Az Országgyűlés a méltán híressé (hírhedtté) vált 2018. december 12-i ülésnapján - többek között - elfogadta a földforgalmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvény a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) szerint "megerősíti a helyben lakó gazdák szerepét, hozzájárul az agrárium versenyképességének a növeléséhez, illetve a visszaélések visszaszorításához és fontos szerepet játszik abban is, hogy a termőföld magyar kézben maradjon[1]". A NAK kiemelte, hogy megszűnik annak a lehetősége, hogy "a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, majd később azokat nem mezőgazdasági célra használják fel. A helyi földbizottságnak a helyi viszonyok figyelembevételével kell megvizsgálnia az érintett terület jövedelemtermelő képességét, és az alapján kell értékelnie a vételárat[2]". Mivel a 2018 decemberében elfogadott törvényjavaslat érdemi, lényeges változásokat hoz a magyar földforgalmi szabályozásban, ezért célszerű áttekinteni a módosítás legfontosabb elemeit, ennek indokait, lehetséges következményeit - a helyi földbizottságokkal kapcsolatos változásokra fókuszálva.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 68. § (6) bekezdése előírta, hogy a helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését. A végrehajtási rendelet azonban nem született meg, így a helyi földbizottságok nem alakultak meg. A helyi földbizottságok jogkörében a NAK területi szervei jártak el. A módosítás következtében az átmenetinek szánt helyzet véglegessé válik, hiszen a módosító törvény egyrészt hatályon kívül helyezte az Fftv. helyi földbizottságokra vonatkozó fejezetét, másrészt újrakodifikálta a helyi földbizottságként immáron eljáró NAK területi szervek eljárását. A módosító törvény 7. § szerint az Fftv. egy új, 23/A. §-sal egészül ki, mely kimondja, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban a NAK szerződéssel érintett területi szerve, mint helyi földbizottság állást foglalt arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a birtokviszonyok átláthatóságára, a spekulatív földszerzések megelőzésére, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítására és megőrzésére, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére, és a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. Az Fftv. 23/A. § (1) bekezdésében rögzített felsorolásba lényegében a hatályon kívül helyezett 68. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok kerültek, kiegészülve az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésével és a mezőgazdasági generációváltás elősegítésével.
A módosító törvény 7. §-ával beiktatott 23/A. § (4) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a helyi földbizottságot a mezőgazdasági igazgatási szerv adásvételi, valamint csereszerződést jóváhagyó, vagy megtagadó határozatával kapcsolatos e törvény szerinti eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv adásvételi, valamint csereszerződést jóváhagyó, vagy megtagadó határozatának bírósági felülvizsgálata vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti meg.
Ahhoz, hogy e rendelkezés indokát megérthessük, történeti áttekintést szükséges tennünk a helyi földbizottság jogkörében eljáró kamarai szerv ügyféli jogállása és kereshetőségi joga vonatkozásában.
Álláspontom szerint a helyi földbizottság jogkörében eljáró kamarai szerv nem minősült ügyfélnek a földforgalmi szabályozás megszületésekor. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 27. § (2) bekezdése taxatíve felsorolta (s e felsorolás jelenleg is hatályos), hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének - ide nem értve a föld tulajdonjogának az Fftv. 35. §-a szerinti árverés útján történő megszerzését - hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásban mely személyek és szervezetek tekinthetők ügyfélnek. A felsorolás szerint az eljárásban ügyfél a jogügyletben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet; az állam tulaj-
- 270/271 -
donjogának megváltozásával járó jogügylet esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, illetve vagyonkezelői jog fennállása esetén a vagyonkezelő; a jogügylet tárgya szerinti földre elővásárlási joggal rendelkező személy; az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, széljegyzett bejegyzés iránti kérelem jogosultját és kötelezettjét; az Fftv. szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a jogügylet, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása; mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a jogügylet érinti. E felsorolás egyik eleme sem tartalmazza a helyi földbizottságként eljáró kamarai szervet, így véleményem szerint az ezen szerv által előterjesztett keresetlevelet a bíróságoknak idézés kibocsátása nélkül el kellett (el kellett volna) utasítaniuk az 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján. A régi Pp. 327. § (1) bekezdése szerint ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy mely személyek indíthatnak közigazgatási pert: a közigazgatási hatósági eljárásban részt vett ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője. A hatósági jóváhagyási eljárás tekintetében az Fétv. 27. § (1) bekezdése a Ket. rendelkezéseit csak abban az esetben rendeli alkalmazni, amennyiben a földforgalmi törvények eltérően nem rendelkeznek. Az Fétv. 27. § (2) bekezdése felsorolja az ügyfélnek minősülő személyeket, szervezeteket, így álláspontom szerint a Ket. ügyfélre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az eljárás egyéb résztvevőit pedig a Ket. 172. § e) pontja sorolja fel: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő. A fenti jogszabályi rendelkezések alapján tehát a helyi földbizottság jogkörében eljáró kamarai szerv sem ügyfélnek, sem az eljárás egyéb résztvevőjének nem tekinthető. A bíróságok álláspontja megosztott volt a fentiekkel kapcsolatban: voltak keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzések és kereshetőségi jog hiányát megállapító ítéletek. A Kúria több ügyben is kimondta, hogy "az ügyben figyelembe kell venni a 2/2004. közigazgatási jogegységi határozat elvi lényegét. E jogegységi határozat az önkormányzatok perindítási jogosultságával kapcsolatos ugyan, de rendelkező részének 2. pontja irányadó lehet jelen ügyben is. E szerint az igényérvényesítési jogosultság (kereshetőségi jog) fennállásának megállapítása a jogvita érdemére tartozó kérdés; a kereshetőségi jog hiányában a kereset ítélettel való elutasításának van helye[3]". A Kúria határozataiban utalt a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság EBD 2016.K21. számú elvi döntésként közzétett 12.K.27.292/2015. számú ítéletére, melyben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy "a felperes keresetében nem igazolta a kereshetőségi jogát, a bíróság felhívására sem jelölt meg olyan közvetlen jogi érdekeltséget, amely alátámasztaná azt, hogy az alperessel szemben igényét érvényesítheti. Nem adott elő olyan konkrét és egyedi jogsérelmet, amely számára abból fakad, hogy az alperes az alperesi beavatkozók és az eladók közötti adásvételi szerződést jóváhagyta[4]".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
