottbírósági út igénybevételét más jogágakban is lehetővé teszi. A választottbírósági eljárás szabályait a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) tartalmazza. A törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek és c) a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. Lényegében azonos tartalommal rendelkezik a választottbírósági eljárás igénybevételének a lehetőségéről a Ptk. 7. §-ának (2) bekezdése is.
Az állami bíróság és a választottbíróság kapcsolatát szintén a választottbírósági törvény határozza meg. A kapcsolat lényege, hogy a bíróság csak a törvényben nevesített esetekben kap szerepet a választottbírósági eljárásban. Így például a törvény 54. §-a rendelkezik arról, hogy a választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ítélet érvénytelenítése kérhető a bíróságtól a törvény 55. §-ában taxatíve felsorolt okokra történő hivatkozással.
A választottbírósági ítéletek érvénytelenítése iránti perek tehát egy sajátos pertípust alkotnak. E perek joggyakorlati tapasztalatai, illetve a választottbírósági út igénybevétele néhány eljárásjogi problémára is rávilágítanak. Ezek a következők:
1. A Vbt. 4. §-a szerint nincs helye választottbírósági eljárásnak a Pp. XVI-XXIII. fejezetében szabályozott eljárásokban, így a fizetési meghagyásos eljárásban sem. Problémát okozott a bírói gyakorlatban, hogy mi a teendő akkor, ha a jogosult olyan ügyben, ahol a felek között felmerülő jogvita elbírálására választottbírósági utat kötöttek ki, az igényét fizetési meghagyásos eljárásban kívánja érvényesíteni.
Az egyik álláspont szerint a választottbírósági szerződés önmagában nem zárja ki a fizetési meghagyásos eljárás igénybevételének a lehetőségét. "A fizetési meghagyásos eljárás - fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel induló - nemperes eljárás. Az idézett jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezésével az állapítható meg, hogy a peres eljárás helyett választottbírósági eljárást kikötő felek az általános szabályok szerinti nemperes eljárás igénybevételének a lehetőségét jogszerűen ki sem zárhatták volna. Az elsőfokú bíróság ezért a választottbírósági eljárás kikötésére alapítva lényeges eljárási szabályt sértve utasította el - a Vbt. 8. §-a (1) bekezdésére alapítottan - a jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét, az adott esetben ugyanis van helye bíróság eljárásnak." (BH 2003/12/506.)
A másik álláspont szerint ilyen esetben a fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. "A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény ... 8. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak ... a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan.
A Pp. 315. §-ának (4) bekezdése értelmében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.
A törvény idézett rendelkezései alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben az általános hatáskörű bíróság előtt fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem előterjesztésére sincs jogi lehetőség." (LB Pfv.VIII.27.088/2002/2.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
