1.1 A brit jogban a strict liability valójában a negligence-type fault liability (hanyagság) és az absolute liability (vétlen felelősség) közötti tartományban mozoghat, melynek vétlen végpontját jelenti az extrakontraktualitás. A vétkes extremitás a magyar objektíven deliktuális kategóriának felel meg. A brit környezetvédelmi magánjog - jóllehet strict liability - megkíván valamiféle vétkességi elemet a polgári felelősség megállapításához. Ezt az 1990. évi brit környezetvédelmi törvény 73 (6) szakasza mondja ki, és ezt láttuk a brit Fellebbviteli Bíróság előtt lefolytatott C v. Imperial Design Limited-ügyben (2000 október 31). Itt Caldwell recklessnessről van szó; jóllehet a brit büntetőjogásznak nem egyértelmű, hogy a környezetkárosítást kriminalizálni kell. Szemben a francia helyzettel, ahol éppen a büntetőjogi felelősség dominál környezetkárosítás esetén. Mindkét jogági felelősség él mindkét nagyállamban.
1.2 Valójában a környezetvédelmi magánjogban alkalmazott sztrikt felelősség sosem identifikálható az ún. abszolút felelősséggel, mert ez utóbbi valamiféle disztributív, tisztán anyagi szempontokat néző kártalanítás lenne. Ezzel szemben a sztrikt felelősség esetén a reparáció mellett a punitív tartalom is megjelenik: csak az vonható felelősségre - igaz, az általánosnál szigorúbb mércével mérve -, aki valamiféle ráhatással bírhatott volna a környezeti magánjogi kár megakadályozására. E vétkességi elem hiánya felelősséget szüntető ok.
1.3 Az új hazai Ptk.-tervezet 5:2. §-a értelmében kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyhez fűződő vagy dologi jog megsértéséből, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből vagy - jogszabályban megállapított esetekben - egyoldalú nyilatkozatból ((1) bek.). Kötelem jogszabályból vagy hatósági határozatból is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kontraktuális szabályokat kell megfelelően alkalmazni ((2) bek.).
1.4 A környezeti magánjogi kár genezise szerint lehet fizikai hatás, pszichikai hatás, illetve a kettő konkuráló hatása, azaz pszichikai-fizikai hatás, továbbá biológiai, kémiai hatás által kiváltott környezeti civil kár. A fizikai hatást a legkönnyebb talán elképzelnünk: ilyen lehet pl. egy rosszul kivágott szálerdő. A fizikai hatás alesetei a zaj-, rezgés-, mechanikus, sugárzó, hőhatás. A kémiai alesetei lehetnek a mérgezés, maródás, korrodálódás. A biológiai hatás manifesztálódhat magzati, evolúciós stb. szinten az emberi, állati, de - hasonképpen - a növényi szervezetben is. Fizikai és ugyanakkor lelki hatás által kiváltott környezeti magánjogi kár lehet a zajvagy rezgésimpakt által kiváltott lélektani folyamat az emberi, állati agyban, a növényzet, a fagyökerek kifordulása a talajból stb. A zajhatás monotonitása is kifejezetten pszichoszomatikus alterációt idézhet elő. Ez a komplex - fizikai és pszichikai - kár egy sajátos internális működési folyamat eredménye. Biológiai kár par excellence a biodiverzitás károsodása esetén áll elő. Kémiai hatás pedig pl. a rossz permetezés eredője lehet. További csoportosítás alapja lehet, hogy a hatás a környezeti-természeti közeg belsejéből fakadt-e, tehát egyfajta autogenezis eredménye: internális hatás. Illetve externális hatásra, kívülről érkező behatás váltotta ki a környezeti magánjogi kárt. Anaximandrosz (i. e. VI. század) írta a világ első filozófiai művét, A természetről címmel. Ebben kifejti, hogy az energiák, anyagok kölcsönhatásukat követően egymásba visszatérnek: az energia tehát nem vész el.
1.5 A vis in multitudine helyzet a mai napig él; abban a formában, ahogyan azt Zoltán Ödön 1985-ben publikálta (Zoltán: Kártérítési felelősség...). A bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy önmagában egyetlen védett virág, vagy egyetlen védett állat elpusztítása nem, mint ahogy egyetlen kémény füstje sem keletkeztet veszélyes üzemi helyzetet, azonban a sokban van az erő, tehát a konvergáló hatások mechanizmusa folytán együttesen - számos természeti érték elpusztítása révén, illetve sok kémény füstjétől - már veszélybe kerülhet az emberi környezet.
2. Külhoni és hazai felelősségi alakzatok
2.1.1 Franciaországban alkotmányos szinten nincs konkrét utalás a környezetvédelemre, de a 34. cikkelyt szokta az Államtanács ilyen jellegű ügyekben felhozni.
2.1.2 Franciaországban 1884 november 27-i határozatában a Semmítőszék (Cour de Cassation) a Code Civil 544. és 1384. szakaszait hozta fel a környezeti károk szomszédjogi megítélése kapcsán. Itt
- 90/91 -
konkrétan egy gyár zajkibocsátásáról volt szó. Ezt követően számos más hasonló határozat született. Ma is a Code Civil 1384. szakasza alapján vonják felelősségre a helyváltoztatásra képes és az immobil környezet-természet tekintetében a magánjogi károkozót. A dologi minősítés speciális esetében az élőlény helyváltoztató-képességét veszi figyelembe a törvényhozó. Dolog ellenben a fa, a növények minden fajtája. A vizekkel kapcsolatosan stb. a Környezetvédelmi Kódex (Code de l'Environnement) a Code Civil tárgyi felelősségi formáját hozza fel felelősségi háttérszabályként.
2.1.3 Az iparvidék (zone industrielle) és a lakóövezet (quartier résidentiel) esetén eltérhet a szomszédjogi zavarás anormal jellegének megítélése a bírói pulpitus mögül. A Bull. Civ., II. no. 298., 1995 november 29-i jogesetben a francia bíróság kimondta: l'esthétique de l'environnement n'entre pas dans le domaine de la responsabilité de droit privé pour trouble anormal du voisinage, azaz a környezet szépségét ért elváltozás nem képezheti szomszédjogi magánjogi felelősség alapját.
2.1.4 A francia Code Civil 671. szakasza értelmében a két tulajdoni terület határától legalább két méter távolságra szabad csak növényt ültetni, ameny-nyiben a növény magassága meghaladja a két métert; míg a határvonaltól minimum fél méterre, ha ez alatti magasságot ér csak el. A helyi szokásjog leronthatja ezt a szabályt. A CC 673. cikkelye szerint a tulajdonos követelheti, hogy a szomszédja vágja le az átnyúló faágakat, gallyakat, egyéb növényi részeket. Ez a jog sosem évül el. Elévül azonban a jogos önhatalom gyakorlásának joga, ha a zavarást elszenvedő tulajdonos önmaga is levághatja az átnyúló ágakat-bogakat. Ez az intézmény egy esetlegesen sokáig elhúzódó szomszédjogi vitának vethet véget.
2.2 A BH 1985.58. sz. jogesetben a magyar Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a fák az emberi környezetet védik, kellemesebbé, szebbé teszik. Porelvonó, levegőtisztító hatásuk folytán a lakókörnyezet javításában fontos szerepet töltenek be. A fák telepítése, a meglevő növényzet megóvása általános környezetvédelmi érdek. Ezért a szomszédjogi vitákban általában nem kerülhet sor fák kivágásának elrendelésére. - Helye lehet viszont az árnyékolással összefüggésben esetleg keletkezett kár megtérítésére való kötelezésnek a Ptk. 188. § és a 104. § alapján. (Ld. PK 3. sz.: a szomszédos ingatlanon - különösen a határvonal közelében - levő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye.)
2.3 A L.B.Pf.III.20.040/1995/6. jogesetben a bíróság azon az alapon ítélt meg kártérítést a felperesnek, hogy az alperes zajkeltő tevékenysége miatt a felperesi építkezésnél többletköltségek merültek fel. Az alperesi zajkeltés tartós volt, így a felperesi építkezésnél drágább módon kellett eljárni, a zajhatás kiszűrése végett. Tekintettel arra, hogy a kárösszeg pontosan nem volt megállapítható, általános kártérítés fizetésére kötelezte a bíróság alperest.
2.4 Szomszédjogi zavarás esetén a bírónak azt is mérlegelnie kell, hogy a zavaró hatással járó tevékenység nem jelent-e nagyobb hasznot a zavarónak, mint amekkora kárral jár a szomszéd számára. Amennyiben a zavaró szomszédot nem kötelezi ilyen alapon a zavarás abbahagyására a bíróság, akkor legalábbis kártalanítás jár. Ingatlan esetén - és itt általában erről van szó - a kártalanítás helyett a szomszéd kérheti azt is, hogy sajátítsák ki az ingatlanát. Ipari méretű zavarás esetén hajlamosabb a bíróság kártérítés megítélésére, és akkor is, ha például az orvostudományi kutatás jövője a "tét", míg egy egyszerű szélmalom csengős szélkerekének leszerelését rendelte el. Tehát egyszerű szomszédjogi problémának tekintette a bíróság a "kisebb súlyú" zavarást, és eltiltást alkalmazott, míg veszélyes üzemi problémát csinált az ipari, tudományos, össznemzeti érdeket képviselő tevékenység által előidézett ártalomból, hogy kártérítéssel rendezhessék a kérdést, és a nemzeti szempontból fontos tevékenységet folytathassák tovább. Mark Wilde brit professzor is erre a következtetésre jutott 2002-ben megjelent munkájában (Wilde, p. 98.).
A BH 2002.179. értelmében a vállalkozói tevékenységgel járó zajhatás elleni birtokvédelem módját a szembenálló érdekek összevetésének eredménye szabja meg; az érdekegyensúly helyes megteremtésével érhető el a zavarás szükségtelen mértékének megszüntetése. A BH 2002.357. értelmében a városfejlesztéssel, a motorizáció elterjedésével együttjáró érdeksérelem miatt indult kártérítési perben a felróhatóság vizsgálata körében csak az ellentétes érdekek összemérése eredményeként dönthető el, hogy az érdeksérelem alapot ad-e a kárigény érvényesítésére.
2.5 A Polgári Törvénykönyv fokozott veszélynek minősíti azt a tevékenységi formát (pl. vadállattartás, emberi környezet veszélyeztetése), amelynek társadalomra veszélyessége ezt indokolja. Így az emberi környezet és természet (mely utóbbi a magánjogi szóhasználatban a környezet részét képezi) fokozottan védett és védendő értékek összessége, melynek még a magántulajdonban megtalálható kincsei is fokozott védelmet élveznek. A közjog mellett a magánjog is kiemelt figyelmet fordít megóvásukra. Mindez a Ptk.-ba másfél évtizedes bírói gyakorlat nyomán integrálódott. A gyakorlatból került át a társadalmi értékrend szűrőjén átszitált materiális és
- 91/92 -
formális fogalmi kategória a jogszabály szintjére. A formális logikai értékduál - Arisztotelész szerint is (metafizika) - kizárólag a jelen és a múlt, tehát a már létező szubsztanciákra áll; a jövőben születő szubsztanciákra nem érvényes.
2.6 A brit jog private nuisance-ként kezeli a szomszédjogi zavarás problematikáját. Ilyen esetben - bizonyítás után - injunction (eltiltás) kérhető. 1893-ban a Christie v. Davey esetben a zenetanár perelte be a szomszédját, aki rosszindulatúan kalapácsolással, fütyüléssel kísérte a zeneórákat. Sikerrel, mert eltiltották az alperest. A rosszindulat releváns elem a brit szomszédjogban. A szomszédjogi zavarás kapcsán volenti non fit injuria, azaz a sértett beleegyezése mentesíti a károkozót a felelősség alól. További exkulpációs indok lehet, hogy egy kívülálló harmadik személy idézte elő a zavarást, akiről a beperelt személy nem tudott vagy nem is tudhatott. Az elháríthatatlanság (pl. subsidience of land) is exkulpációs ok. Az 1832. évi Prescription Act értelmében húsz esztendő után - amennyiben addig folyamatosan gyakorolták a zavaró hatást (continuous existence) - nem lehet ezt a környezetzavaró magatartást peresíteni.
2.7 Hazánk jogtörténetében a Jogi Hírlap 1927. I. 1.-1930. IX. 1. Döntvénytárában (a II. évf. 416. sz. alatt) hozták azt a casust, melyben a szomszédos vadászterület tulajdonosainak egyike saját vadászállománya kitörésének megakadályozására a közös határon mindannyiszor hatalmas füst, tűz, lárma és riasztó lövések alkalmazását rendelte el, valahányszor a szomszédja saját vadászterületén megjelent - a bíróság kártérítésre kötelezte a szomszédjogot ekként megsértő tulajdonost (Boda, p. 154.).
2.8.1 Szomszédnak tekinthető mindaz, akire a zavaró hatás szerzőjének tevékenysége közvetlen hatást gyakorol - mint a Donoghue v. Stevenson ügyben 1932-ben a brit Atkin lordbíró kijelentette: persons who are so closely and directly affected by my act that I ought reasonably to have them in contemplation...
2.8.2 Injunction mellett vagy helyett kártérítést (damages) is lehet perelni. A Common Law országaiban a kártérítés mint szankció egyre inkább előtérbe kerül. Ezzel ellentétes tendenciát mutatnak a közérdekű keresetek, ahol inkább az eltiltás, abbahagyásra kötelezés dominál.
2.8.3 A Kennaway v. Thompson-ügyben 1980-ban a háztulajdonos azért perelt be egy jachtklubot, mert az zajjal zavarta őt nyugalmában. Az esethez tudni kell, hogy a jachtklub már azelőtt is rendezett versenyeket, hogy a háziúr odaköltözött, csakhogy ezt követően bővítette ilyen irányú tevékenységét, mely zavarássá változott. A jachtklubot injunctionnel sújtotta a bíróság.
2.8.4 A Rylands v. Fletcher-ügyben posztulált formula értelmében aki a földjén olyan dolgokat tart, melyek kiszivárgásuk esetén veszélyt jelentenek a szomszédra, felel ezekért a károkért, amennyiben - mondta ki Lord Goff főbíró a briteknél - azok előre láthatóak voltak. Hiszen az előreláthatóság a zavarás (nuisance) megállapíthatóságának is előfeltétele. Nem szükséges továbbá a felperesnek az érintett földterületben való érdekeltségét bizonyítania. Ezt a jogesetet adoptálta Pollock bíró is New Jersey állam Legfelsőbb Bíróságán, amikor a New Jersey állam contra Ventron Egyesülés ügyben 1983-ban több vegyipari vállalatot is kötelezett egy folyótorkolatban megvalósított higanyszennyezés következményeinek viselésére. Az írek szintén ezt a casust hozzák fel környezetvédelmi magánjogukra. Az ír Alkotmány nem tartalmaz konkrét utalást környezetvédelemre, de a 40-3-2 sz. szakaszt lehetne ekként kibővíteni. A német szövetségi talajvédelmi törvény (Bundesgesetz zum Schutz vor schädlichen Bodenveränderungen und zur Sanierung von Altlasten) 4. § (2) bekezdése szintén kimondja, hogy a földtulajdonos köteles megtenni a szükséges intézkedéseket (Vorsorgeprinzip), hogy megakadályozza a földjéről kiinduló talajszennyezést. (Der Grundstückseigentümer und der Inhaber der tatsächlichen Gewalt über ein Grundstück sind verpflichtet, Maßnahmen zur Abwehr der von ihrem Grundstück drohenden schädlichen Bodenveränderungen zu ergreifen.)
2.8.5 A sic utere tuo ut alienum non laedas (úgy használd a tulajdonodat, hogy mást meg ne sérts vele) alapelvre találunk az angolszász jogirodalomban is, akárcsak a germán és romanista jogkörben. Ezt a kategóriát azonban nyíltnak kell tekintenünk, hiszen a szomszédjog a mindig változó társadalmi körülményekhez alkalmazkodik.
2.9 A nuisance általánosságban a személyt érintő károk és az ingóságban esett károk, míg a trespass az ingatlant érintő károk esetén kerül alkalmazásra. Trespass esetén elegendő lehet injunction (eltiltás) alkalmazása is.
2.10 Magyarországon a BH 2000. 53. jogesetben a diszkó és sportpálya működtetésével kapcsolatos zajhatás birtokháborításként való értékelésére került sor. Azzal a megszorítással, hogy bizonyos mértékben köteles tűrni a szomszéd a zaj- és egyéb (például áthulló labdákkal okozott) zavaró hatásokat, de ezt a mértéket helyesen kell beállítani. A "szükséges zavarás" fogalmába nem tartozik bele minden zavaró hatás, melyet a szomszédos labdarúgópálya használata kelt. A Ptk. 100. §-ra alapított kérelem elbírálásakor figyelembe kell venni, hogy a polgári törvénykönyvünk szomszédjogi megfogalmazása nem elegendő minden esetben kártérítési kérelem pozitív elbírálására. A legtöbb esetben be kell érni bizonyos injunction jellegű eltiltó, de inkább csak
- 92/93 -
korlátozó határozattal. A szomszédos tevékenység zavaró hatásának a szükséges fogalmi keretek közé szorítása kell legyen a bíróság célja.
2.11 A sértésnek mint károkozásnak megszüntetése a polgári elégtétel mint kártérítés, amennyiben az ilyen egyáltalán lehetséges. Az elégtételnek ezen az oldalán akár minőségének specifikus jellege helyébe, ha a károkozás valaminek elpusztítása és általában helyrehozhatatlan, az általános jellegű elégtételnek, az értéknek kell lépnie (Hegel: Jogfilozófia, 98. §).
2.12.1 Szomszédjogi zavarásnak csak az a zavarás minősülhet, mely folyamatos és ismétlődő. Tehát egyszeri zajhatás még nem alapoz meg szomszédjogi felelősséget. Ez kitűnik a kazuisztikából.
2.12.2 A francia jogi terminus, a troubles anormaux de voisinage talán pontosabb kifejezés, mint a magyarban a szükségtelen szomszédjogi zavarás kategóriája, hiszen a francia szóhasználat teleologikusan magában foglalja azt, hogy a szomszédjogi zavarás csak akkor bír jogi relevanciával, ha az anormal, azaz rendellenes; eltér a megszokottól. Tehát például a zajszint meghaladja az általános mércével elfogadhatót, in concreto a megszabott határértéket. A magyar Polgári Törvénykönyv miniszteri indoklása szerint a szükségtelen zavarás fogalma nem abszolút, hanem relatív, azaz az érdekek összeegyeztetésére, összemérésére van szükség. Kismértékű zavarás - mint láthatjuk a P. törv. III. 20 646/1970. jogesetben a benzinkút működtetése esetén - indokolt lehet. A francia esetjogban gyakori, hogy a Code Civil 671. és 673. szakaszainak megfelelően - a jogszabályok betartása mellett - ültetett fa túl magasra nő és zavarja az ablakjogot, a szabad kilátást, vagy éppen nem illeszkedik a szomszédos kertben már meglévő növényzethez esztétikai értelemben stb. Ebben az esetben nem hivatkozhat joggal való visszaélésre a szomszéd, amennyiben a konkrét helyzetben a fa tulajdonosa nem járt el rosszhiszeműen (malveillant) és a szokásos szomszédjogi zavarás (inconvénient normal du voisinage) kereteit nem haladja meg az okozott kellemetlenség mértéke. A joggal való visszaélés esetén vélelmezik a vétkességet (faute); de lehet szó kifejezett ártó szándékról is. Szomszédjogi zavarások esetében a francia bírósági gyakorlat fokozatosan elhagyta az ártó szándék (intention de nuire) fogalmát, és egy responsabilité sans faute intentionnelle et prouvée felelősségi formát alkotott, ahol tehát a károsultnak a szándékosságot nem, de a kauzalitást bizonyítania kell. A francia bíróságok a környezetvédelem égisze alatt elhatárolják a vétkességet (faute) az előidézett kártól (dommage). A Cour de Cassation, azaz a Legfelsőbb Bíróság is kimondta a szomszédjogi szükséges zavarás (troubles normaux du voisinage) határát átlépő szomszédjogi zavarás tilalmát. A trouble anormalt, azaz a szükségesen túlmenő zavarást a kárból és nem a vétkességből
vezetik le. Innen ered, hogy a szomszédnak a trouble excessif, azaz a szükségesnél, szokásosnál nagyobb mértékű zavarás tényét kell bizonyítania az eljárásban. Jogesetekből leszűrt gyakorlat, hogy pl. egy cédrus vagy fenyves áthulló (tű)levelei, egy 10 méteres magasságot meg nem haladó ciprussor, mely mindössze telente és csak olykor-olykor árnyékolja el a napsütést, továbbá egy nem kifejezetten dolo-malo ültetett és mindkét kertnek előnyös képet nyújtó fenyősor nem eshet a trouble anormal, azaz a szükségtelen zavarás kategóriájába.
2.12.3 A párizsi fellebbviteli bíróság (Cour d'Appel de Paris, 8. Kamara) 1994. február 24-i határozatában kimondta, hogy a növényzet által vetett árnyék nyaranta mindkét szomszédos kert számára előnyös. Védettséget jelent a széllel szemben, és a lombhullás az évszakok változását jelzi, mely hozzá tartozik életritmusunkhoz.
2.13.1 Viney az intenzitás (intensité) és az időtartam (durée) kategóriáit emeli ki a zavarás esetén ahhoz, hogy arra kimondható legyen, hogy rendellenes (anormal) (Viney: Les conditions..., p. 1078.). Egy zajhatás lehet intenzív, de ha nem tart kellő ideig, nem minősül zavarásnak, és az sem mindegy, hogy mely napszakban következik be (este, vagy napközben) (Viney: ibid., p. 1079.). Janovsky is az Intensität és a Zeitdauer fogalmaira helyezi a hangsúlyt azzal, hogy plötzlich, azaz pontszerű esetben nem, csak langsam, azaz elhúzódó zavarás esetén beszélhetünk szomszédjogi zavarásról (Nachbarstörung) (Janovsky, p. 282.). Az egyszeri zavarás sem valósítja meg. Janovsky éjjel 22 és reggel 6 óra közötti időtartamot határozza meg mint különösen zavarásra alkalmas időszakot (akárcsak hazánkban). Hiszen az emberek ekkor éjjeli nyugovóra térnének. (Janovsky, ibidem, p. 283.). Hazánkban az illetékes önkormányzat jegyzője közérdekből (környezetvédelmi szempontok alapján, a zajterhelés csökkentése érdekében, a lakók életkörülményeinek biztosítása céljából) az üzletek éjszakai nyitva tartását (22 óra és 6 óra között) korlátozhatja; a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el [a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6.§ (5) bek. értelmében].
Nagy-Britanniában a Harrison v. Southwark and Vauxhall Water Co.-ügyben 1891-ben Vaughan bíró kimondta, hogy a zavarásnak folyamatosnak (continuous) kell lennie, továbbá - ha nem folyamatos - akkor lehet megállapítani szomszédjogi érdeksérelmet, ha mégis fizikai kár áll be, illetve nem a megfelelő "szomszédkímélő" módon jártak el.
2.13.2 A túlérzékenység (hiperszenzitivitás) esetén szintén nem állapítottak meg Nagy-Britanniában kártérítést, mert - mint a Robinson v. Kilvert-ügyben 1889-ben kimondták - normális körülmények kö-
- 93/94 -
zött nem következett volna be a kár, nem gyulladt volna ki a tárolt papír, ha az a papír nem lett volna extragyúlékony.
2.13.3 A szomszédjogi környezetvédelem, akkor még csak szomszédjog a 19. század második felének terméke volt. A briteknél a Walter v. Selfe (1851), a Bamford v. Turnley (1862), a St. Helen's Smelting Co. v. Tipping (1865) és a Sturges v. Bridgman (1879) ügyekben került lefektetésre a szomszédjog szabályrendszere. Természetesen történt mindez a tőlük keletebbre eső fejlett európai országok példája alapján. Amennyiben a zavaró magatartás közérdekű hasznossága meghaladta az így okozott joghátrányt, "polgárjogot" nyerhetett és ezzel polgári jogot is. A zavaró és a zavart fél érdekei mintegy versenyeznek egymással, és a közérdek és a magánérdekek, továbbá az ellentétes magánérdekek harcából a bíró dönti el - de egy általánosan bevett, objektív mérce alapján -, hogy melyik kerül ki győztesen. Nem feltétlenül a jogai gyakorlásában megzavart fél fog felülkerekedni. Give and take, azaz adj és vegyél is; live and let live, azaz élj és hagyj mást is élni - írja Penner 1993-ban a Journal of Environmental Law lapjain (Penner, p. 7.). A britek is figyelembe veszik, hogy a panaszos fél részéről nem jelentkezett-e esetleg túlérzékenység (abnormal sensitivity of the plaintiffs). Továbbá a duration of the nuisance, azaz a zavarás időbeli elhúzódását; valamint az alperes rosszhiszeműségét is tekintetbe veszik. Vizsgálják továbbá a helybéli szomszédjogi viszonyokat. A common and ordinary use and occupation of land, tehát a szokásos és normális földhasználat, -birtoklás, továbbá a conveniently done, tehát a másik érdekeinek sérelmét minimalizáló eljárás alapelemei a szomszédjog fogalmának Nagy-Britanniában. Unreasonable interference with a neighbour's land a jogi terminus technicus a szomszédjogi zavarás fogalmára, mely egyezik a troubles anormaux du voisinage kategóriájával a francia nyelvben, illetve a Nachbarstörunggal a németben. A fogalmi magyarázat tehát már harmonizál Európában, és voltaképp a tartalom is egyezik - a felvázolt eltérésekkel - a felelősségi szabályrendszerekben.
2.14.1 A BH 1980.378. esetben a hazai Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvásnak helyt adva mondta ki a birtokháborítás tényét abban az esetben, melyben a felperes italbolt és tekepálya közelében vett házat, s a kuglizók hangoskodását birtokháborításként értékelte. Első- és másodfokon elutasították kérelmét, ám a legfőbb bírói fórum kimondta, hogy a zaj mint a birtokháborítás elkövetési magatartása megalapoz birtokvédelmet. Ptk. 188. §: Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A Ptk. 190. § értelmében a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A Ptk. Kommentár szerint (pp. 628-629.) a birtokos nem jogosult arra, hogy erőszakkal megakadályozza a szomszéd által folytatott olyan tevékenységet, amely zajjal, bűzzel vagy hasonló behatással a környezetet zavarja.
2.14.2 A birtokvédelmi igénybe burkolt környezetvédelmi igény esetén valójában a törvényileg megszabott egyéves határidő letelte előtt is gyakran fordulnak a felek bírósághoz, hiszen maga a birtokláshoz való jogosultság is vitás lehet (Ptk. 192. § (2) bek.). A 2001. évi Ptk. Kommentár 624. oldalán olvashatjuk, hogy a birtokháborítás mai jogunkban a környezetvédelem egyik eszközévé válik, nem tagadva meg kapcsolatát a tulajdonjoggal. Itt a szerző a birtokháborítás zavarással megvalósított esetére utal, és nem a birtoklástól való megfosztásra. Birtokháborítás történhet úgy is, hogy valaki a közösen birtokolt területen a virágágyásban helyezi el gépkocsija roncsait (BH 1993/1. sz. 28.).
2.15.1 Alapvetően közigazgatási jogi jellegű jogszabályok is tartalmaznak közjogi és magánjogi elemeket egyaránt, ezzel támasztva alá a közjog és magánjog pusztán jogelméleti elhatárolhatóságát. A gyakorlatban a Ptk. 191. §-a is közigazgatási elemet (ld. 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 12. § (3) bekezdés c) pont) emel be a Polgári jogi Törvénykönyv bástyái mögé, amikor a zavarástól számított 1 éven belül és a birtoklás jogának bizonyított volta esetén a települési jegyző előtt possessorius birtokvédelmet tesz lehetővé. Ennek a lehetőségnek a felróható elmulasztásával bekövetkező károkat a károsult fél önkárának kell tekinteni. A jegyző ilyetén határozata ellen jóllehet nincs lehetőség közigazgatási úton jogorvoslattal élni, mégsem közigazgatási per, hanem a birtokháborító elleni polgári ügyszakos per (birtokper) indítható (ld. Ptké. I. 28. § (2) bek.), melynek keretei között lehet a jegyzői birtokvédelmi határozatban foglaltak megváltoztatását kérni. Így a környezetzavaró magatartás kérdésében szintén kettős - magán- és közjogi - megoldást kínál a törvényhozó. A jogbiztonságot szolgálja továbbá a Pp. 271. § (3) bek. a) pontja, melynek értelmében nincs helye a felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi perekben. Szemben a rendszerint 15 napos teljesítési határidővel, a birtokperben a birtokállapot helyreállítására, illetve a birtoklás zavarásának megszüntetésére az alperest a felperes kérelmére azonnali hatállyal kell kötelezni (Pp. 217.§ (4) bek. 1. mondata). A Ket. 64. §-a az egyezségi kísérletről szól. Pl.
- 94/95 -
a környezetzavaró magatartást tanúsító kötelezi magát, hogy a rezgés-, zaj-, füst-, szagkibocsátását etc. a megállapodás szerinti mértékre csökkenti, míg a zavarással érintettek lemondanak jogorvoslati jogukról. Az egyezségben vállaltakat a hatóság határozatba foglalja, s ez alapján hatósági végrehajtásra kerülhet sor. Ibid. (1) bek.: ha jogszabály elrendeli, a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. Egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete egyébként megengedi: kérheti tehát az ügyfél, vagy történhet ex officio is.
2.15.2 Az alkotmányos magántulajdoni védelem a gyakorlatban korlátok közé szorul, ezzel azonban a szomszédjogi érdekek sérülésének határáig mehetünk el.
2.16.1 Klasszikus birtokháborítási tényállások a dísznövényzettel való árnyékolás, a kútvíz szennyezése, az ablaknyitás akadályozása, az árnyékolás, és egyéb fény- és zajártalmak is.
2.16.2 A birtokháborítási környezetvédelmi esetekben a bíróság nemcsak a birtokháborítás tényét vizsgálja, hanem azt is, hogy a környezet érdeke mennyiben sérült. [Ennek fontosságára hívja fel a figyelmet Farkas-Gátos-Tarr (p. 44.).]
2.16.3 A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában a szomszédjogi birtokvédelmi jogesetekben a határérték túllépése minden esetben zavarásnak minősül.
2.16.4.1 Az 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről bizonyos szempontból előfutára volt az 1977. évi Ptk.-novellának. Már az előbbi jogszabály veszélyes üzemként kezelte az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységet, akárcsak a 1995. évi környezet- és az 1996. évi természetvédelmi törvény. Kvt. 103. § (1) A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345-346. §-ai) kell alkalmazni. Tvt. 81. § (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346. §-aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. A Természetvédelmi Törvény 81. § (3) bek. értelmében károkozás esetén elsősorban a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is.
2.16.4.2 Döntő változást a Ptk. 1977. évi módosítása hozott, mely veszélyes üzemi felelősségként nevesítette (a vadállattartás mellett) az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységet: Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, mely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. A törvényhozó objektív felelősséget állapít meg, mely alól nehezen exkulpálhatja magát a károkozó. A három év eltelte után még további két esztendeig általános felelősséggel tartozik a károkozó a Ptk. 339. § alapján; ekkor már könnyebb a kimentés. Marton Géza a vétkesség azon polgári jogi kategóriáját, miszerint az általában elvárhatóság szolgál mércéül, objektivizált felelősségnek tekintette (Marton).
2.17 A "más" fogalmába Bándi Gyula az emberi környezetet is belehelyezi, s azt írja, hogy az állam ilyen alapon kártérítésre tarthat igényt. A "más" jelenthet természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet.
2.18 Az 1981. évi Ptk. Kommentár (p. 1540.) a Ptk. 345. § kapcsán "az adott helyzetben általában elvárható" és a "senkitől sem várható el" kategóriákat egy felelősségi skála két végpontjának tekinti. Eörsi Gyula írja: az objektív felelősség egy merev szabállyal kifejezett határesete a rugalmasan megfogalmazott és alkalmazott szubjektív felelősségnek.
2.19 A társasházi törvény szintén tartalmaz szomszédjogi elemeket: a 2003. évi CXXXIII. tv. a külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek kapcsán a 18. § (3) bekezdésében (II. fejezet) kimondja, hogy a társasház közgyűlése...a lakhatás nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetve a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében.. kikötött feltételű hozzájáruló határozatot is hozhat. (Több hatályos hazai önkormányzati rendelet értelmében a jegyző határozatában megtilthatja az állattartást, amennyiben azt a szomszédjogok sérelmével gyakorolják: Ptk. 21. §.)
A BH 2005.50. értelmében amennyiben a társasházi lakás tulajdonosa a saját lakásában olyan felújítási munkákat végez, mellyel az alatta lakó tulajdonostársat a lakása zavartalan használatában korlátozza, a jogvita a szomszédjogi szabályok és a birtokvédelmi szabályok együttes alkalmazásával bírálható el (Ptk. 100. §, 188. §, 191. §).
3.1.1 A magyar környezetjog - a környezetvédelmi törvény felelősségi szabályai alapján - általában a környezethasználat jogi értelemben rendezett viszonyait helyezi előtérbe. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás a közigazgatási engedélyhez kötött környezethasználatot, illetve a szerződéssel szabályozott használatot tekinti megengedettnek, fontosnak, lényegesnek. A szerződéses viszonyok a közigazgatási jogban
- 95/96 -
is megjelennek (ld. Ket.). A gyakorlatban azonban a környezethasználatok egy részét sem közigazgatási engedély, sem szerződés nem szabályozza; akár az érintett terület hiányos jogforrásai, akár a szereplők kevésbé jogkövető hozzáállása következtében. Mindezek miatt érzem fontosnak az extrakontraktualitás paradigmájának a szokásos értelmezésen túli, bővebb elemzését. A deliktualitás kifejezés vétkességet implikál, ezért elkülönítem azt a vétkességet teljesen nélkülöző, tisztán "extrakontraktuálisnak" nevezett szerződésen kívüli esetektől.
3.1.2 A hatályos magyar Ptk. 345. § (1) bek. 3. mondata megfogalmazza a környezeti károkozásért való polgári felelősséget. Ez a felelősség a szerződésen kívüli károkozás alá tartozik a kódexben. Mint veszélyes üzemi felelősség létezik deliktuális (vétkes) és sine culpa (vétlen, extrakontraktuális) alakzata. A három év eltelte után belépő 339. § esetén azonban már kizárólag deliktuális felelősségről lehet szó. Ennek oka, hogy a magyarban vétkesnek nevezett felelősség legalább a büntetőjogi negligentia fogalmi elemeinek meglétét feltételezi. A veszélyes üzem esetében azonban előfordulhat olyan elháríthatatlan ok, amely üzemkörön - a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén - belül keletkezik; ez sine culpa felelősséget generál, tekintettel arra, hogy hiányzik a vétkesség minden fogalmi eleme. Ez az extrakontraktualitás paradigmája. Az osztrák környezetvédelmi magánjogi felelősségtanban a károkozó szubjektív oldala felől nézve létezik a wissentlich (tudatosan) és willentlich (akaratlagosan) in böser Absicht, azaz dolo-malo előidézett kár, továbbá a dolus eventualis, melyet bedingter Vorsatznak neveznek. A Fahrlässigkeit, azaz a gondatlanság akkor áll fenn, wer die objektiv gebotene Sorgfalt in subjektiv vorwerfbarer Weise nicht enthält, azaz az objektíve megkívánt gondosság elmulasztása szubjektíve nem felróható. Ennek létezik egy culpa levis változata: das darf einem ordentlichen Menschen keinesfalls passieren. Továbbá egy culpa levissima, melyet leichte Fahrlässigkeitnak neveznek: das kann gelegentlich auch bei sorgfältigen Menschen vorkommen, azaz ami a bonus et diligens pater familiasszal is megeshet.
3.1.3 Extrakontraktuális veszélyes üzemi felelősségi alakzat esetén hiányzik a kár fogalmi elemei közül a felróhatóság; így az kizárólag a jogellenességre, a kárra és az okozati összefüggésre korlátozódik.
A szerződéses károkozás esetén javasolt kumulatív technika mára már csak elméleti jelentőséggel bír, mert a legújabb magánjogi felfogás a szerződéses károkozás esetére a veszélyes üzemi alakzatot is adekvátan beléptethetőnek tartja. A Ptk. 318. §-ban foglalt behelyettesíthetőség alapesete az általános szerződésen kívüliség szabályrendszerére utal. Ezt egészítette ki a gyakorlat a fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályainak imputálhatóságával. A konszideráció intézménye lehetséges környezeti károkozást magában rejtő szerződéses jogviszony esetén különleges hangsúlyt nyer: szükségesnek tűnik a szóban tett kiegészítő kijelentések vizsgálata.
3.1.4 Sine culpa felelősségi alakzat mellett kártalanításra kerülhet sor, míg deliktuális esetben kártérítésre. A svájci magánjog Yung javaslatára (Yung) az objectivation de la faute, azaz a vétkesség fogalmának tárgyiasítása irányába mozdult el. A Gefahrensatz az előidézett veszélyhelyzet alapelvét jelenti, melynek értelmében az ilyetén tevékenységet folytató köteles minden lehetőt megtenni, hogy elhárítsa a kár beálltát; ennek hiányában felel az így előállott károkért. Illicite et fautif, azaz jogellenes és vétkes az a magatartás, melynek értelmében a veszélyhelyzet előidézője nem tesz meg minden lehetséges óvintézkedést. Az Obligationenrecht (a svájci kötelmi jogi törvény, mely a ZGB-n kívül kapott helyet) 36. cikkelye strictement és objectivement, azaz szigorú tárgyi felelősséggel szankcionálja a vízszennyezőt mind aktív, mind passzív magatartás esetén (acte et omission).
3.1.5 A környezetveszélyeztetéssel előidézett kár: damnum emergens, lucrum cessans, indokolt költségek. Az új magyar Ptk.-tervezet Kötelmi jogi Könyve értelmében a tapadó káron (a szolgáltatásban bekövetkezett kár) túl olyan mértékben kell csak a károsult egyéb vagyontárgyában keletkezett károkat (következménykár) és az elmaradt vagyoni előnyt megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos vagy súlyosan gondatlan szerződésszegés esetében meg kell téríteni a károsultnak azt a kárát is, amelyet a szerződésszegő fél a szerződésszegés időpontjában láthatott előre (5:114. §).
A korporális kár: a) anyagi: orvosi, temetési költségek; életjáradékban megnyilvánuló, élethosszig tartó orvosi kezelési költségek; b) extrapatrimoniális: praetium doloris (fizikai fájdalom), esztétikai kár, az életminőség romlása. A morális kár: a) személyiséget érintő; b) érzelmi (affekciós) kár. Lehet a környezeti magánjogi kár közvetlen vagy közvetett. Jelentkezhet a jövőben vagy a jelenben; de jelentheti egy lehetőség meghiúsulását is. Az egészséges emberi környezethez való jog sérelme gyakran manifesztálódik fizikai, esztétikai - extrapatrimoniális - károk formájában. Korporális kárt pedig okozhat légszennyezés (pl. asztma) stb. Az extrapatrimoniális kárral kapcsolatban: az Európai Emberjogi Bíróság kimondta, hogy a Lorca spanyol városban üzemelő víztisztító berendezés - jóllehet szükséges volt a felállítása, tekintettel arra, hogy a bőrüzemek jelentősen szennyezték a vizeket - szomszédjogi zajhatással,
- 96/97 -
továbbá a környéken lakók egészségének károsításával idézett elö környezeti kárt. A zajhatás csupán szomszédjogi probléma lenne, de az egészséges emberi környezethez való jog európai emberjogi alapelvnek minősül. (Forrás: Az Európai Emberjogi Bíróság 1994. december 9-i határozata.)
A természetvédelmi törvény 81. § (2) bek. értelmében a természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja:
a) a tényleges vagyoni kárt,
b) az elmaradt hasznot,
c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget,
d) a természeti állapot és minöség károsodásából eredö, illetve
e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt.
3.2.1 A veszélyes üzemi felelősségi fokban az elháríthatatlanság és az üzemkörön kívüliség, míg a Ptk. 339. § esetében annak bizonyítása lehet exculpatiós ok, hogy a károkozó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; illetve ez utóbbi esetben a bíró különös méltánylást érdemlő esetben mentesítheti a károkozót a kár részbeni megtérítése alól (kontraktualitás esetén a kártérítés mérséklésének - ha jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye).
3.2.2 Lenkovics Barnabás álláspontja szerint nem a kártérítésre kell helyezni a hangsúlyt a szomszédjogi környezeti érdekek sérülésekor, ha a zavarás még csak imminens, hanem az egyéb objektív, preventív, a tulajdonjog "abszolút" jellegéből folyó jogkövetkezményekre: úgymint eltiltás, abbahagyásra, biztosíték adására kötelezés stb. A szubjektív és az objektív alapú szankciók vegyes alkalmazására kerülhet azonban sor, ha a szomszédjogi zavarás már realizálódott (Lenkovics). A szomszédjogi környezeti zavarás az Eigentum, illetve propriété (tulajdon) fogalmi meghatározásából következik, tehát abszolút szerkezetű jogviszony generálta objektív felelősséget jelent az európai jogrendekben. Az újabb polgári anyagi jogi felfogásban a tulajdonjog már tartalmaz némi relativitást, kiváltképp a használattal kapcsolatban. A tulajdonjog tehát már mutat relativitást, amely a környezetvédelmi tulajdonjogban, birtokvédelemben megmutatkozik (ld. Ptk. Kommentár, 2001). A brit jogban quia timet jellegű eltiltásra kell tehát helyezni a hangsúlyt imminencia esetében - mint a Szabo contra East Digifone Ltd.-ügyben 1998-ban, Írországban. Valamiféle erős valószínűségnek, erkölcsi bizonyosságnak kell fennforognia ahhoz, hogy egy veszélyhelyzetet imminensnek tekintsen a bíró, és quia timet eltiltást alkalmazzon. Ez a nyugat-európai gyakorlat Magyarországon is figyelembe veendő; különös tekintettel a quia timet alkalmazásának feltételeire. Tehát rendkívül szigorúan kell eljárni, amikor - mint a Szabo-féle ír esetben is láthattuk - például egy cellás mobiltelefon-állomást akarnak telepíteni, és ez ellen a környék lakói tiltakoznak. Ebben a konkrét esetben az döntött, hogy nem ionizáló sugárzást bocsátott volna ki az elektromos állomás, ami nem vezethetett a felperesek által felsorolt álmatlansághoz, szív- és keringési panaszokhoz, sinusitishez vagy bronchitishez. (Hazánkban is találunk hasonló jogesetet.) Fenyegető veszély miatt eltiltást csak tudományosan bizonyított tényeken alapuló indokok alapján szabad a bíróságnak kiszabnia. Kétely esetén a beruházó érdekeit védelmezik, jóllehet ez ellentmondani látszik a környezetvédelemben megfogalmazott, általánosan bevett alapelvnek, a minimális kockázat princípiumának. Megfelelni látszik azonban az üzleti érdekek védelmének. Abban az esetben, amikor a fizikai kár már bekövetkezett és további károsodás veszélye áll fenn, ún. mandatory injunction kérhető, melynek értelmében a cselekvő helyzetben lévő károsult megteheti a megelőző intézkedéseket a szomszédja helyett, amennyiben az vonakodik a prevenció eszközével élni. Itt is azt láthatjuk, hogy a környezetvédelem szempontjai a magánjog terrénumában háttérbe szorulnak a polgári jogi gazdasági érdekekkel szemben. A környezetvédelmi magánjog tehát egy olyan speciális jogterület, ahol a polgári jogi anyagi érdekeket kell finoman ütköztetni a környezetvédelmi közérdekkel. További birtokvédelmi brit injunction a prohibitory injunction, mely a brit tulajdonjogban is megjelenő használati (use), haszonélvezeti (enjoyment) és kizárólagos birtoklási (exclusive possession) tulajdonosi jogosítványok védelmében a szerződésen kívüli, károkozó jogellenes magatartás (tortious activity) abbahagyására kötelezést tartalmaz. Végezetül kitérek egy viszonylag friss injunctionre, a damages in Lieu of an Injunction intézményére, mely Lord Cairn törvényében került megfogalmazásra 1858-ban, és 1981-ben került kodifikálásra a High Courton való alkalmazása a Supreme Court Act 50. szakaszában. Itt voltaképp arról van szó, hogy nemcsak már beállott kárért, hanem fenyegető, a jövőben injunction hiányában feltétlenül bekövetkező kár megelőzésére is lehet birtokvédelmi eltiltást kapni.
3.3.1 A Legfelsőbb Bíróság Pf. 22.345/1963. sz. jogesetében kimondta, attól még, hogy az alperes a közigazgatási hatóság engedélye alapján építkezett, ez nem jelenti, hogy az építkezéssel okozott kárt ne kellene megfizetnie. Hiszen jogellenes magatartással okozott kárt. Lenkovics Barnabás hasonképpen ítéli meg a gyakorlati jogi helyzetet (Lenkovics, p. 324.). Nagy Éva és Pecze Dóra idézett munkájának 133. oldalán ugyanerre az álláspontra jutnak.
3.3.2 A közjog által megalapozott kártérítés és a
- 97/98 -
magánjogi alapú kártérítés között az a különbség a környezetvédelem esetében, hogy míg a közigazgatási jogszabály a közigazgatási határérték feletti szennyezés esetében kötelezi a szennyező tevékenység folytatóját, azt, aki folytatta, vagy aki átvállalta a kármentesítésre, kártérítésre, addig a polgári jogi bíró a határérték alatti szennyezés esetén is megítélhet ilyen szankciót.
3.3.3 Kilényi Géza 1976-ban rámutatott arra, hogy szomszédjogi érdekek sérelme a környezetvédelemben nem csak államigazgatási szerv engedélyének megsértésével állhat elő (Kilényi: Polgári jogi eszközök., p. 289.).
3.3.4 A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a szennyezési határérték túllépése szennyezést valósít meg, mely implikálja a veszélyeztetés fogalmi elemeit is. Petrik Ferenc megállapítja Kártérítési jog c. könyve 113. oldalán, hogy a Ptk. szövegéből az a következtetés is levonható, hogy minden - a legcsekélyebb -szennyező tevékenységgel okozott kár objektív felelősséget von maga után...a Ptk. nem ismer olyan elvet, hogy csak egy bizonyos mértéket meghaladó kár megtérítése kötelező: a törvény a teljes kártérítés elve alapján áll. Ha tehát a határértéket el nem érő kár keletkezik, a Ptk. alapján ez is megtérítendő. (Petrik, p. 113.).
A környezetvédelmi törvény 4. §-ának j), k) és l) pontja értelmében csak az a környezetszennyezés valósít meg környezeti veszélyeztetést, amelynek hatására a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke fenyeget, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti.
3.3.5 A BH 1987.437. eset értelmében a légi járműről folytatott vegyszeres permetezés veszélyes üzemi felelősséget generál. FP méheit vesztette a permetezés folytán, s ezért kérte kártérítés megfizetésére kötelezni AP-t. A perbeli személyek változtak, és a bíróság végül nem is teljesen az FP keresetében hivatkozottak szerint bírálta el a kérdést, mégis a lényeg, hogy kétféle veszélyes üzem is fennállott a perben: egyrészt veszélyes üzemnek kell minősíteni a permetezést végző motoros repülőgépet, másrészt ilyen tevékenység maga a permetezés is. Hogy ki a mezőgazdasági repülőgép üzemeltetője, most nem fontos - a permetezést az eredetileg alperesként perbe hívott állami gazdaság rendelte el (a pilótával kötött felelősségátvállalási klauzulával), tehát a felperes méhészetében okozott károkért az tartozik felelősséggel, méghozzá három éven belül veszélyes üzemi felelősséggel. Annak eltelte után hivatkozhat csupán arra, hogy az adott helyzetben általában elvárhatóan járt el.
3.4.1 A bírói gyakorlat kezdetben nem is a környezetkárosítás, -veszélyeztetés miatt ítélte fokozott veszéllyel járó tevékenységnek az ilyetén károkozást, hanem a vegyszer veszélyessége miatt. A Legfelsőbb Bíróság 1971-es állásfoglalása szerint a vegyszeres permetezés fokozott veszéllyel járó tevékenység. Sokáig kérdéses maradt azonban, hogy a kisebb mennyiségű vegyszer alkalmazása is veszélyes üzemet generál-e.
3.4.2 A BH 1981.413. sz. jogesetben a bíróság kimondta, hogy az élővilágra veszélyes növényvédő szer kiszórása környezetkárosító hatással járhat, amelyért a kiszórást végző gazdálkodó szervezet veszélyes üzemként felel.
3.4.3 A BH 1997.6.300. jogesetben hypoxiás állapot állt elő a folyóban szennyvízkibocsátás miatt, s ezt a szennyező kellő körültekintéssel elháríthatta volna, de a szennyezés egyébként is a folyóban történt, tehát azon az üzemkörön belül, ahová a szennyvizet engedni szokták.
3.4.4 A Legfelsőbb Bíróság Pf.III.20.088/1990. jogesetében cefreresiduum került a vízfolyásba, s ez szennyezőanyagként lépett fel, szintén oxigénhiányos állapotot generált, melynek következménye a vízfolyás élő állományának pusztulása lett. A veszélyes üzemi felelősség itt is fennállt.
3.4.5 A Fővárosi Bíróság 41.Pf.21.245/1986. jogesetében a repülőtér szomszédos házak irányába történő zajkibocsátása alapozta meg a veszélyes üzemi felelősséget.
3.4.6 A BH 1981.15. jogesetben hasonlóképpen üzemi rezgéskibocsátás idézett elő károsodást, s itt is előállt a "veszélyes üzem". (Vö. a Legfelsőbb Bíróság MK 29. állásfoglalása; infra 11. fejezet.)
3.4.7 A BH 1973.2.71. jogesetben a nagy porkibocsátás szennyezést eredményez, mely a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint is magában foglalja a veszélyeztetés kritériumait. Ekként a vétlen felelősség szabályait rendeli alkalmazni a bíró. Ez tartalmazhat deliktuális elemet is, amennyiben elhárítható lett volna a kár.
3.5.1 A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 103. §-a a Ptk. 345-346. §§-okat rendeli alkalmazni a környezet igénybevételével, terhelésével járó tevékenységgel, mulasztással másnak okozott károk esetében. Ha a károsult nem érvényesíti kártérítési igényét, erről nyilatkozhat az elévülési időn belül, s a környezet védelméért felelős miniszter az állami költségvetés megfelelő célelőirányzata javára az igényt érvényesítheti.
3.5.2 Bogyay Mária A környezetszennyezés jogi szankciórendszere c. munkája (Bogyay) mérföldkőnek számít a környezetjog-történetben. Zoltán Ödön idézi Bogyay Máriát 1985-ben (Zoltán: Kártérítési felelősség a környezet védelmében, pp. 78-79.). A
- 98/99 -
bírói korrekcionalizáció már az ötvenes években is a jelenlegiekhez hasonlóan ítélte meg a környezetvédelmi magánjogi felelősségi kérdéseket Magyarországon. A bíró megalkotja a konkrét ügyre vonatkozó jogot - vallja H. L. A. Hart A jog fogalmában (Hart, p. 314.).
3.5.3 A Ptk. 349. § alapján is sor kerülhet környezetvédelmi tárgyú kártérítésre. Előfordult, hogy az önkormányzat úgy adott ki építési engedélyt, hogy elmulasztotta megkérni a környezetvédelmi tárgyú engedélyt, és a környezetvédelmi szakhatóság később megtagadta a használatbavételi engedély megadását. Az épületet felhúzták, így az önkormányzatot közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére kötelezte a bíróság (BH 1995.27.).
3.6.1 Franciaországban a vétkesség kategóriája az imprudence és a négligence fogalmi kettősére épül. Ezek a hazaitól eltérő fogalmak, de némileg fedik egymást. Az eltérés a két ország sajátosságaiból fakad. Tekintettel arra, hogy a negligentia azonos itt is, ott is, a vétkesség alsó határa megegyezik. A lényegi distinkció tehát rokonítható.
3.6.2 Környezeti károkozás történhet szerződéses jogviszony keretei között is. Kontraktuális környezeti károkozás esetén belépnek a Ptk.-beli szerződésszegési okok. Ezek közül kiemelem a kellékszavatosságot. Amennyiben károkozás is történt, már a Ptk. kártérítési szabályai is belépnek a szavatossági igények mellett (Ptk. 310. §). Ilyenkor a szavatossági igényekre a szavatossági határidő (Ptk. 305/A. §-308/C. §), a kártérítésre pedig a 3 év veszélyes üzemi (Ptk. 345. § (4) bek.), illetve főszabály szerint a további 2 év általános (Ptk. 324. § (1) bek.) igényérvényesítési határidő az irányadó. A környezet- vagy természetkárosító, illetve a hulladékgazdálkodás rendjét sértő tartalmat magában foglaló szerződés jogszabályba ütközés címen semmis (Ptk. 200. § (2) bek.). A hazai termékfelelősségi jog objektív felelősséget ró a gyártóra (importálóra) - illetve ha ismeretlen, a forgalmazóra - a termék hibája által okozott kárért: egy elévülési 3 és egy 10 éves jogvesztő határidővel. (A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. 12. §: ez a törvény nem érinti a károsultnak a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályain alapuló, vagy külön jogszabályban meghatározott igényérvényesítési lehetőségeit.) Az új magyar Ptk.-tervezet 5:150. §-a bevezeti a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen helytállását (termékszavatosság). A termékszavatosság a kellékszavatosság lex specialisa. A környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv preambulumának (22) szakasza értelmében a tagállamok nemzeti szabályokat állapíthatnak meg a költségfelosztásra vonatkozóan olyan esetben, ha
a kárt több fél okozta. A tagállamok különösképpen figyelembe vehetik a termékfelhasználók különleges helyzetét, akik nem vonhatók felelősségre a környezeti kár okozásáért ugyanolyan feltételekkel, mint a termékgyártók. Ilyen esetben a felelősség megosztását a nemzeti joggal összhangban kell megállapítani.
Számos példa felhozható kontraktuális alapú környezeti problémákra. A Legfelsőbb Bíróság GK 25. számú állásfoglalása értelmében a vállalkozó köteles figyelmeztetni a megrendelőt, ha az környezetkárosításhoz vezető utasítást ad neki, és amennyiben az ezt nem veszi figyelembe, köteles megtagadni a jogellenes munka elvégzését. A jogellenesség itt környezetjog-ellenességet jelent.
3.7 A 2001. évi Ptk. Kommentár már kiemeli, hogy a veszélyes üzem tárgykörébe tartozó szerződésszegés esetén kiterjesztőleg értelmezve belépnek a veszélyes üzemi szabályok is mint mögöttes joganyag. Tehát a Ptk. 318. §-ban megfogalmazott utalószabály megnyúlik a fokozott veszély határáig. Amikor a környezeti károkozás bekövetkezik szerződéses keretek között, a kumuláció a dolo-malo elkövetés helyett a hanyagság határáig terjeszti ki az objektiválódott szubjektív felelősség terrénumát, ám a 2001. évi Ptk. Kommentár értelmében objektív felelősség esetén is alkalmazni kell a kontraktuális károkozás ezen tárgyi körébe tartozó esetben a behelyettesítési szabályt. Bárdos Péter 2001-ben megjelent munkájában a formállogikai levezethetőség talajáról érvelve javasolta a Ptk. 318. §-ban megfogalmazott utalószabály alkalmazhatóságát a veszélyes üzemi felelősségre kiterjeszteni (Bárdos, p. 82.). (Egyéb munkák is kitérnek erre.) Zoltán Ödön 1985-ben napvilágot látott munkájában arról írt, hogy a szerződéses környezeti magánjogi károkozás esetében az általános felelősségi alakzatot ki kellene terjeszteni az objektivitás szélső határáig (Zoltán: Kártérítési felelősség a környezet..., p. 72). A 20. század eleje óta tartó tárgyiasítási európai magánjogi felelősségi trend csak mára érkezett el ahhoz a ponthoz, melyet nyugati államok még ma sem mondhatnak magukénak a megvalósítás síkján. A környezeti kárfelelősségben hangsúlyos szerepet játszik az objektivitás.
3.8 A kumuláció intézményét a magyar Ptk. és a Code Civil sem tiltja. Kérdés, hogy ez nem töri-e meg a ne bis in eadem re elvét. Tehát nem arról van-e szó a valóságban, hogy - annak a leple alatt, hogy a büntetőjogi büntetést a büntetőbíró szabja ki, ezzel szemben a polgári jogi büntetést a polgári bíró - kétszer büntetik ugyanazt a személyt ugyanazért a cselekményéért? Eltérő jogágakról lévén szó: nem.
3.9.1 Az új Ptk.-koncepció értelmében a szerződéses károk esetén a szerződéskötéskor előre nem látható, a szerződésszegéskor elháríthatatlan és
- 99/100 -
a szerződésszegő ellenőrzési körén kívül eső károkat nem kell megtéríteni (Kötelmi jogi Könyv 5:113 §). A francia objektív felelősségi alakzat ismeri a külső (extérieur), elháríthatatlan (irrésistible) és előre nem látható (imprévisible) konceptuális jelzőket, fogalmi magyarázatokat. A faute de la victime (a károsult vétkes közrehatása) kármegosztásra ad alapot (Code Civil 1147. cikkely; új magyar Ptk.-tervezet 5:116. § (1) bek.).
3.9.2 A szennyeződések gyakran diffúzak, időben elhúzódva jelentkeznek, nehezen bizonyíthatók. Ilyenkor költséges szakértői tevékenységgel lehet csak feltérképezni a tényleges károkat.
3.10 Kontraktuális károkozás esetén nem mindegy, hogy gondossági vagy eredménykötelem szerepelt-e a szerződésben. A környezetvédelmi megbízott tevékenysége obligation de moyenként kerül értékelésre, míg egy permetezés elvégzésére irányuló szerződés obligation de résultat.
3.11.1 Sajátos helyzetet keletkeztet a repülőterek közelében lakók által elszenvedett zajártalmi szituáció. In solidum felelősség helyett izolált zajártalmakról van szó, melyek esetében az egyes repülőgéptársaságok külön-külön felelnek az általuk előidézett zaj- és rezgéskárokért.
3.11.2 Azzal kapcsolatban, hogy mi minősül veszélyes üzemnek és mi nem, számos elgondolás él manapság és élt a múltban. Nem lehet veszélyes üzem, ha valaki védett, de vadászatra tenyésztett állatokat lő le. Magyar és Tamás András azt írták, az számít, hogy minőségében rongálja-e a természeti értékeket, illetve az emberi életkörülményeket rontja-e, míg Eörsi arra az álláspontra helyezkedik (Eörsi, p. 93.), hogy a Legfelsőbb Bíróságra kell bíznunk a környezetvédelmi veszélyes üzem körének kialakítását. Nem mindegy, hogy egy ember vagy emberek milliói pusztítják-e a környezetet. Véleményem szerint a veszélyes üzem keretein belül kell megítélni azt a környezetveszélyeztetést, ami a természetet vagy a környezetet jelentős mértékben veszélyezteti, és egyfajta társadalmi értékrendre gondolok. Ez a társadalmi közfelfogás, mely a technika és tudomány adott szintjéhez mérten vizsgálja a környezetre való veszélyesség fokát, mindig egy konkrét társadalmi-történelmi közegben alakítható ki elsősorban, a joggyakorlat által.
4.1 A két világháború közti hazai juris dictióból kiemelve, a Polgárijogi Határozatok Tárában a 743. sz. elvi határozat szerint: a szomszédjog alapján a tulajdonos csak azokat az intézkedéseket tilthatja meg és csak azok miatt követelhet kártérítést, amelyek a szomszédos telek használatának a helyi viszonyok szerint való közönséges (a közfelfogásnak megfelelő) mértékét meghaladják és a korlátozott tulajdonos telkének helyben szokásos használatát jogellenesen és lényegesen korlátozzák. Ha tehát bizonyítást nyer, hogy a szomszédos telek tulajdonosa, vagy alkalmazottjai a tulajdonost egyébként megillető jogot, azzal visszaélve, merőben a szomszéd tulajdonos bosszantása és károsítása végett gyakorolták, az ezzel megokolatlan és szükség nélkül okozott károkért az előbbi az utóbbinak felelősséggel tartozik.
4.2 A Code Civilben troubles anormaux du voisinageként találjuk a környezeti károkozás szomszédjogi vetületét, mint erről fentebb már szó volt. Ez a francia polgári törvénykönyv 544. cikkelyén alapul: la propriété est le droit de jouir et de disposer des choses de la manière la plus absolue, pourvu qu'on n'en fasse pas un usage prohibé par les lois ou par les règlements. Azaz a tulajdonjog gyakorlásának a jogszabályok szabnak csupán korlátot. Más tulajdonjogát szükségtelenül zavarni tilos.
4.3 Nem állapított meg a francia bíró szomszédjogi zavarást, amikor a szomszéd földjén lévő trágyadomb keletkezése időben megelőzte a családi ház felhúzását egy vidéki falucskában, ahol egyébként is természetes dolog a trágyadomb. Ezek az utóbbihoz hasonló esetek mindig körültekintő elbírálás tárgyát képezik a francia környezetvédelmi szomszédjogban. Hiszen zavarásnak minősül ugyanakkor az is, ha a puszta látványával, jelenlétével fejt ki oda nem illő módon - pl. a belvárosban emelkedő trágyadomb - zavaró hatást. (Ld. Code de l'environnement, Dalloz, Párizs 2002., pp. 136-137.) Malaurie és Aynes is arra a következtetésre jut, hogy, aki előre tudta, milyen környezetbe költözik, tehát számíthatott a szomszédjogi zavarásra, a théorie de préoccupation értelmében nem perelhet (ibid., p. 68.). A Cour de Cassation azonban ezt az elméletet ellenzi. (Ld. Magyarországon a BH 2002. 92. jogesetben az alperesek ólja nem okozott nagyobb füstöt, mint egy háztartás füstje, így nem merítette ki a szükségtelen zavarás fogalmát.) Nagy-Britanniában Thesiger lordbíró 1879-ben a Sturges contra Bridgman-ügyben kijelentette: What would be a nuisance in Belgrave Square would not necessarily be so in Bermondsey. Azaz ami a Belgrave téren, a belvárosban zavarásnak minősül, nem biztos, hogy az lenne Bermondsey-ban, egy kisközségben. Ez a lokalitás elvének lényege. Tehát más-más megítélés alá esik, ha a szomszédjogi zavarás környezetvédelmi szempontok alapján való megítélése kerül szóba. Nem mindegy, hogy vidéken, egy falucskában, vagy a főváros szívében kerül kifejtésre ugyanaz a magatartás. 1865-ből datálódik a St. Helen's Smelting társaság és Mr. Tipping közt húzódott ügy. A 19. század közepén a brit alkáliipar központja St. Helen volt, ahol a lakosság átlagéletkora már csak alig 25 esztendő volt. Mr. Tipping úgy
- 100/101 -
döntött, hogy private nuisance címen perel; a bíróság azonban differenciált a vagyoncsökkenésben és az egyszerű személyes diszkomfort formájában jelentkező károk között. Ez utóbbit lényegesen alulértékelve. A felperesi és alperesi érdekek csak addig versenyeztethetők, amíg konkrét fizikai kár nem keletkezik. Ez utóbbi esetben már egyértelműen a károsult érdekeit kell figyelembe venni. A brit környezetvédelmi magánjogban a konkrét, fizikai környezeti kár kerül objektív értékelésre, míg a veszélyeztetés csak érdekmérlegelés során nyerhet jelentőséget. Fizikai kár esetén nincs helye érdekmérlegelésnek.
4.4.1 A Code Civil 1384. cikkely (1) bekezdésében foglalt qui est causé par le fait (...) des choses qu'on a sous sa garde (a felügyelete alatt álló dolgok által okozott károkért való felelősség) lett később az objektív környezeti kárfelelősség alapja Franciaországban. 1896 óta Franciaországban ezt a törvényhelyet alkalmazzák az üzemi balesetekre, majd a 20. század elejétől fokozatosan az egyéb hasonló káresetekre is.
4.4.2 A présomption de faute, azaz a vétkesség vélelme után 1930-tól a présomption de responsabilité, azaz a magyar veszélyes üzemi felelősséghez hasonló felelősségi vélelem kerül alkalmazásra a francia bíróságokon. Innen ered az analógia alapja, mellyel a francia polgári törvénykönyvv 1384. cikkelyét lehet többek közt az emberi környezetet veszélyeztető károkozásokra is alkalmazni.
4.5.1 A vétkes felelősség, mely a Code Civil 1382. és 1383. cikkelyein alapul, ritkán kerül alkalmazásra. Az 1384. cikkely (1) bekezdése értelmében vétlen felelősséget is megállapíthat a bíró: pl. amikor egy vegyi üzemből gázok szabadulnak ki (Civ., 1969. december 17., Bulletin, p. 261.); vagy éppen az üzemben tartó kéménye, gépei okoznak károkat.
4.5.2 A francia bíróságok fokozatosan kialakították azt a gyakorlatot, hogy aki szennyező tevékenységet folytató üzem, gyár mellé költözik, nem tarthat igényt kártérítésre.
4.6 A francia környezeti kártérítési civiljogi felelősség kettős síkon fut: (1) responsabilité pour faute (vétkes felelősség); (2) responsabilité du fait des choses (vétlen felelősség). A francia jogrendben a károsult dönti el, melyik felelősségi forma alapján perel. (...c'est au plaideur a apprécier au moment de son recours quelle est la voie la mieux adaptée a la nature de son préjudice. - Michel Prieur: Droit de l'environnement, p. 876.)
4.7 Michel Prieur szerint (ibidem, p. 872.), ha nem is minden ökológiai kár, de legalábbis a szennyezés okozta károk esetén a legkézenfekvőbb felelősségi formának a vétlen felelősség tűnik.
4.8 Környezeti kár érinthet talajt, vizet, levegőt, tájképet, települési környezetet, továbbá az élővilágot és annak sokféleségét (a biodiverzitást); élővilágot érintő kár esetén elkülönítjük a növény- és az állatvilágot. A közjog a növényvilágot messze kisebb szigorral védi, mint az állatvilágot. S az állatvilág védelme elmarad az emberi környezetet érintő károsítások szankcionálásától. A magánjog azonban tisztán az ember szemszögéből kiindulva oltalmazza az állat-, illetve a növényvilágot és az abiotikus, stacionárius környezeti elemeket. Zoltán Ödön 1985-ös munkája (Zoltán: Kártérítési felelősség.) óta tehát nem sokban változott, bővült a védett kör tárgyi hatálya. Amennyiben változott a védendő környezeti elemek tárháza, az inkább a biodiverzitás védelmében nyilvánul meg. A svájci környezetvédelmi kódex (1983. október 7.) bevezetőjében az embert, az állatokat, a növényeket, az élőhelyeket és a biocönózi-sokat célozza védelmezni.
4.9 A környezetvédelmi magánjogi kár a Ptk. megfogalmazásának kibontása után bichotomitást mutat: egyfelől lehet olyan környezetet-természetet érintő kár, mely valakinek a magántulajdonát károsítja; másfelől lehet olyan magántulajdont sértő káreset, mely csak veszélyeztette a környezet vagy természet valamely elemét, ám maga a kár nem környezeti-természeti. Folyik ez a Ptk. 345. § (1) bek. szövegéből.
4.10 Svájcban az 1995. évi Környezetvédelmi Kódex 59a szakasza előírja, hogy a hulladék mindenkori birtokosa (détenteur) tárgyi felelősséggel bír a hulladékkal előidézett károkért. A kauzalitás és a kár fogalmának meghatározására az Obligationenrechthez utal a jogszabály. A hulladéktermelő vállalatoknak kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötni. Amennyiben a vállalatot már bezárták, az illetékes kanton felel a károk megtérítéséért. A force majeure (vis maior), illetve a sértett fél vagy harmadik fél faute grave-ja (súlyos hibája) mentesíti csak a környezethasználó vállalatot a felelősség alól. Ez egyfajta tárgyi felelősség. A svájci magánjogi kódex 679. és 684. szakaszai mint a szomszédjogi perlés alappillérei mindezen rendelkezésekkel párhuzamosan élnek.
4.11 Hazánkban a 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter az űrkutatásért való felelőssége körében (ibid., 1. §) ellátja az űrkutatási tárgyú két- és sokoldalú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos . feladatokat... (ibid., 4. § a) pont); kidolgozza az űrkutatás fő irányait és programjait (ibid., 4. § b) pont).... (Ld. Környezetvédelmi Törvény 42. §.) A Magyarországon az 1973. évi 3. tvr.-ben kihirdetett, az űrtárgyak által okozott károkért való magánjogi felelősségről szóló, továbbá az 1978. évi 7. tvr-ben kihirdetett, a hasonló tárgyak lajstromozásáról szóló ENSZ-egyezmények értelmében a lajstromozás helye szerinti állam, a felbocsátó állam felel a természetes vagy jogi személyeknek, jogi személyiség nélküli szervezetek-
- 101/102 -
nek okozott károkért, amennyiben űrobjektum idézte azt elő (1971. november 29., VIII. cikk). A Föld felszínén, illetve a repülés közben okozott károkért teljes, míg az űrobjektumban, illetve annak személyzetében indukált károkért a hiba mértékében - azaz a felelősséggel egyenes arányban - felelnek a felbocsátó államok kívülálló, harmadik személlyel szemben: ez utóbbi helyzet igen gyakori, hiszen sok űrtárgyat kollektíven lőnek fel különböző államok. Csak az első Szputnyik felbocsátása óta beszélhetünk a földlakók tényleges űrkörnyezeti tevékenységéről, hiszen amíg ember alkotta tárgy nem került a világűrbe, ennek a problémának nem volt relevanciája. Az 1971. évi űrfelelősségi egyezmény IV. cikke a responsabilité pour les faits d'autrui kategóriát is használja, mely nehezen összeegyeztethető a hazai magánjog fogalmi kódrendszerével. A gyakorlatban nemegyszer előfordul, hogy lehulló űrtárgy kárt tesz emberi tulajdonban. Ekkor a fent említett szabályok belépnek. Az exoneráció a res ipsa loquitur elv alapján kimentési: a perlő állam, illetve állampolgára által vétkesen elkövetett vagy mulasztott cselekmény mentesítheti. Ez angolszász-francia típusú objektív felelősségi alakzatot eredményez. A VI. cikk értelmében teljes az objektivitás, tehát semmiképpen sem mentesülhet a felbocsátó állam, ha a kár az ENSZ-alapokmány, a nemzetközi jog és egyéb világűr-, illetve Holdegyezmények megszegése folytán keletkezett. Írásom szempontjából is hangsúlyos a világűrjogi magánjogi felelősség mint környezetvédelmi magánjogi terület, mely a magyar fogalmak szerint - de a hazai jogi fogalomtártól elütő konceptus szerint - objektivitást mutat.
5.1 A judikatúrában a környezetvédelmi magánjogot szomszédjogi problémaként kezelik, melynek kettős szankciórendszere működik. Elsődlegesen birtokvédelmi (Nagy-Britanniában injunctionjellegű) eltiltó, illetve in integrum restitutióra kötelező határozat várható. Az in integrum restitutio elsődlegességét a kártérítés felett a magyar Legfelsőbb Bíróság is többször kimondta. Elméleti szakjogászok is erre mutatnak rá. Hazánkban, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § z) pontja értelmében a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. A kártérítés mint ultima ratio él a környezetvédelmi magánjogban. Ennek alapja - országonként váltakozva - általában objektív felelősség, mely néhol enged a szubjektivitás irányába. Azok az országok - így Németország és Ausztria is -, melyekben szubjektív alapon kezelik az ilyen kártérítést, sajnálkoznak, hogy még mindig nem jutottak el a tárgyi felelősséghez a környezetvédelmi magánjog terén. Magyarország a szelíd háziállatok esetében enged eltérést a szubjektivitás irányába, melyet Viney is szeretne elérni francia területen. Itt azonban a responsabilité pour les faits des choses kategóriába tartozik még a szelíd háziállat is, mert a francia jog dolognak (chose) tekinti az állatokat. Azok az országok, melyekben az állat nem dolog (speciális dologi minősítést nyert) - mint a germán jogú országok - a szubjektivitásra hajlanak ilyen esetekben. A károsult közrehatását lehet megállapítani, amikor a károsult késedelme miatt nem elegendő már a birtokvédelmi szankció alkalmazása a környezetvédelmi magánjogi zavarás esetében.
5.2 A német alaptörvény 20a cikkelye fogalmazza meg a természetvédelem ügyét a jövő generációi számára.
5.3 Németországban is a szomszédjog (Nachbarrecht) talajáról kiindulva kezelik a környezetvédelmi magánjogi felelősséget, melyhez ultima ratio jelleggel vétkes felelősségi alakzat kapcsolódik. A BGB 823. szakasza kimondja, hogy wer vorsätzlich oder fahrlässig das Leben, den Körper, die Gesundheit, die Freiheit, das Eigentum oder ein sonstiges Recht eines anderen widerrechtlich verletzt, ist dem anderen zum Ersätze des daraus entstehenden Schadens verpflichtet. Tehát, aki más életét, testi épségét, egészségét, szabadságát vagy egyéb jogait szándékosan vagy gondatlanul megsérti, felel ezért. A BGB 1004. szakasza szerint pedig: wird das Eigentum in anderer Weise als durch Entziehung oder Vorenthaltung des Besitzes beeinträchtigt, so kann der Beseitigung der Beeinträchtigung verlangen. Sind weitere Beeinträchtigungen zu besorgen, so kann der Eigentümer auf Unterlassung klagen. Tehát, aki mást tulajdonjoga gyakorlásában zavar, felel ezért. A deliktuális német struktúra alapjaiban eltér az angolszász strict liability rendszertől, ahol az Escola v. Coca Cola Company of Fresno-ügyben az Amerikai Egyesült Államokban már a gyártó objektív felelősségét mondták ki a pincér kezében felrobbant kólásüvegért való helytállás kapcsán. A kontraktuális felelősség inkább a teljesítés minőségéhez fűződő károk kapcsán nyer fontosságot.
5.4 A német környezetvédelmi törvény környezetet veszélyeztető üzem esetén kimondja, hogy az okozatosság meglétét vélelmezni kell. Az exkulpáció a károkozót terheli.
Szemben a brit joggal, mely a fizikai kár és a tulajdonjogi-szomszédjogi érdeksérelem esetén elkülönítve, két, párhuzamos kereseti lehetőséget biztosít, a német jog - akárcsak a dán - ezt a kettős síkot
- 102/103 -
nem teszi lehetővé. Németországban az 1991. évi környezeti felelősségi törvény előtt kizárólag vétkességi elem mellett lehetett perelni. Dániában is elfogadtak 225/1994. szám alatt egy környezeti kártérítési törvényt, ám ez csak a kifejezetten veszélyes tevékenységekre korlátozódik, ami azt jelenti, hogy főszabály szerint itt is megmaradt a vétkességi elem keresése.
Dán esetek sorában olvasunk az előreláthatóság kritériumáról mint a lehető legobjektívabb vétkességi kategóriáról.
5.5 A szomszédjogi felelősség (Nachbarrecht) mint az osztrák környezetvédelmi jog alappillére az ABGB 364-365. cikkelyei szerint kerül szabályozásra: Überhaupt findet die Ausübung des Eigentumsrechtes nur insofern statt, als dadurch weder in die Rechte eines Dritten ein Eingriff geschieht, noch die in den Gesetzen zur Erhaltung und Beförderung des allgemeinen Wohles vorgeschriebenen Einschränkungen übertreten werden. Itt azonban a szankció priméren injunction-jellegü; tehát a károkozó tevékenység abbahagyására kötelezheti a bíróság a károkozót. A deliktuális felelősségi rendszerben kártérítés megfizetésére kötelezi általában a bíróság a károkozót az ABGB 1293. szakasza szerint: Schaden heißt jeder Nachteil, welcher jemandem an Vermögen, Rechten oder seiner Person zugefügt worden ist. Davon unterscheidet sich der Entgang des Gewinnes, den jemand nach dem gewöhnlichen Läufe der Dinge zu erwarten hat. Rendszerint a természetes személyek között folyó eljárásokban könnyebben tudja igazát érvényesíteni a károsult, mint az ipari létesítmények jogilag jól felkészült álláspontjával szemben. Ausztriában a nagyvállalatok rendszerint pert nyernek a természetes személyü actorral szemben.
5.6 Az ABGB 1293. és azt követő cikkelyei az általános deliktuális (vétkes) felelősség szabályai szerint határozzák meg a másnak okozott környezeti kár felelősségi hátterét Ausztriában. Ezt maguk az osztrák környezetjogászok is sajnálatosnak tartják, hiszen a tárgyi felelősségi háttér alkalmasabb lenne e probléma orvoslására. Fokozott felelősséggel az egyes környezetvédelmi részterületeket szabályozó törvényekben, mint a vízvédelmi, az atomenergia- stb. törvényekben találkozunk. Az unabwendbare Ereignisse, azaz az elháríthatatlan események az általános környezeti magánjogi felelősségben kizárják a felelősség megállapítását, de az atomkárok esetében már nem. A magyar Ptk.-tervezet 5:594. § (2) bek. értelmében az engedélyes az atomkárért való felelősség alól részben vagy egészben mentesül, ha bizonyítja, hogy a károsultat ért kár részben vagy egészben a károsult súlyosan gondatlan, vagy a kár előidézésére irányuló, szándékos és elháríthatatlan magatartásának vagy mulasztásának következménye.
5.7 A portugál Ptk. 483. és azt követő cikkelyei rendezik a szerződésen kívüli károkozás szabályait, melyek a környezetvédelmi kártérítési jog alapját jelentik. A cselekmény, annak jogellenessége, a felróhatóság, a kauzalitás, a damnum emergens és a lucrum cessans fennálltát vizsgálja a kárfelelősség megállapításakor a portugál bíró a Ptk. 483-498. szakaszai alapján. Ez a deliktuális felelősség alapja. A Ptk. 499-510. szakaszai a tárgyi felelősséget deklarálják. Ez szintén a környezetvédelmi magánjog szolgálatába állítható, akárcsak az 1347. szakasz (2) és (3) bekezdésében foglaltak értelmében a korrozív anyag ártalmatlanításával előidézett, jogszerűen okozott kár megtérítésének követelménye a portugál magánjogban. Ez a triász képezi a portugál környezetvédelmi kárfelelősség alapját.
5.8 Spanyolországban kétféle környezetvédelmi magánjogi kárt differenciálunk: (1) danos personales, patrimoniales o economicos, tehát a magántulajdont vagy személyt érintő környezeti kár; (2) dano ecologico puro, azaz a kizárólag a környezetet érintő kár. (Vö. 2004/35/EK-irányelv kárfogalma.) A spanyol Ptk. 1902. és 1908. szakaszai képezik a deliktuális felelősség alapját a spanyol környezetvédelmi magánjogban, ám a Legfelsőbb Bíróság kezd elmenni a strict felelősség irányába: ez a jövő. A spanyol Alkotmány 45.1. szakasza konstitucionalizálja a környezetvédelem ügyét.
5.9 Olaszországban a Ptk. 2043. cikkelye alapján deliktuális kárfelelősséget, a 2050. cikkely szerint tárgyi (strict) felelősséget állapíthat meg az olasz bíró, amikor a 844. cikkely szerinti szomszédjogi zavarás megszüntetésére az injunction-jellegű, illetve restitúciós szankció nem bizonyul elegendőnek. Az olasz környezetvédelmi magánjogi felelősség tehát az általános európai mintára rímel. Az olasz Alkotmány 32. cikkelye fogalmazza meg az egészséges környezethez való általános alkotmányos emberi jogot. Az 1948. évi olasz Alkotmány 9 (2), valamint a 32. cikkelyeit lehetne mint alkotmányos szintű környezetvédelmi rendelkezéseket felhívni. Ezek azonban általános jellegűek, melyek a tájkép és az egészség védelméről szólnak.
5.10 A görögök szintén vétkességi alapon kezelik a kérdést - mint ezt később, az állatok által okozott kár megtérítésének néhány szempontjáról szóló részben is látni fogjuk. A görög Ptk. 914. és 919. szakaszai határozzák meg ezt a deliktuális kárfelelősséget. A környezetvédelem ügye a görög Alkotmány 24. cikkelyében foglalt általános emberi jogon alapul, mely mindenkinek biztosítja, hogy élvezhesse a környezeti értékeket. Görögországban az 1986. évi 1650. törvény 29. szakasza értelmében csak vis maior vagy harmadik fél szándékos vétkessége mentesíti a környezeti kár okozóját a felelősség alól. Az Alkotmány Karta 24. cikkelye és az ez alapján hozott számos alkotmánytörvény - mint az erdők, vizek, a magántulaj-
- 103/104 -
don stb. védelméről szólók - fejti ki a környezetvédelem ügyét mint alapjogot.
5.11 Érdekesség: Indiában a polgári eljárási törvény 1908. szakasza szintén szomszédjogi kérdésként kezeli a környezetvédelmi birtokháborítást, mely esetben injunctiont, vagy egyéb megfelelő eszközt enged a bírónak (Abraham). Hegel a XIX. század elején az erkölcstelen brahmánok országának nevezte Indiát, ahol a majmoknak és a teheneknek kórházakat emelnek, míg az embereket hagyják meghalni, nem beszélve a csandalákról, akiket még állatszámba sem vesznek (Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról).
5.12.1 A skandináv államok közül kettőt emelek ki: Finnországot és Svédországot. A kettő jogrendje rendkívül hasonlatos, tekintettel arra, hogy szoros közös jogi gyökereik vannak.
5.12.2 Finnországban az 1995. évi alkotmányreform iktatta be a 14a szakaszt az Alkotmányba: a finn kormány feladatává tette a környezetvédelem ügyét. Jóllehet, az 1974. évi 412. sz. törvény a kártérítési felelősségről vétkességi alapokon áll, a környezetvédelmi kárfelelősségi körvény, az 1994. évi 737. törvény strict felelősséget honosít meg a bírósági gyakorlat jogalkalmazásában. E tekintetben a svéd és a norvég rendszerhez hasonló a finn környezetvédelmi magánjog, hiszen szomszédjogi alapon birtokvédelmi szankciók mellett ultima ratióként kezeli az objektív alapú kárfelelősséget. Finnországban azokban az esetekben nyúlnak a vétkességi felelősséghez - a 412/1974. sz. szerződésen kívüli felelősségről szóló törvény alapján - a környezetvédelmi magánjogban, amikor a strict felelősségi jogszabályt nem lehet alkalmazni. Ilyen esetek, amikor a kár sokkal később keletkezik, mint a vele kauzalitásban lévő tevékenység kifejtésének időpontja, a kár nagysága előre nem látható, illetve előre ki nem számítható módon keletkezett. Azt is meg kell vizsgálni, hogy egy másik üzemben tartó hasonló körülmények között láthatta-e volna előre, hogy környezeti kár fog bekövetkezni. Ez már valamiféle objektiválódásra utal, hiszen ekkor voltaképp átlagot vonunk: "szakemberátlagot" (az adott helyzetben a szakembertől elvárható fokozott gondosság).
5.12.3 A svéd Alkotmányban nincs szó környezetvédelemről. Azonban a környezetvédelmi magánjog alapjául szolgáló tulajdonjog mint alapjog az RF 2:18. szakaszban deklarált jog. A svéd környezetvédelmi törvény 32. szakasza strict felelősséget állapít meg a környezetvédelmi anyagi kártérítési jogban, bizonyos kivételekkel. Ezek a kivételek a helyben - települési környezetben - szokásos, illetve általánosságban előforduló - kísérőjelenségként manifesztálódó - károk, melyek esetében vétkességet is megkövetel a károkozó tekintetében a kárfelelősségi magánjog. Létezik egy olyan szabály is, hogy csak a lényeges károkat kell megtéríteni. A magyar környezeti kárfelelősségi jogban nem számít a kár nagysága: bármekkora - még a közigazgatási határértéket alulmúló - kárösszeg is peresíthető. A de minimis praetor non curat elvre környezetvédelmi magánjogi kártérítési ügyekben nemcsak a skandináv államok, de az összes többi európai állam tekintetében is rátalálunk (pl. Janovsky, p. 290.).
5.13 A dán környezetvédelmi magánjogban az 1991. június 18-i döntésében a dániai Legfelsőbb Bíróság azon az alapon mentette fel egy víztározó tulajdonosát, hogy még a negligentia sem terhelte a környezeti kár előidézésében. Tehát a dán magánjog itt megtörte a strict liability fogalmi héját, és vétkességre alapozott ítéletet hozott. Az 1998. évi ítéletében már kimondta a bíróság, hogy a vétlen természetes személy pusztán tulajdonjogi alapon, objektíven nem vonható felelősségre. Dániában szintén a szomszédjogi, tulajdonvédelmi intézmények keretében kell keresnünk a környezetvédelmi magánjogi esetek, problémák megoldását. Dánia nem csatlakozott a Luganói Egyezményhez. Miként Nagy-Britanniában, a Dán Királyságban is a királyi Legfelsőbb Bíróság formálja - európai mintára - a környezetvédelmi magánjogot. A kártérítési rendszer - germán példára - szubjektív (fault or negligence) alapú. Dániában ugyan létezik egy alkotmányos monarchiát konstruáló Alkotmány, ám ebben nem találunk környezetvédelmi utalást.
5.14.1 A belga Alkotmány 23. cikkelye kimondja az egészséges emberi környezethez való emberi jogot. 1994 óta a kormány kötelessége Belgiumban ennek az alapjognak az átültetése a valóság talajára.
5.14.2 Belgiumban a Code Civil 1382-1384. §§-ait lehet alkalmazni a környezetvédelmi polgári felelősségre. Luxemburgban is az alábbi szabályok szerint mérik a környezeti civil felelősséget: 1382. § Tout fait quelconque de l'homme, qui cause a autrui un dommage, oblige celui par la faute duquel il est arrivé, a le réparer. Itt vétkes felelősségről beszélhetünk, hiszen a paragrafus azt mondja, hogy a vétkességénél fogva köteles a károkozó megtéríteni az előidézett kárt. Veszélyes üzemi vétlen extrakontraktualitás alatt a veszélyes üzemi felelősség azon változatát értem, amikor bár elháríthatatlan, de üzemkörön belüli okból keletkezik az emberi környezetet veszélyeztető magatartással okozott kár. Itt sine culpa felelősséggel állunk szemben. A következő, az 1383. § értelmében: chacun est responsable du dommage qu'il a causé non seulement par son fait, mais encore par sa négligence ou par son imprudence. Tehát a belga és a luxemburgi törvényhozó is elmegy a magánjogi vétkesség végső határáig, a negligentia széléig.
5.15 A magyar jogrendben abban az esetben, ami-
- 104/105 -
kor a veszélyes üzemi felelősség elévül, a hagyományosan deliktuálisnak nevezett felelősség csak akkor alkalmazható az emberi környezetet veszélyeztető magatartással másnak okozott kár esetén, ha a kár nemcsak üzemkörön belül, de elhárítható okból is keletkezett, hiszen tisztán üzemkörön belüliségre alapozott felelősség nem áll meg a vétkes, deliktuális, a Ptk. 339. §-án nyugvó kárfelelősség keretei között. Elévült környezeti veszélyes üzemi felelősség esetén tehát azt kell megvizsgálni, hogy a "maradékelv" értelmében fennáll-e a vétkesség valamely - akár csekély - foka. Ha nem, a felelősség végleg elévült. Amennyiben azonban igen, az általános formula még mindig behelyettesíthető.
5.16 A belgiumi CC 1384. § megfogalmazza: On est responsable non seulement du dommage que l'on cause par son propre fait, mais encore de celui qui est causé par le fait des personnes dont on doit répondre, ou des choses que l'on a sous sa garde. Tehát nem csupán azokért a károkért felelünk, amelyeket önmagunk követtünk el, hanem a felügyeletünk alatt álló személyek által okozott károkért is, akikért felelősséggel tartozunk. Továbbá itt szerepel az a kitétel - mely a francia Code Civilben is megvan -, hogy a felügyeletünk alatt álló dolgok által okozott károkért is felelősek vagyunk. Ez képezi alapját - francia mintára - a magyarhoz hasonló veszélyes üzemi felelősségnek a présomption de faute-ból kialakult présomption de responsabilité analógiájával.
5.17 A Lux. 21 mars 1956, 16, 539. értelmében:
celui qui use d'un droit doit se conformer aux obligations prescrites par la loi afin de ne pas nuire aux droits de voisinages; (...) Itt Luxemburg a francia troubles anormaux du voisinage-hoz hasonlatos szomszédjogi alapra helyezi a zaj-, bűz- stb. kellemetlen zavarásokat. Szomszéd az is, akinek a zaja, bűze stb. eléri a felperest, nemcsak a hétköznapi értelemben vett szomszéd. Luxemburg Alkotmánya nem tartalmaz környezetvédelmi utalást, de számos jogszabály rendezi a környezetvédelem ügyét.
5.18 A luxemburgi Code Civil 544. szakaszát, mely a szomszédjogi zavarások alapját képezi, 1987 júliusában a következőképpen módosították: La propriété est le droit de jouir et de disposer des choses, pourvu qu'on n'en fasse pas un usage prohibé par les lois ou par les règlements ou qu'on ne cause un trouble excédant les inconvénients normaux du voisinage rompant l'équilibre entre des droits équivalents. Azaz szó szerint bevették a CC tulajdonjogi fogalmának bástyái mögé a troubles anormaux du voisinage, a szomszédjogi szükségtelen zavarás fogalmát.
5.19 A magyar Ptk. a X. fejezetben (A tulajdonjog tartalma és védelme) A használat és a hasznok szedésének joga alatt, a 100.§-ban rendelkezik úgy, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
5.20.1 Hollandiában az Alkotmány 21. cikkelye megfogalmazza a környezetvédelem igényét.
5.20.2 A holland Polgári Törvénykönyv (Burger-lijk Wetboek) 6:162 cikkely 2. bekezdése értelmében a sértett felléphet a polgári ügyszakos bíróság előtt; a környezetvédelmi polgári jogi perek ezen a szakaszon alapulnak.
5.20.3 A Burgerlijk Wetboek 1838-ban vette át az 1811-től hatályban lévő francia Code Civil helyét; a kötelmi részt a hatodik könyv tartalmazza (Verbin-tenissen). 1992-ben megújult; alapvetően német fogalmakkal operál. Ettől a német befolyástól függetlenül jelentős francia intézményi lenyomatok találhatók benne, és maguk a hollandok is jogrendjüket inkább vallják franciának, mint németnek.
Feltétel, hogy a jogsértő rendelkezzen a vétkesség minden kritériumával. Ha egy létesítmény üzemeltetője szennyező anyagot juttat a folyóba, de vétlenül nem tud arról, hogy az az anyag szennyező hatással bír, nem tartozik kártérítéssel.
Hollandiában vétkességi alapon kezelik a környezeti magánjogi kárfelelősséget, amely a reasonable care brit fogalomhoz hasonló kategóriával operál.
5.21 Belgium, Luxemburg, Írország és Görögország is hasonlóan vétkességi alapon kezeli ezt a speciális szerződésen kívüli felelősséget.
5.22 Megállapítás, eltiltás és kártérítés lehetnek a szankciók. Tehát a környezetvédelmi jogsértés megállapítása, az attól való eltiltás, illetve a kompenzáció.
5.23.1 A holland Burgerlijk Wetboek 6. könyvének 162. cikkelye az alapja ennek a vétkes felelősségnek, mely a francia jogra (Code Civil 1382. szakasz) rímel: Hij die jegens een ander een onrechtmatige daad pleegt, welke hem kan worden toegerekend, is verplicht de schade die de ander dientengevolge lijdt, te vergoeden.
5.23.2 A szomszédjogi alapú környezetvédelmi magánjog kettős osztatú megoldási rendszere szerint Hollandiában is létezik birtokvédelmi megoldás is a problémára. A BW 5. könyvének 37. szakasza - mely a hinder - a 6. könyv előbb idézett 162. szakaszához utal: De eigenaar van een erf mag niet in een mate of op een wijze, die volgens artikel 162 van Boek 6 onrechtmatig is, aan eigenaars van andere erven hinder toebrengen, zoals door het verspreiden van rumoer, trillingen, stank, rook of gasen, door het onthouden van licht of lucht of door het ontnemen van steun. Itt tehát kapunk valamiféle enumerációt is - gáz, zaj, szag, rezgés, árnyékolás, a szomszédos épület megfosztása a szükséges földtámasztól, levegőtől - arra nézvést, hogy milyen magatartással lehet ezt a zavarást realizálni. A gyakorlatban a bíró dönti el, milyen szankciót szab ki injunction címén, ő tölti meg azt tartalommal. A
- 105/106 -
fent említett hinder (zavarás) a holland jogban a 6:162 szakasz (tort law) lex specialisa.
5.23.3 A Boek 6 Art. 212 alatt megfogalmazott jogalap nélküli gazdagodás intézménye a gyakorlatban beléphet a környezetvédelmi magánjog terrénumába. Ilyen eset lehet, ha a megvásárolt földterületről a vételi ügylet megkötése után derül ki, hogy szennyezett - ekkor jogalap nélküli gazdagodás címen visszakövetelhető az ár(különbözet). (A Wet van Bodembescherming, a Talajvédelmi Törvény 75. cikkelye alapján.)
Magyarországon a BH 1995.575. jogesetben a bíróság megfogalmazta, hogy az adásvételi szerződés alapján a felperes jogutódja a perbeli ingatlan korábbi tulajdonosának. Ebből következően az ingatlantulajdonban okozott kár megtérítése iránt a károsodott ingatlan tulajdonosaként jogosult kártérítési igényt érvényesíteni függetlenül attól, hogy a károsodás a tulajdonszerződést megelőzően következett-e be. Az adásvételi szerződést kötő felek megállapodásától függően, egymás közti viszonyukban lehet jelentősége annak, hogy a vételár meghatározásánál milyen jelentőséget tulajdonítottak az ingatlan akkori állapotának. Az alpereseknek a Ptk. 345. §-án alapuló objektív felelősségét azonban ez nem menti ki.
A magyar környezetvédelmi törvény 104. §-a értelmében ha a jogsértő tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelősségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a felek a szerződésben ettől eltérően állapodtak meg. Az EBH 2002.724. értelmében környezetszennyező tevékenységet folytató személyében beálló változás esetén - a polgári jogi általános jogutódlás szabályától eltérően - a tevékenység folytatásához, nem pedig a tevékenységet folytató személyéhez kapcsolható a felelősségi szabályok alkalmazása. A magyar -tervezet 5:590. § (1) bek. értelmében a környezeti kárért való felelősség annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát a károkozóval egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetve folytatták. A (4) bek. szerint ha több károkozó közösen hoz létre olyan szervezetet, amelyben korábban végzett, vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a létrehozott szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.
5.24 A brit Consumer Protection Act 1987-ben strict felelősséget vezetett be a termékfelelősség terén, így a hibás termék által előidézett kár esetén a gyártó (illetve az importáló) (ha annak személye ismeretlen, a forgalmazó) felel, amennyiben a termék hibája már az eladáskor fennállt, továbbá nem valamely jogszabály vagy rendelkezés betartásából eredt.
5.25 Az 1975. július 15-i francia hulladéktörvény értelmében az a hulladéktulajdonos, akinek tevékenysége folytán a talaj, a növényzet, illetve az állatvilág, a táj, a levegő, a vizek károsodnak, vagy az emberi egészségre, illetve a környezetre káros hatással bír, köteles beszüntetni az ilyen irányú tevékenységét, vagy legalábbis köteles kiküszöbölni tevékenysége ilyen irányú hatásait.
5.26 Amennyiben a hulladékkal valamely személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet sérelmére történik károkozás, a Code Civil 1382. és 1383. cikkelyeit lehet alkalmazni.
Az 1975. évi franciaországi hulladéktörvény 11. cikkelyének értelmében, aki nem arra kijelölt, arra jogosult céggel, személlyel végezteti a hulladékfeldolgozást, a hulladékfeldolgozóval in solidum felel minden ebből eredő kárért.
5.27.1 A hatályos magyar Ptk. 318. §-a a kontraktuális civiljogi felelősséget határozza meg: a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye.
Az új magyar Ptk.-tervezet értelmében a szerződésszegésért fennálló (kontraktuális) kárfelelősség - meghatározóan a kimentés eltérő feltételeire tekintettel, az objektív kártérítési jogalap miatt - elválik a szerződésen kívüli (deliktuális) kárfelelősségtől. A két kártérítési jogi terület mégis alapvetően egységes marad a kártérítés mértéke és módja tekintetében, és a deliktuális felelősségi szabályok is változatlanul alkalmazhatók a szerződésszegésből eredő kártérítési felelősségre. Eltérést jelentenek az előreláthatósági elv részben eltérő érvényesülése, a fedezeti ügyletből eredő árveszteség mint sajátos kárfajta, továbbá, hogy a kártérítés mértékének méltányosságból történő enyhítésére a szerződésszegéssel okozott károk körében továbbra sincs lehetőség. Egyebekben a nem szabályozott kérdésekben a Javaslat fenntartja az utaló norma technikáját: a kár elemeire, a kártérítés mértékére és módjára vonatkozó részletes szabályokat a deliktuális kárfelelősség körében helyezi el; a szerződésszegési kárfelelősség normái között - átalakult tartalommal, de a ma hatályos Ptk. 318. § (1) bekezdéséhez hasonlóan - visszautal ezek alkalmazására.
Többek közös károkozása esetén ugyancsak a deliktuális felelősségi szabályok irányadók azzal a megjegyzéssel, hogy a károkozók egymás közti viszonyában a deliktuálistól eltérő objektív kárfelelősség miatt a közrehatás és nem a felróhatóság arányának van jelentősége.
Utaló normát fogalmaz meg a Javaslat arra nézve is, hogy a felelősség egyes nevesített eseteire vo-
- 106/107 -
natkozó - a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségről szóló részben elhelyezett - szabályok irányadók, ha a külön törvényi tényállásban szabályozott károkozó magatartás adott esetben szerződésszegéssel valósul meg. Lehetséges, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kár szerződésszegés útján valósul meg. (Ld. Ptk.-tervezet 5:117. §.)
Az új Ptk. koncepciójában a Kötelmi jogi részben (akkor a Negyedik könyv), A szerződésen kívül okozott károkért való felelősségről szóló - akkor 5. - részben, az Általános felelősség a szerződésen kívül okozott károkért c. 2. pont d) alpontjában már közzétették, hogy a Koncepció nem kíván változtatni a Ptk. szerződésen kívüli kárfelelősségre vonatkozó általános szabályán, és a vétkességtől független, objektív kárfelelősségnek csak azokban az - egyébként egyre bővülő - esetcsoportokban kíván teret biztosítani, amelyekben a felek között fennálló szerződéses viszony, vagy valamely tevékenység folytatása, illetve valamely fokozottan védendő érdek ezt a vis maiorig terjedő felelősségi mércét szükségszerűen, de legalábbis kellően indokolható okból támasztja a polgári jogi jogviszonyok alanyaival szemben.
5.28 Amennyiben kontraktuális károkozás történik, belépnek a Ptk. szerződésszegési szabályai (azok közül aláhúzom a kellékszavatosság intézményét). Ha a károkozó a hibás teljesítés alól sikerrel kimenti magát, a kontraktuális károkozási szabályok alapján még felelnie kell (ld. Ptk. 310. §-a). Előfordulhat, hogy a szerződésbe belefoglalják a környezetet veszélyeztető magatartással előidézett káreseteket is.
Az új magyar Ptk.-tervezet Kötelmi jogi Könyvében az 5:109. § (3) bekezdésben kerül kodifikálásra a "konkuráló jogcímek" közüli választás lehetősége a szerződésszegés elszenvedője részéről (tervezet közzététele 2006. július 31-én). A hibás teljesítéssel a szolgáltatásban okozott károk megtérítését a jogosult a szavatossági határidőn belül követelheti (5:148. §: a tapadó károk megtérítésének érvényesítési ideje). A Javaslat a hibás teljesítésből eredő kártérítési igény mértékét a szavatossági jogokkal nem reparálható - és ezért a szavatossági határidők lejárta után, az általános elévülési időn belül érvényesíthető - "következménykárokra" korlátozza. Ezt az elvet a gazdasági szerződésekre a Legfelsőbb Bíróság GK 41. sz. állásfoglalása meghonosítani szándékolta. A Javaslat ezzel a megoldással ösztönözni kívánja a jogosultat arra, hogy kellékszavatossági igényét az erre nyitva álló határidőkön belül érvényesítse, és ne bízzon abban, hogy a kellékszavatosság formájában érvényesíteni elmulasztott igényt kártérítésbe fordíthatja át. Jogpolitikailag aligha indokolt, hogy a kötelezett kártérítés formájában is álljon készenlétben a szavatossági jogok keretében reparálandó szerződésszegési következményekért.
5.29 Terré idézett műve 835. oldalán (ld. bibliográfia) a kumuláció intézményét kérdőjelek közé vonja, míg Viney idézett művében kiáll mellette. A valóság az, hogy a legtöbb esetben a francia joggyakorlat nem alkalmazza a kumuláció elvét. Elvétve fordul elő.
Köztes helyzetet teremt az az állapot, amikor a kontraktuális károkozás bár nem dolo-malo történt, a Ptk. 345. §-a alapján legalább a veszélyes üzemi extrakontraktuális vétlen felelősség fennáll. Ekkor a kumuláció tilalma belép.
A kumuláció felmerülhet olyan esetben is, amikor responsabilité pour les faits d'une chose (ou d'un animal), azaz objektív felelősség és responsabilité pour un fait personnel, azaz szubjektív felelősség is fennáll. Az egyik az állat gazdája (gardien) tekintetében, a másik pedig például egy harmadik, vétkes személy közrehatása folytán. Ilyenkor in solidum felelnek a károsult irányában, míg egymás között a vétkest foga terhelni a kár megtérítése (Viney: Les conditions de la responsabilité., p. 678-679.).
5.30 A dolo-malo elkövetés, a faute intentionnelle (szándékosság) esetén a "Société des comédiens francais" határozatában a Cour de Cassation 1969. február 4-én kimondta, hogy a kontraktuális kötelezettség teljesítésének elmaradása is - amennyiben az szándékosan (de propos délibéré) történt - megalapozza a dolo-malo jelleget. Ilyen esetben az 1930. július 13-i törvény 12. cikkelye értelmében a biztosító nem fizet. 1974 óta tiltja a francia Semmítőszék a faute intentionnelle biztosítását. Abban az esetben azonban, ha a károkozás szándéka fennáll, de a kár nem áll be, vagy harmadik személy, illetve célba nem vett dolog szenved károsodást, a biztosítás szabályai fennállnak. A francia felelősségi jog a szándékos (intentionnel) és a rosszindulatú (dolosif) elkövetést identifikálja. A kumuláció intézménye a dolo-malo elkövetésen túl a faute lourde kategóriájára is kiterjed, mely esetben a luxuria, azaz a probabilité du dommage (a kár bekövetkezése feltételezhető volt) alapozza meg a vétkes felelősséget. A kettő közti lépcsőfokon elhelyezkedő faute inexcusable valójában a bekövetkező kár nagyságát tudatos cselekvéssel vagy kötelességellenes nem tevéssel és az imminens veszélyt átfogó tudati-pszichikai állapottal leírható fogalom, mely elsőként 1898-ban jelent meg a magánjogi felelősségtanban ipari, közlekedési balesetek kapcsán; ez nem alapoz meg kumulációt. Az egyszerű hiba, a faute simple sem jár kumulációval.
5.31.1 A hazai környezetvédelmi törvény 105. §-a értelmében a környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdasági társasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmé-
- 107/108 -
résben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (az új Ctv.) 99. § (5) bekezdése értelmében ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolásra kerül és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent, ami (1.) az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondosság mellett elvárható lett volna - inter alia -, a környezeti károk mérséklése, a kármentés érdekében, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság (megyei, illetve fővárosi) arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját egészben vagy részben megvonhatja. További indokokat határoz meg a (6) bek. az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazására: ha a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról (2.) törvényi kényszer esetén sem tér át az általános szabályok szerintire, illetve törvényi feltételek fennállása ellenére elmulasztja a felszámolás kezdeményezését. Ezek a törvényellenességre alapozott indokok. Továbbá (3.) a végelszámoló saját hibája is okot adhat: amennyiben hibája folytán marad el a felszámolás elrendelése.
Az új Ctv. 129. § (3) bek. értelmében azon cégek esetén, melyek végelszámolása 2006 július 1-jén már folyamatban van, az új Ctv. hatálybalépésétől számított három éven belül, illetve ha a végelszámolás már több mint három éve tart, akkor egy éven belül - azaz 2007 június 30-ig - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályai alapján kell lefolytatni a végelszámolást.
A környezetvédelmi törvényünk 83. §-a értelmében csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás esetén a tevékenységgel esetlegesen okozott környezetkárosodás feltárása, megszüntetése érdekében külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Cstv. 73. § szerint a végelszámoló a végelszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásával, a természetvédelmi, környezetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, hozott környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti ((1) bek.). Az eljárás alatt folytatott tevékenységek környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelményeinek betartatására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére a gazdálkodó szervezetet az illetékes hatóság határozatban kötelezheti ((2) bek.). A végelszámoló a végelszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelességei megszegésével másoknak okozott károkért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel ((3) bek.).
5.31.2 A Cstv. 48. § értelmében a felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bek. c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bek. szerint felmerülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza (ld. infra) ((4) bek.). Az eljárás alatt folytatott tevékenységek környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezi.
5.31.3 A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló - többször módosított - 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetre, illetve vezetőjére, a felszámolóra, illetve végelszámolóra, a felszámolási, illetve végelszámolási eljárásban részt vevő szakértőre, a környezeti terhet átvállalóra, továbbá a felszámolás, illetve végelszámolás során a környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelmények érvényesítését és a terhek rendezését célzó intézkedésekre terjed ki.
Az 1. sz. melléklet szerinti nyilatkozat megtételére a 3. § (1) bek. értelmében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet, leányvállalat, tröszti vállalat vezetője a telephely szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség irányában köteles:
- a gazdálkodó szervezet telephelyén fennálló vagy telephelyéről származott (származó) környezeti károsodásokról, környezeti terhekről, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;
- a környezeti állapot részletes jellemzése (levegőszennyezési adatok; vizek igénybevétele és terhelése; hulladékkezelés, -tárolás, -szállítás; veszélyes anyag, alapanyag kezelése, tárolása; zaj és egyéb fizikai tényezők; talajvédelem; erdővagyon-védelem; természetvédelem; a környezeti állapot részletes jellemzőinak összefoglalásaként be kell mutatni a telephelyen tapasztalható, vagy a telephelyről eredő
- 108/109 -
jelentős környezeti károsodásokat vagy veszélyeztetéseket, melyet a telephelyi tevékenység vagy annak beszüntetése okoz);
- a telephely környezeti állapotából származó környezeti terhek; a telephelyen korábban bármilyen időszakban folytatott tevékenységből eredő, vagy a telephelyet ért környezeti károsodás gyanúja.
A felügyelőség a benyújtott nyilatkozatot hatósági eljárás keretében (szakhatóságok közreműködésével) elbírálja (4. § (1) bek.). A nyilatkozatot elbíráló felügyelőség a gazdálkodó szervezetet környezeti állapotvizsgálatra kötelezheti ((2) bek.). A környezeti állapot vizsgálatát telephelyenként kell elvégezni, illetve bemutatni, ideértve a más szervezettel közösen használt telephelyet is. Az állapotvizsgálatnak ki kell terjednie a telephelyen, továbbá a telephely területén kívül tapasztalható, a telephelyről származó környezetveszélyeztetésre, -szennyezésre, -károsításra és -károsodásra is, valamint a környezeti terhek rendezéséhez szükséges - hatóságilag előírt, vagy a szakértő szerint szükségesnek tartott - teendőkre. Az állapotfelmérésnek be kell mutatnia azokat a tevékenységeket, melyek - a telephelyen és azon kívül - a környezet tapasztalható károsodását előidézték, valamint jelenleg a környezetveszélyeztetés, -szennyezés, illetve -károsítást előidézik. Be kell mutatni a tevékenység megszűnése miatt bekövetkező, környezetre gyakorolt hatást is (2. sz. melléklet). A nyilatkozatot, illetve a környezeti állapotvizsgálatot elbíráló hatósági határozatban a felügyelőség az adós gazdálkodó szervezetet a bizonyított környezeti károsodások, terhek rendezésére kötelezi (8. § (1) bek.). A gazdálkodó szervezetnek 2 éves határidőn belül, de legfeljebb a felszámolási eljárás befejezéséig kell azon kötelezettségeket teljesíteni, amelyek a környezeti károk súlyosbodásának vagy a környezetszennyezettség újabb környezeti elemre való átterjedésének megakadályozását célozzák, továbbá amelyek a más tulajdonában álló, bértárolásra átvett hulladékok, veszélyes anyagok kezelését vagy visszaszolgáltatását célozzák, valamint, amelyek teljesítését a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése lényegesen megnehezítené (8. § (2) bek.).
A környezeti terhek rendezéséhez szükséges teendők célozhatják:
- a környezeti károsodások mérséklését vagy megszüntetését, ideértve azokat a környezetvédelmi teendőket is, amelyek bizonyos tevékenységek befejezése, bizonyos eszközök működésének végleges megszűnése miatt szükségesek, és a teendők meghatározott időpontban való teljesítését követően további feladatok (kiadások) nem merülhetnek fel;
- a felszámolás során vagy azt követően is - az új tulajdonos által - működtethető eszközök, illetve tevékenységek tekintetében a környezetszennyezés megszüntetését;
- a felszámolást követő időszakra is kiterjedő, elsődlegesen természetvédelmi vagy környezetvédelmi célok miatt szükséges hosszabb távú utóhasznosítás biztosítását (2. sz. melléklet II. rész).
Ha az előírt környezeti állapotvizsgálat elvégzésére, vagy a környezeti károsodások, környezeti terhek rendezésére a vagyon nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie (11. §). (A végelszámolás kapcsán a 14. szakasz - mutatis mutandis: kivéve pl. az egyszerűsített felszámolást - hasonlóan rendelkezik.)
5.32 A Journal of Environmental Law 2002. évi 3. számának (14. évfolyam) 380. oldalán olvassuk: The details of the caselaw are intricate, but a key-feature has previously been the underlying link between liability and control. Insofar as flooding is due to factors which undertakers are unable to control, they should not be liable for its consequences (Environmental Human Rights and Parliamentary Democracy. Peter Marcic v. Thames Water Utilities Ltd. by William Howarth, in Journal of Environmental Law, Oxford University Press, Nagy-Britannia, 2002, p. 380.). Azaz egy fontos eleme a felelősségnek, hogy amennyiben az áradás az azt kontrolláló szerkezetet üzemben tartó személy vétkes felelősségi körén kívüli okból állt be, a Common Law-ban nem állapítható meg a vétlen felelősség, illetve a magyarhoz hasonló, veszélyes üzemi felelősség. A környezetvédelmi magánjogi zavarás brit fogalma a hanyagságnál (negligence) sztriktebb kategória.
5.33 Az Európai Unió 2002 január 23-i 2002/0021 (COD) számú irányelvtervezetében tárgyalta a környezeti károkozásért való magánjogi felelősséget. A irányelvtervezet 2. cikkely 1. pont (18) bek. meghatározta a környezeti kár (environmental damage) definícióját: a biodiverzitás károsodása, a vízkár, a talajkárosodás. Az irányelvtervezet a fő hangsúlyt a megelőzésre és a helyreállításra helyezte. A 4. cikkely 1. pontja értelmében: where environmental damage has not yet occured but there is an imminent threat of such damage occurring, the competent authority shall either require the operator to take the necessary preventive measures or shall itself take such measures. Id est: imminens környezeti veszély esetén, ha még nem állt be a károsodás, a hatóság főszabály szerint az üzemeltetőt kötelezi a szükséges megelőző intézkedések megtételére. Az 5. cikkely a resztoratív intézkedésekről szólt. Bekövetkezett kár esetén a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a szükséges helyreállítás megkezdésére, vagy maga végzi el az üzemeltető költségén (7. cikkely). (A 2004/35/EK-irányelv azóta hatályba lépett.)
5.34 Mark Stallworthy cikkében felhívja a figyel-
- 109/110 -
met, hogy nem veszélyes üzemi tevékenységgel előidézett biodiverzitás-kár eseténfault-based liability, azaz vétkességi felelősség kerül bevezetésre (Stall-worthy, p. 17.).
5.35 A 2002. január 23-i irányelvtervezetet elfogadták, de további viták folynak. A britek által vezetett csoportnak sikerült elérnie, hogy az állam kötelező mögöttes felelősségét mindössze lehetőségre enyhítsék. További gondokat okozhat azonban még egyes rendelkezések ambivalens és pontatlan jellege, továbbá a tagállamoknak biztosított meglehetősen nagy szabadsági fok egyes fontos kérdések nemzeti szinten történő meghatározásában, valamint, hogy a környezethasználó - akitől egyébiránt jogosan várható el a tudományos-technikai ismeretek korszerű szinten való ismerete - akkor is felelősségre vonható, ha vétkesség egyáltalán nem terheli.
5.36 Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az ipari balesetek határokon átterjedő hatásaiból eredően a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelősségről és kártérítésről szóló Jegyzőkönyvét 2003. május 21-én írta alá Magyarország képviselője 21 másik állammal együtt Kijevben (később még két állam írta alá). Elsőként az aláírók között, 2004 június 25-én - a 31/2004 (IV. 19.)
Országgyűlési határozat alapján - a ratifikációs okiratot letétbe helyezték. Az üzemeltető felelőssége tárgyi. Fegyveres konfliktus, vis maior, kötelező állami intézkedés és harmadik személy jogsértése (4. §) szerepel az exkulpációs okok között. A gondatlanul vagy szándékosan kárt okozó személy felelőssége nem korlátozott (5. §). A kár nemcsak élet, testi épség, egészség sérelmét, illetve vagyoni kárt, hanem a balesettel előidézett, akadályozott vízhasználat miatt elmaradt jövedelmet (lucrum cessans), a kárelhárításhoz, kárenyhítéshez és az in integrum restitutióhoz szükséges költségeket is magában foglalja. Az üzemeltetőnek pénzügyi biztosítékkal és biztosítással kell rendelkeznie az esetleges károk esetére. A Jegyzőkönyv és az EU-szabályozás viszonyát illetően egyes eljárási kérdések tekintetében az Európai Unió tagállamaira, illetve bíróságaira vonatkozóan a Jegyzőkönyvvel szemben az uniós jogszabályok alkalmazását írja elő (20. §).
1. Abraham, C. M.: Environmental Jurisprudence in India. Kluwer Law International, Hága, London, Boston
2. Bárdos Péter: Kárfelelősség a Polgári Törvénykönyv rendszerében. Hvg-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2001
3. Boda Gyula ismertetésében a Jogi Hírlap 1927. I. 1.-1930. IX. 1. Döntvénytára. Magánjog. 2. kiadás. A Jogi Hírlap kiadása, Budapest 1930
4. Bogyay Mária: A környezetszennyezés jogi szankciórendszere. Jogtudományi Közlöny 1972. évi 8. sz.
5. Eörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog, Akadémiai Kiadó, Budapest 1975. 216. o.
6. Farkas-Gátos-Tarr: A környezetkárosításból eredő igény érvényesítésének bírói gyakorlata. Láng Kiadó, Budapest 1991
7. Hart, H. L. A.: A jog fogalma. (ford. Takács Péter) Osiris Kiadó, Budapest 1995
8. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich.: A jogfilozófia alapvonalai. (Ford. Szemere Samu) Akadémiai Kiadó, Budapest 1971. Eredeti kiadás: 1821
9. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Előadások a világtörténet filozófiájáról. (Ford. Szemere Samu.) Akadémiai Kiadó, Budapest 1979
10. Janovsky, Siegfried: Boden- und Wasserschutz im Privatrecht am Beispiel der Landwirtschaft, Manzsche Verlags- und Universitätsbuchhandlung, Bécs 1997
11. Kilényi Géza: Polgári jogi eszközök a környezetvédelem szolgálatában, Jogtudományi Közlöny 1976. pp. 285-295.
12. Lenkovics Barnabás: A környezetszennyezés polgári szankciói. In: Felelősség és szankció a jogban. (Szerk. Asztalos László) Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest 1980
13. Penner, J. E.: Nuisance and the character of the neighbourhood, Journal of Environmental Law, Vol. 5., No. 1., 1993, Oxford University Press, pp. 1-29.
14. Petrik Ferenc: Kártérítési jog. Az élet, testi épség, egészség megsértésével szerződésen kívül okozott károk megtérítése, HVG-ORAC Kiadó, Budapest 2002
15. Stallworthy, Mark: Environmental liabilty and statutory authority. Journal of Environmental Law 2003/1.
16. Viney, Geneviève: Les conditions de la responsabilité civile. LGDJ, 2. kiadás. Párizs 1998
17. Wilde, Mark: Civil Liability for Environmental Damage (A Comprehensive Analysis of Law and Policy in Europe and the United States), Kluwer Law International Kiadó, Hága, London, New York (a szerző londoni professzor) 2002
18. Yung, W.: Principes fondamentaux et problèmes actuels de la responsabilité civile en droit suisse. Elhangzott ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tudományos kutató, Szeged.
Visszaugrás
