Közigazgatási vagy település-, illetve területfejlesztési szakemberekként az utóbbi években Magyarországon is mind gyakrabban találkozhattunk az okos város (smart city), netán okos település kifejezésekkel. Írásomban rövid, közérthető módon szeretnék rávilágítani az okos város koncepció megjelenésének indokaira, illetve röviden bemutatom az alapvető technikai hátteret és a legfrissebb hazai fejleményeket.
Meggyőződésem, hogy a téma aktualitásából adódóan a Jegyző és Közigazgatás rendszeres olvasói több hasonló tárgyú hírrel, tanulmánnyal is fognak még találkozni idén e lap hasábjain.
Az okos városok koncepciója hazánkban még frissnek hathat, nemzetközi szinten azonban nem egy új jelenségről van szó: az első okos település (kezdetben még szinte kizárólag okos város-) koncepciók alapvetően a korunk legégetőbb kihívásaira adható válaszok kutatása során fogalmazódtak meg. A múlt század utolsó évtizedeiben már egyértelművé vált, hogy a rohamos technológiai fejlődésre, a nagymértékű demográfiai változásokra, az urbanizálódásra, a rendelkezésre álló javak növekvő szűkösségére és a fokozódó környezetszennyezésre egyaránt megoldást kell találni úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten. Éppen ezért nem tekinthető véletlennek, hogy az okos városok gondolata elsőként a fenntartható fejlődés kérdését előtérbe helyező nemzetközi kutatások során, a fenntarthatósággal összefüggésben jelent meg, sokszor még azelőtt, mielőtt a releváns technológiai megoldások egyáltalán rendelkezésre álltak volna.[1]
A koncepció gyakorlati megvalósítására irányuló első konkrét kísérletek megjelenését a 2000-es évek első évtizedének második felére tehetjük. Ebben hatalmas szerepe volt az internet elérését lehetővé tévő "smart" infrastruktúra (ide értve az okos eszközök számának ugrásszerű megnövekedését), valamint IoT megoldások rohamos fejlődésén és közigazgatási felhasználási jelentőségének felismerésén[2] túl az azzal nagyjából egy időszakra tehető 2008-as gazdasági világválságnak is.
Mit is takar pontosan a smart ("okos") technológia és az IoT? Az okos eszközök vonatkozásában általánosan elfogadott definícióval nem igazán találkozunk, így jobb híján Sallai Gyula átfogó munkájából[3] kiindulva egy funkcionálisabb megközelítés ismertetésére szorítkozom. A szerző alapvető megállapítása, hogy az internetre mint a legmeghatározóbb infokommunikációs platformra csatlakozó, kommunikációra képes eszközök, szenzorok (a továbbiakban együtt: tárgyak, idegen kifejezéssel things) száma napjainkban már akár egy nagyságrenddel is meghaladja a hálózatba egyszerű személyi számítógéppel kapcsolódó személyek[4] számát. Az interneten mint hálózaton keresztül történő kommunikációra képes, fentebb megjelölt tárgyak alkotják az ún. dolgok vagy tárgyak internetét (Internet of Things, röviden: IoT).
A fentiek szerinti IoT részét képező, hálózathoz csatlakozó szenzorok és egyéb "smart" eszközök képesek nagy mennyiségű adatot továbbítani egy úgynevezett big data adatbázisba, amelyből az önkormányzat számos olyan adatot kinyerhet, amellyel fenntarthatóbbá teheti, és (nem utolsó- sorban) költséghatékonyabban működtetheti az érintett települést. A gazdasági világválság idején alapvető fontosságúnak tűnt a költségvetési kiadások csökkentése, így az okos város-típusú megoldások megalapozottan tűnhettek olyan eszközöknek,
- 19/20 -
amelyek alkalmasak lehetnek a közkiadások lefaragásához.[5]
A fentieknek megfelelően 2008-tól egyre több gyakorlati megvalósítási kísérlettel találkozhatunk. 2013-ban az ENSZ által már 143 önmagát okos város projektként definiáló kezdeményezés került azonosításra világszerte (ezek közül 50 Ázsiában, 47 Európában, 35 pedig Észak-Amerikában található)[6], számuk pedig azóta is évről évre nő.
Ahogyan arra írásom elején is utaltam, a pár éve még megfoghatatlannak, távolinak tűnő okos város jelenség szép lassan hazánkban is a jelen részévé vált. Ennek elősegítésében komoly szerepe volt az Európai Unió szárnyai alatt létrejött European Smart City Initiative átfogó rendszerének, amely összesíti az Unió által finanszírozott különféle okos város projekteket, létrehozva egy jól működő közös platformot.[7]
Magyarországon elsőként az egyes kormányrendeleteknek az "okos város", "okos város módszertan" fogalommeghatározásával összefüggő módosításáról szóló 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet definiálta a hazai jog számára az okos város fogalmát a következők szerint: az okos város olyan település, amelyik az integrált településfejlesztési stratégiáját okos város módszertan (települések vagy települések csoportjának olyan településfejlesztési módszertana, amely a természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti) alapján készíti és végzi. A jogszabály az okos város módszertan elkészítésére a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelölte ki, amely még ugyanazon évben közzé is tette metodikai javaslatát.
Az események ezt követően[8] egyre gyorsultak: 2017 decemberében már Kormányhatározat született Monor település "okos város" funkcionalitással összefüggő fejlesztéseinek pilot projekt keretében történő támogatásáról,[9] majd 2018 márciusában az "okos város" funkcionalitás magyarországi elterjedését szolgáló központi szolgáltatásplatform létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről.[10]
A monori okos város mintaprojekt a tervek szerint 2020 februárjában lép teljeskörűen működésbe.
Természetesen nem ez az egyetlen okos város létrehozására irányuló magyarországi kezdeményezés: 2017 márciusában a Kormány határozatában[11] felhívta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett önkormányzat bevonásával dolgozza ki a szegedi Okos Város Program fejlesztési koncepcióját, és tegyen javaslatot a koncepció megvalósítására. Szintén 2017-ben került kiadásra az a Kormányhatározat,[12] amely az "Okos Város - Okos Miskolc" program keretén belül kívánt biztosítani forrást a miskolci intelligens térfigyelő rendszer kialakítására. Miskolcon és Szegeden túl önálló okos város programmal rendelkezik Debrecen is (Debrecen Smart City).[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
