Bár a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat egy új Polgári Törvénykönyv kidolgozását tűzte ki feladatul, a munka szükségszerűen hosszú határidejére tekintettel annak lehetőségét is nyitva hagyta, hogy szükség esetén az új törvény megalkotása előtt is el lehessen végezni a halaszthatatlan módosításokat a jelenleg hatályos Ptk.-n. Igaz, hogy a kormányhatározat azt is előírta, hogy ezeknek az előrehozott jogalkotási feladatoknak a listája rövid határidő alatt készüljön el, ám ez a lista nem lehetett teljes, hiszen nem lehetett előre látni, hogy időközben milyen újabb, szintén halaszthatatlannak látszó módosítási igények merülnek fel.
Egy ilyen, időközben felvetődött jogszabály-módosítási igény terméke az a sajtóban is széles körben ismertetett, s szakmai rendezvényeken is vitatott jogszabálytervezet, amely címe szerint a személyhez fűződő jogok törvényi szabályozásának módosításáról szól, valójában azonban ennél is átfogóbb változásokat irányozna elő. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a tervezetet az Igazságügyi Minisztérium véleményezés céljából megküldte a Polgári Jogi Kodifikációs Bizottság elnöke részére, aki pedig a tervezet megvitatása érdekében 2000. október 20-ára összehívta a Kodifikációs Szerkesztőbizottság ülését. Annak érdekében, hogy az ülésen elhangzott vélemények és érvek kellő megvilágításban kerülhessenek ismertetésre, szükségesnek látszik a törvénymódosítási tervezet néhány alapvető jelentőségű elemének bemutatása - hangsúlyozva, hogy a tervezet teljes körű ismertetésére nem vállalkozhatunk. Nem mellőzhetjük viszont az idézett szabályokhoz a kormányelőterjesztés által fűzött indokolás legfontosabb elemeinek felvillantását, hiszen csak így nyerhetünk viszonylag teljes képet a vitatott kérdésekről.
A törvénytervezet a személyhez fűződő jogok polgári jogi védelmével foglalkozva nemcsak a Ptk.-t, hanem - igaz csekély mértékben - a Polgári perrendtartásról szóló törvényt és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt is érintené. A Ptk.-n belül a módosítás nem korlátozódna a személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokkal foglalkozó VII. fejezetre, hanem a bevezető rendelkezéseket és a kártérítési szabályokat is érintené.
Rögtön az 1. § (1) bekezdés első mondatának szövege megváltozna. Eszerint: "ez a törvény a természetes személyek és jogi személyek, valamint más szervezetek alapvető személyi és vagyoni viszonyait szabályozza." A polgári jogi jogalanyok körének egyszerűbb és pontosabb meghatározásán túl egy technikainak tűnő módosulás érdemel figyelmet. Míg a jelenlegi szöveg a személyek vagyoni és egyes személyi viszonyainak szabályozásáról szól, addig a tervezet a sorrendet megfordítaná. Az előterjesztés tanúsága szerint tudatos és értékítéletet kifejező változásról lenne szó az alábbiak szerint. "A szocialista jogfelfogás, amely az alapvető emberi jogokat jellemzően állampolgári kötelezettségként értelmezte, nem ismerhette el a magánjogi szabályozás gondolat-morális sarokpontjaként a személyhez fűződő jogokat. Ehhez képest még a magánszemélyeknek a társadalmi tulajdon dominanciája mellett korlátozottan gyakorolható vagyoni jogai is elsőbbséget élveztek az ún. személyi jogokhoz képest. A javaslat a »vagyoni« és »személyi jogok« sorrendjének felcserélésével nem csupán jelképes korrekcióra tesz kísérletet, hanem a Ptk. alapelvi szabályozásában is érvényre kívánja juttatni az alapjogok hierarchiájából következő jogvédelmi sorrendet."
A tervezet a polgári jogi viszonyokra vonatkozó más jogszabályoknak a Ptk.-val összhangban történő értelmezésére vonatkozó követelményét [1. § (1) bek. második mondat] érintetlenül hagyta, jelentősen átalakítaná viszont a Ptk. értelmezésére vonatkozó 1. § (2) bekezdést. A javaslat szerint "a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság Alkotmányával, az alkotmányos alapjogokkal és az alkotmányos elvekkel - figyelembe véve az alkotmánybírósági határozatok mindenkire nézve kötelező rendelkezéseit is -, valamint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárásban hozott határozataival, továbbá a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni." Az előterjesztés szerint ezzel a módosítással "a javaslat célja annak explicitté tétele, hogy a polgári jog alapelveinek és tételes előírásainak az értelmezése nem szakadhat el az alaptörvényből kiolvasható értékrendtől.
A Ptk. 2. §-a is jelentős tartalmi változásokon menne át. Egyrészt a védendő alanyi jogok körét kiegészítené a tervezet az alkotmányos alapjogokkal, másrészt pedig a rendeltetésszerű joggyakorlás kereteinek kijelölésekor kifejezetten utal a Ptk. értelmezésénél figyelembe veendő szempontokra, vagyis az Alkotmány rendelkezéseire, az alkotmányos alapjogokra és az alkotmányos elvekre, amelyek ebben az értelemben a polgári alanyi jogok gyakorlásának korlátaiként érvényesülhetnének. Ez egyébként azzal a következménnyel járna, hogy "a jogalany számára a tételes jog által biztosított cselekvési lehetőség tartalmi korlátait adott esetben az ún. alapjogi bíráskodás keretében kell kijelölni" (Kormányelőterjesztés 8. oldal).
A tervezet hatályon kívül helyezné a Ptk.-nak az Alkotmány által elismert tulajdoni formák védelmére vonatkozó alapelvét. Ennek oka is a személyhez fűződő jogok "emancipációjában" keresendő. Ha ugyanis a vagyoni viszonyoktól független személyiségi jogok polgári jogi jelentőségét elismerjük, akkor indokolatlan a tulajdon védelmét az egész polgári jogra érvényes alapelvként kiemelni.
A törvénytervezet a Ptk. 75. és 85. §-ai közötti részt annyi ponton módosítaná, illetve kiegészítené, hogy a kodifikációs technikai lehetőségek közül inkább ennek a résznek az összefüggő és teljes körű újraszabályozását választotta a részletekbe menő, nehezen követhető rész-módosítások helyett. Ezzel persze együtt jár, hogy bizonyos rendelkezések változatlan szöveggel kerültek be a javaslatba is.
A tervezet megtartaná a személyhez fűződő jogok törvényi védelméről szóló általános klauzulát, de újonnan rendelkezne arról, hogy hogyan kell kezelni azokat a helyzeteket, amikor különböző személyek személyhez fűződő jogai összeütközésbe kerülnek egymással. Kimondja, hogy "valamely személyhez fűződő jog védelme nem járhat más, e fejezet hatálya alá tartozó jog lényeges tartalmának korlátozásával."
Kísérletet tenne a tervezet arra, hogy meghatározza az általános személyiségi jog tartalmát. Az alkotmánybírósági gyakorlatból merítő szabály szerint "a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti az élethez és a méltósághoz való jog megsértése, továbbá minden olyan magatartás, amely sérti a személyiség szabad kibontakozásához, az önrendelkezés szabadságához, vagy a magánszférához való jogot (általános személyiségi jog)."
Ebből az általános fogalomból kiindulva határozná meg aztán a tervezet a személyhez fűződő jogok megsértésének különös tényállásait és ezek szankcióit. Ezek közül néhány tervezett újdonság kiemelésre érdemes.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
