"A Magyar Kormány, személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy 40 évvel ezelőtt, 1978. január 6-án a Magyar Szent Koronát amerikai küldöttség hozta haza" - Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere, egyetemi tanár így köszönte meg David Kostelancik ügyvivőnek és az Egyesült Államoknak a Magyar Kormány nevében, hogy a Szent Korona hazajuttatásával "megmentette, megőrizte és visszaadta Szent István koronáját". A Szent Korona hazahozatala egy "bátor, nagylelkű, az ideológiai szembenállás fölé emelkedő, merész gesztus volt, amelyet a történelem azóta igazolt". A korona Alaptörvényben való megjelenése kifejezi, hogy "vannak olyan örök értékek és ideálok, amelyeknek érvényességét hatalmi önkény, de még a többségi akarat sem függesztheti fel".
Trócsányi László fentebb idézett gondolataival nyitotta meg a magyar Szent Korona hazatérésének 40. évfordulója alkalmából 2017. január 8-án megrendezett konferenciát. A szimpózium Szent István koronájának múltjáról, jelenéről és jövőjéről szólt. A tudományos konferenciát az Igazságügyi Minisztérium szervezte, együttműködésben az Alkotmánybírósággal és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karával, az egyetem Szent II. János Pál pápa dísztermében. A fővédnök Áder János köztársasági elnök volt, aki egyben a Szent Korona Testületnek is elnöke. A rendezvényen Boross Péter egykori miniszterelnök is tiszteletét tette.
Arthur Schneier, a New Yorki Park East Zsinagóga rabbija negyven évvel ezelőtt tagja volt a Szent Koronát hazánkba visszajuttató küldöttségnek. Személyes hangvételű videóüzenetében történelmi eseményként értékelte a Szent Korona hazahozatalát, amely fontos momentum volt "nemcsak Magyarországnak, de Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatainak szempontjából is". A rabbi reményét fejezte ki, hogy a megemlékezés a két ország közötti együttműködésben új lehetőségeket teremt a közeli és a távolabbi jövőre nézve.
Az Amerikai Egyesült Államok Budapestre akkreditált ügyvivője, David Kostelancik szerint a Korona visszaszolgáltatása mérföldköve az amerikai - magyar együttműködésnek, amely hozzájárult ahhoz, hogy némileg enyhüljön a hidegháborús feszültség a két ország között, és "segített kitaposni az országaink közötti mai barátsághoz vezető ösvényt". Az ügyvivő a tisztelet és elismerés hangján szólt Szent István országépítő munkájáról. Hangsúlyozta, hogy "a világ úgy tekint Szent István koronájára, mint a magyar történelem és államiság egyik legfontosabb jelképére".
A Korona történetéről a történelemtudomány képviselői tartottak előadásokat. Bertényi Iván professor emeritus, az MTA doktora összefoglalta "ezeréves államiságunk legfontosabb jelképének" történetét. Az előadó kiemelte, hogy hatalmas tisztelet övezi a Szent Koronát, ami önmagában erősíti a misztérium jellegét. Bertényi professzor bemutatta a Szent Korona keletkezését és viszontagságos történetét a második világháború korszakáig. Emlékeztetett a mára részben elfeledett koronázási ereklyékre: a zászlós lándzsára, a jogarra, az országalmára vagy a Koronázási Eskükeresztre. Az előadás kifejtette, hogy a Szent Korona története rendkívül színes és kalandokkal teli. "Minden elismerés megilleti első királyunkat, aki meg tudta őrizni országunk függetlenségét a császárral szemben" - méltatta az előadó Szent Istvánt.
A korona történetének bemutatását Szerencsés Károly, habilitált egyetemi docens folytatta, aki a korona háború alatti sorsáról, valamint az átadást megelőző huzavonáról beszélt. A koronaőrök számos alkalommal kényszerültek a koronát biztonságosabb helyre menekíteni (Passauba, Kárpátaljára) , a második világháború viharai között is, így került a szinte elpusztult várból Salzburg mellé, majd az amerikai csapatokhoz, megőrzésre. Rákosi és rendszere számára a Szent Korona inkább problémát jelentett volna, majd az 1956-os forradalom leverése sem kedvezett a Korona hazajutásának felmerüléséhez. Később Carter elnök azzal a feltétellel egyezett bele a korona hazaküldésébe, hogy diplomatikusan megfogalmazva "egy bizonyos személy" (Kádár János) ne vegyen részt az átadási ünnepségen, valamint hogy a nép számára megtekinthető helyen legyen elhelyezve. Az előadó szerint "a korona megérkezésével, tárgyiasulva egyik pillanatról a másikra megtestesítette azt a közös ihletet, amit nemzetnek nevezünk".
Horváth Attila intézetvezető egyetemi tanár, alkotmánybíró bemutatta a Szent Korona szerepét az ország alkotmányosságában és a magyar történeti alkotmányban. Az előadó leszögezte: "amikor a történeti alkotmányt tiszteletben tartották, akkor a magyar Szent Koronát is tisztelettel őrizték". Számos példát hozott arra, amikor tetten érhető alkotmánytörténetünkben a Korona kiemelt (alkotmányjogi) szerepe. Hangsúlyozta, hogy a Szent Korona-tan gondolatának - amelyen nemzedékek hosszú sora dolgozott -, fontos szerepe volt abban, hogy nálunk nem voltak vallásháborúk úgy, mint Nyugat-Európában. A Korona, mint jelkép, kiemelt fontossággal bírt, hiszen a középkori embernek megfoghatatlan volt az állam fogalma, a Korona ezen felfogása ebben segített. Horváth Attila szerint nem úgy kell tekintenünk a Szent Korona-tanra, mint egy lezárt kérdésre. Meg kell határoznunk, hogy a mi nemzedékünk mit tud hozzáadni a Szent Korona-tanhoz, ezt pedig az utókor fogja értékelni.
- 82/83 -
Szabó István tanszékvezető egyetemi tanár, dékán
az alaki és anyagi jogfolytonosságáról szóló előadásában a Szent Korona hatályos magyar közjoggal fennálló kapcsolatáról értekezett. A kérdés a rendszerváltás óta újra és újra felmerül, az 1990-es címervita a Kossuth címerről a harmadik olyan XX. századi vita volt, amely érintette a címer és a Korona kapcsolatát. A Szent Korona sokkal inkább a jogfolytonosságot közvetítette, mintsem az államformát. A magyar állam léte és múltja szempontjából az államforma mibenléte nem szakítja meg a jogfolytonosságot, a Korona pedig ezt a folytonosságot testesíti meg. Ezt bizonyítja, hogy az Alaptörvény G) cikk (2) bekezdésében található a Korona, az államforma "mögé" sorolva. A Szent Korona-tan XXI. századi ellenzői azt a nézetet vallják, hogy az sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Az állampolgársági jog 2011-es reformja ugyanakkor a nemzet közjogi egységének új típusát hozta létre, amely nem az államterület, hanem az állampolgárság kiterjesztésével valósult meg, így nem sérti Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit. Professzor úr megnyugvással jelentette ki, hogy "a Szent Korona-tan az ország jelenlegi államformájához és nemzetközi kötelezettségeihez is megfelelően igazítható, így a XXI. században is képes a jogfolytonosság közvetítésére".
Fontos tudnunk, hogy pontosan mit jelent a Szent Korona az Alaptörvényben - hívta fel a figyelmet Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár és alkotmánybíró - hiszen az R) cikk szerint az Alaptörvény rendelkezéseit a Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni, amely a 28. cikk alapján köti a bíróságokat is. "Ha tehát egy mondat szerepel az Alaptörvényben, akkor azt mindenkinek alkalmaznia kell." Az előadó emlékeztetett arra, hogy a Salamon-féle alkotmány-előkészítő eseti bizottság, a 2000. évi I. törvény, sőt az 1996-os alkotmánykoncepció is utalt a Korona szerepének jelentőségére. A Nemzeti Hitvallás pedig nem előzmények nélkül hivatkozik a Szent Koronára, hiszen az folyamatosan élt a nemzet tudatában és közjogi hagyományában. Rámutatott, hogy a köztársasági elnök kifejezi, a Szent Korona pedig megtestesíti a nemzet egységét. Hangsúlyozta, hogy "az Alaptörvény, mint a jogrendszer hatályos alapja, megfogalmazása szerint a Szent Korona, mint jogi tény, Magyarország állami, mégpedig alkotmányos állami folytonosságával azonos, alkotmányos önazonosságának és szuverenitásának megváltoztathatatlan közjogi eleme".
A konferenciát az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás zárta. Véleménye szerint a Szent Korona két fontos üzenetet közöl számunkra. Elsőként fontosnak tartotta kiemelni, hogy az államhatalom a XIII. század óta egy korlátozott hatalom, amely korlátozottságról szól szinte ezeréves történetünk. A továbbiakban nyomatékosította, hogy a Szent Korona a magyar szuverenitás hordozója, amely megtestesíti számunkra az állami jogfolytonosságot, amely minden időkben biztosította a magyaroknak "az Európában való túlélés feltételét és lehetőségét".
Az Alkotmánybíróság a 22/2016-os határozatában kifejtette, hogy a korona része az önazonosságunknak. Elnök úr személyes hangvételű összegzésében elmondta, hogy "azért tudunk itt még most mi magyarul beszélni, mert ezt végigcsináltuk az elődeinkkel együtt, és a magyar nemzet történetében a Szent Korona központi szerepet játszott".
Végezetül Sulyok Tamás - a Szent Korona Testület tagjaként - köszönte meg minden résztvevőnek a hasznos, élményekkel teli konferenciát, valamint kifejezte abbéli reményét, hogy tíz év múlva egy hasonlóan színvonalas rendezvénnyel ünnepelhetjük meg a Szent Korona hazatérésének félévszázados jubileumát.
2018. március 12-én mutatta be az Igazságügyi Minisztérium - együttműködésben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával - az "Erdély jogtörténete" című kötetet Budapesten.
Az Igazságügyi Minisztérium támogatásával létrejött hiánypótló mű több mint félezer oldalon tárja fel Erdély jogtörténetét az ókortól napjainkig. A kolozsvári Forum Iuris kiadásában megjelent könyv 17 szerző és 9 lektor munkáját dicséri, amelyet Veress Emőd egyetemi tanár, a kötet szerkesztője és társszerzője fogott össze.
Trócsányi László igazságügyi miniszter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Erdély számos kiváló jogászt adott Európának és hazánknak, Wesselényi Miklóstól Moór Gyuláig.
Az Igazságügyi Minisztérium hivatásának érzi, hogy hozzájáruljon nem csak a magyarországi, hanem a határon túli magyar nyelvű jogászképzéshez is. Évek óta szorosan együttműködik a jogi karokkal, köztük a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karával. Az oktatás és a kultúra nem ismer, nem szabad, hogy határokat ismerjen. Az Igazságügyi Minisztérium ezért elkötelezetten támogatja az erdélyi magyar jogászképzés színvonalának megerősítését, és az oktatás minőségi fejlesztését célzó kezdeményezéseket.
Ennek egyik eredménye ez a fontos, értékes és hiánypótló kiadvány, amely kitér az erdélyi jogi oktatás történetére is.
A bemutatón a könyvet méltatta Szalayné Sándor Erzsébet a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, míg a kötet egyik szerzője, Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtörténeti tanszékének vezetője, a jogtörténeti kutatás jelentőségét mutatta be. ■
Visszaugrás
