Az Országgyűlés december 17-én fogadta el az "Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról" címet viselő 2013. évi CCLII. törvényt (a továbbiakban: Törvény). A jogalkotó érthető "szeméremből" a törvény címében nem tett említést arról, hogy a Ptk. hatálybalépésére készülve, magának az új kódexnek a módosításától sem riadt vissza. Ez volt a 2013 tavaszán kihirdetett Ptk. második olyan módosítása, amelyre még a hatályba lépés előtt került sor. (Először a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosította az új Ptk.-t. Az alábbiakban ismertetésre kerülő Törvény azonban már az ún. átváltozó kötvény kapcsán a módosítás módosítását is tartalmazza.)
A Törvény elsősorban a jogi személyekre vonatkozó Harmadik Könyv és a szerződési jog szabályait tartalmazó Hatodik Könyv rendelkezéseit módosította. Az alábbiakban a társasági jogot érintő egyes korrekciókról adunk - a teljesség igénye nélkül - rövid ismertetést.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 29. § (1) bekezdése a vezető tisztségviselők törvényes képviseleti jogát szabályozva kimondta: "A képviseleti jog korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos". Ez a rendelkezés valamennyi gazdasági társasági típusra nézve egységesen gondoskodott arról, hogy az üzleti forgalom szereplői, ha egy társasággal kapcsolatba kerülnek, biztosak lehessenek abban, hogy ez a cég nem hivatkozhat utóbb a nevében eljáró ügyvezető képviseleti jogának esetleges korlátozására.
A Gt. idézett előírása megfelelt a kidolgozása idején hatályos 1. számú társasági jogi irányelvnek, és összhangban van a 2009. szeptember 16-án elfogadott új, 2009/101/EK irányelvvel is. Ez utóbbi irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint: "A társasági szervek hatáskörének az alapszabály vagy az illetékes szervek határozata általi korlátozására harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni, még akkor sem, ha ezt korábban közölték". (Az irányelvben foglaltak alkalmazása a Gt.-ben szabályozott társasági típusok közül a kft.-re és a rt.-re kötelező.)
Az új Ptk.-ban az irányelvi szabály átültetésére - a jogalkotó választása szerint - sor kerülhetett volna a jogi személyre irányadó általános szabályok, a gazdasági társaságok közös szabályai között éppúgy, mint a Harmadik Könyv ún. különös részében a kft. és az rt. szabályozása körében. Nem ismert annak az oka, hogy miért nem tartalmazott végül a kihirdetett Ptk. rendelkezést ebben a tárgykörben. Tény azonban, hogy ezáltal a kódex nem tett eleget a 2009/101/EK elvárásainak. A Ptk.-nak a 2013. decemberi módosítása során a Törvény ezért mind a kft-re, mind az rt.-re vonatkozó szabályokat kiegészítette. A Ptk. a részvénytársasági szabályok között, a 3:282. § (3) bekezdésben mondta ki, hogy "Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez, vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos". (A kft. ügyvezetője tekintetében a 3:196. § (1) bekezdése tartalmaz azonos előírást.) Véleményem szerint szerencsésebb lett volna, ha a Törvény valamennyi jogi személyre, de legalábbis az összes gazdasági társasági típusra az idézettel egyező tartalmú rendelkezést ír elő. A betéti társaságnak és a közkereseti társaságnak jogi személlyé nyilvánítása a mostani módosítással előidézett különbségtételt végképp indokolatlanná teszi.
A 2. számú társasági jogi irányelvet felváltó 2012/30/EU irányelv (tőkevédelmi irányelv) 18. cikke alapján a részvényesek a jogosulatlanul felvett osztalékot, osztalékelőleget, valamint minden, az osztalékkal egy tekintet alá eső kifizetést kötelesek visszafizetni, ha "a társaság bizonyítja, hogy a részvényesek tudtak a javukra történő kifizetés jogellenességéről, illetve, hogy a körülményekre tekintettel erről a tényről tudniuk kellett". A tőkevédelmi irányelv - a korábban hatályos közösségi jogi szabályozással egyezően - csak a rosszhiszemű részvényessel szemben jogosítja fel a társaságot az irányelv 17. cikkében előírt feltételeket figyelmen kívül hagyó kifizetés visszakövetelésére. A Gt. jelenleg hatályos 219. § (4) bekezdése az irányelvi elvárásokkal összhangban rögzítette, hogy a jogosulatlan kifizetést a részvénytársaság részére vissza kell fizetni, "feltéve, hogy a társaság bizonyítja a részvényes rosszhiszeműségét".
Az új Ptk., vagyis annak kihirdetett szövege, ezzel szemben a jogosulatlan kifizetések visszafizetését a részvényes objektív kötelességévé tette azáltal, hogy a 3:261. § (5) bekezdése előírta, hogy "Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a részvénytársaság felszólítására a társaság részére vissza kell fizetni". Kétségtelen, hogy mind a társaság, mind annak hitelezői szempontjából kedvezőbb a Ptk. idézett előírása, a részvényeseket pedig nem éri kár, mivel a visszafizetési kötelezettség akkor áll csak be, ha bebizonyosodik,
- 4/5 -
hogy a részvénytársaság kifizetése jogellenes volt. Tény azonban, hogy a Ptk. szabálya nem felelt meg a tőkevédelmi irányelvben foglaltaknak. Szükségessé vált ezért, hogy a Törvény a 261. § (5) bekezdését módosítsa, és a kifizetés visszakövetelésének előfeltételévé tegye, hogy a részvénytársaság bizonyítsa: "a részvényes a kifizetés feltételei fennállásának hiányáról tudott vagy tudnia kellett".
A Ptk. 2013. decemberi módosítása mindazonáltal annyiban "féloldalasra" sikeredett, hogy a Törvény nem korrigálta a jogosulatlanul felvett osztalékelőleg visszafizetésére irányadó szabályt. A Ptk. 3:263. § (3) bekezdése ugyanis továbbra is úgy rendelkezik, hogy az osztalékelőleget - a részvényes jó- vagy rosszhiszeműségére tekintet nélkül - vissza kell fizetni, ha utóbb kiderül, hogy osztalékfizetésre nincsen lehetőség.
Kérdésként merül fel továbbá, hogy a részvényesek megállapodhatnak-e a Ptk.-ban foglaltaknál szigorúbb tőke- és hitelezővédelmi kikötésről, és a részvényesek objektív kötelességévé tehetik-e a fedezet nélkül felvett kifizetések visszaszármaztatását? Véleményem szerint a tőkevédelmi irányelv, és ennek nyomán a Ptk. nem teszi lehetővé, hogy a részvényesek az alapszabályban a Ptk.-tól eltérő, annál szigorúbb szabályt fogadjanak el. Azt azonban nem tiltja semmi, hogy a részvényesek olyan egyoldalú jognyilatkozatot tegyenek, amelyben vállalják, hogy ha utóbb kiderül, hogy a törvényi előfeltételek teljesülése nélkül került sor a részükre történő kifizetésre, úgy külön felszólítás nélkül is kötelesek meghatározott határidőn belül a jogosulatlanul felvett összeget visszafizetni a részvénytársaságnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
