A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) több rendelkezése érinti a közjegyzők tevékenységét. Ezek egyike a gazdasági társaság létesítő okiratának (társasági szerződésének, alapszabályának, alapító okiratának) közjegyzői okiratba foglalása [Gt. 10. § (2) bekezdése], valamint a hiteles cégaláírási nyilatkozat (címpéldány, Ctv. 18. §) elkészítése. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) 175. § (4) bekezdése előírja a közjegyző számára, hogy amennyiben az általa közokiratba foglalt nyilatkozat joghatásának kiváltásához bírósági eljárás szükséges, akkor a bíróságot az eljárás lefolytatása végett hivatalból keresse meg, és ebben az esetben a közjegyző számára a fél vagy felek képviselőjének a jogállását biztosítja.
A gazdasági társaságok létrejöttének feltétele a cégbejegyzés, amely a létesítő okiratban alapítottan cégbírósági nemperes eljárásban kérelemre történik. Ebben az eljárásban a közjegyző az általa készített közokirat alapján a fél jogi képviselőjeként jár el, és a kérelemhez mellékelnie kell a Ctv.-ben meghatározott, viszonylag nagy számú okiratot is, amelyek magánokirati és közokirati formában is elkészíthetőek.
A cégbejegyzési eljárások nagy számához képest viszonylag csekély számban készülnek a létesítő okiratok közjegyzői okiratban, így viszonylag csekély számú ügyben jár el a cégeljárásban közjegyző jogi képviselőként. Mind a közjegyzők, mind a cégbíróságok érdeke az egységes, helyes joggyakorlat kialakítása. Ennek segítéséül ismertetem a Fővárosi Ítélőtábla cégbejegyzési eljárásban hozott 13. Cgf. 44. 358/2004/2. számú végzését. Ebben a másodfokú bíróság állást foglalt a következő kérdésekben:
- a cégbejegyzési eljárásban képviselőként eljáró közjegyzőnek kell-e igazolnia képviseleti jogosultságát;
- közjegyzőhelyettes elfogadhat-e az ügyféltől meghatalmazást a cégbejegyzési eljárásban történő képviseletre vonatkozóan;
- a cégbejegyzési kérelem nyomtatvány jogi képviselőre vonatkozó adatait ki kell-e tölteni a közjegyző adataival;
- a cégeljárásban a közjegyzőhelyettes jogosult-e a közjegyző helyett eljárni;
- a közjegyzőhelyettes önállóan elkészítheti-e a gazdasági társaság létesítő okiratát közokiratban;
- a létesítő okirat eredeti példányaként értékelhető-e a közjegyzői okirat hiteles kiadmánya;
- a hiteles kiadmány kiadásának milyen feltétele van, ha a közjegyzői okiratot közjegyzőhelyettes készítette;
- a hiteles kiadmány szabályszerűnek minősül-e, ha azt közjegyzőhelyettes önállóan állítja ki;
- a kérelem mellékleteit (pl. tagjegyzéket) a közjegyző elkészítheti-e magánokirati formában.
A hivatkozott jogerős határozat jogi indokolása a következő:
A Gt. 10. § (3) bekezdése előírja a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) közjegyző által készített közokiratba foglalását, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által történő ellenjegyzését.
A Ktv. 111. § (1) bekezdése értelmében a közjegyző által a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány: közokirat.
A Ktv. 149. § szerint a közjegyzői okiratról hiteles kiadmány vagy másolat adható ki.
A Ktv. 154. § (3) bekezdése alapján a közjegyzői okiratról készített hiteles kiadmány záradékának a közjegyző aláírását is tartalmaznia kell, míg az (5) bekezdés szerint az a hiteles kiadmány, amely e §-ban foglaltaknak nem felel meg, nem tekinthető közokiratnak.
A Ktv. 154. § (4) bekezdése szerint a hiteles kiadmány kiadását, és azt, hogy kinek adták ki, az eredeti okiraton vagy a hozzá fűzött íven fel kell tüntetni.
A Ktv. 25. § (2) bekezdése értelmében a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.
A Ktv. 29. § (2) bekezdése értelmében a közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítására és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, közjegyzői okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyző ellenjegyzése szükséges.
A fenti jogszabályi rendelkezések együttes értelmezésével arra a jogi következtetésre lehet jutni, hogy a társaság létesítő okiratának közjegyzői okiratba foglalása esetén az okiratot az alapító tagoknak és a közjegyzői okiratot készítő közjegyzőnek kell aláírnia. Amenynyiben a közjegyzői okiratot a jogszabály felhatalmazása alapján [Ktv. 29. § (2) bekezdése] közjegyzőhelyettes készíti el, akkor az okirat érvényességéhez a közjegyző ellenjegyzése szükséges. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző az "ellenjegyzés" szó feltüntetését követően az okiratot aláírja és bélyegzőjének lenyomatával ellátja [Ktv. 29. § (2) bekezdése és 129. § g) pontja].
A közjegyző őrizetében lévő közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt vagy másolatot adhat ki a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes. Amennyiben ezeket az okiratokat közjegyző látja el hitelesítési záradékkal, akkor az tartalmazza a közjegyző aláírását és bélyegző lenyomatát [Ktv. 154. § (3) bekezdése], ha pedig a hitelesítési záradékot közjegyzőhelyettes készíti, akkor ahhoz szükséges a közjegyző ellenjegyzése [Ktv. 29. § (2) bekezdése]. A Ktv. 29. § (2) bekezdésének helyes értelmezésével ez azt jelenti, hogy a közjegyzőhelyettes által készített közjegyzői okiratról csak azt követően adható ki hiteles kiadmány vagy másolat, ha azt a közjegyző már ellenjegyezte. A közjegyzőhelyettes által készített és a közjegyző által ellenjegyzett, valamint a közjegyző által készített közjegyzői okiratokról az arra jogosultak részére hiteles kiadmányt vagy másolatot a közjegyző és a közjegyzőhelyettes kiadhatja. A hiteles kiadmányon vagy másolaton a hitelesítési záradékot a közjegyzőhelyettes önállóan elkészítheti, és azt önállóan aláírhatja és a közjegyző bélyegző lenyomatával önállóan elláthatja. A fentiek értelmében a hiteles kiadmányt, illetve hiteles másolatot a hitelesítési záradékot készítő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes írja alá, és az okiraton szerepelnie kell a közjegyző bélyegző lenyomatának.
A hiteles kiadmány (másolat) nem marad a közjegyző őrizetében, azonban azt a tényt, hogy az eredeti közjegyzői okiratról hiteles kiadmány (másolat) kiadására került sor, és azt kinek a részére adták ki, az eredeti okiraton fel kell tüntetni.
A szerződő feleknek csak a közjegyzőnél maradó eredeti okiratot kell aláírniuk, a hiteles kiadmányt, illetve hiteles másolatot nem.
Az adott cégbejegyzési eljárásban hiánypótlásként csatolt[2], az előbbi alakszerűségi követelményeknek mindenben megfelelő eredeti közjegyzői okiratról a közjegyzőhelyettes által készített hiteles kiadmány alakilag megfelel a Ktv. 29. § (2) bekezdésében előírt követelménynek, mert a hiteles kiadmányon nem kell szerepelnie eredetiben közjegyzői ellenjegyzésnek, és a hiteles kiadmányból megállapítható, hogy a közjegyzői okirat eredeti példányát a közjegyző ellenjegyezte.
A Ctv. 20. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 72. § alapján a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja.
A Ktv. 175. § (1) bekezdése szerint, ha a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, más hatóság vagy közigazgatási szerv eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.
A Ktv. 175. § (1) bekezdése értelmében hivatalból eljáró közjegyző a cégbejegyzési eljárásban való képviseleti jogosultságát magával az általa készített közjegyzői okirattal igazolja, ezért nincs szükség részére a cégbejegyzési eljárásra vonatkozóan külön meghatalmazás adására. A jelen eljárásban a közjegyzőhelyettes részére adott, magánokiratba foglalt meghatalmazás a közjegyzőhelyettes jogi képviselői jogosultságának kiváltására alkalmatlan, mert képviseleti joga a közjegyzőnek lehet az általa készített, illetve a közjegyző felelőssége mellett a közjegyzőhelyettes által készített, de a közjegyző ellenjegyzésével ellátott közjegyzői okirat alapján. A közjegyzőhelyettes részére a cégbejegyzési eljárásban való képviselet ellátására vonatkozó meghatalmazás érvényesen nem adható. A közjegyzőhelyettes azonban a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya alapján a közjegyző utasítására a közjegyzői okiratban foglalt jognyilatkozatra tekintettel a közjegyző helyett ügyintézőként elláthatja a társaság képviseletét a cégeljárásban.
A Gt. 26. § (1) bekezdése a gazdasági társaság alapításának a cégbírósági bejelentését a vezető tisztségviselők kötelezettségévé teszi, tehát a cégbejegyzési eljárást a tagok nem, hanem csak a vezető tisztségviselők kezdeményezhetik. A cégbejegyzési eljárásban a Ctv. 21. § (2) bekezdése szerint a jogi képviselet kötelező.
A Ktv. 175. § (1) bekezdése a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél bíróság előtti képviseletére jogosítja fel, a Gt. 26. § (1) bekezdése a cégbejegyzési bírósági eljárásában a vezető tisztségviselő jogi képviselővel történő eljárását írja elő.
A társaság alapító tagjai (a közokiratban szereplő felek) nem mindig válnak vezető tisztségviselővé, hanem vezető tisztségviselő az alapítókon kívül eső személy is lehet. Az alapítók körén kívülálló vezető tisztségviselő esetén a közjegyző akkor jogosult a vezető tisztségviselő cégbíróság előtti képviseletére, ha a jognyilatkozatot tevő fél, a vezető tisztségviselő jognyilatkozatát tartalmazza a közjegyzői okirat.
A jelen ügyben a társaság egyik alapító tagja lett ügyvezető, aki a Gt. 21. § (2) bekezdése alapján vezető tisztségviselőnek minősül, és a jognyilatkozatát a társaság közjegyzői okiratba foglalt létesítő okirata tartalmazza. Ezért a közjegyző, illetve az utasítása alapján a közjegyzőhelyettes jogosult eljárni a cégbejegyzési eljárásban.
A közjegyző a Ktv. 111. § (1) bekezdése értelmében a fél kérésére közokiratot készíthet. A közjegyző az okiratkészítés körében azonban nincs feljogosítva magánokirat készítésére. A Ktv. 7. § (4) bekezdése szerint a közjegyző a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet. A közjegyző az ügyfél által elkészített magánokiraton aláírást hitelesíthet, vagy az előtte eredetiben felmutatott magánokiratról készült másolatot hitelesíthet, de ezen a körön kívül magánokiratokat (pl. a cégbejegyzés iránti kérelemhez mellékelt tagjegyzéket) a Ktv. 7. § (4) bekezdésében említett címpéldány tervezeten kívül nem készíthet, és a magánokiratokat nem láthatja el kézjegyével és bélyegzőjének lenyomatával.
A Ktv. 175. § (1) bekezdése alapján a felek képviselőjeként hivatalból eljáró közjegyző speciális képviseleti jogállással rendelkezik ugyan, de - mint a társaság jogi képviselőjére - a cégbejegyzési eljárásban reá is vonatkozik a cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM számú rendelet 3. § (5) bekezdésben írt, a bejegyzést kérő jogi képviselőre vonatozó rendelkezés. Ez előírja, hogy a cégbejegyzési kérelmet tartalmazó nyomtatvány mellékletében fel kell tüntetni a bejegyzést kérő jogi képviselőjére vonatkozó adatokat. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Koday Zsuzsanna ítélőtáblai tanácselnök
[2] A hiteles kiadmányon a közjegyző körbélyegzője szerepel, és azt kizárólag a közjegyzőhelyettes írta alá, és arról megállapítható, hogy az eredeti közjegyzői okiraton szerepel a közjegyzői ellenjegyzés.
Visszaugrás
