A Kúria döntése értelmében, amennyiben a lőfegyver utánzatával való fenyegetés a sértettből az elkövető által célzott hatást, vagyis az akaratának megtörését kiváltotta, a fegyveres elkövetés megállapításának helye van, függetlenül attól, hogy utóbb az eszköz nem valódi lőfegyver jellege ismertté válik.
Ügyszám: Kúria Bfv.III.1.333/2022/10 (BH 2024.103.)
Címszavak: fenyegetés; lőfegyver; lőfegyver utánzata; rablás
A terhelt 2020 decemberében az utcán odalépett a gépkocsijában tartózkodó sértetthez, majd az autóban ülő sértettől - aki a terheltet korábban már észlelte a helyszínen - pénzt követelt. A sértett a pénz átadását megtagadta, ezért a terhelt a tenyerével ráütött a gépjármű szélvédőjére, majd egy ezüstszínű játékpisztollyal hadonászni kezdett, azt a sértettre szegezte és közben azt kiáltotta neki, hogy "adjál pénzt!". A sértett félelmében értékei átadása nélkül gépkocsijával elhajtott a helyszínről.
Az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 365. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rablás bűntette alapesetének minősítette. Ezt a minősítést - súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés alapján - a törvényszék megváltoztatta, a vádlott bűnösségét rablás - lőfegyver utánzatával fenyegetve megvalósuló - minősített esetének kísérletében állapította meg [Btk. 365. § (3) bekezdés a) pont].
A jogerős ítélettel szemben a védő terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben kifejtette, hogy az eljárás során feltárt tények, így elsősorban a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján egyértelműen megállapításra került, hogy a terhelt által használt játékpisztoly nem valódi lőfegyver, és nem is lőfegyver utánzata. Ezzel szemben a törvényszék annak a kulcsfontosságú ténynek a mellőzésével állapította meg a játékpisztoly utánzat jellegét, hogy a vége piros megkülönböztető jelzéssel van ellátva, amelynek célja, hogy a laikusok számára egyértelmű legyen, hogy nem valódi lőfegyver. E tény azért fontos, mert figyelembevételével a játékpisztoly már utánzatnak sem tekinthető. Hivatkozott arra, hogy a játékpisztoly használatakor a terhelt legfeljebb egyméteres távolságban volt a sértettől, így elvárható tőle, hogy annak piros végéből arra következtessen, hogy az nem valódi fegyver, ugyanúgy, ahogy például egy vízipisztoly esetében a játék jelleg felismerése (Kúria végzése, Indokolás [6]-[7]).
A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. A BH 2016.57. számon közzétett eseti döntésre hivatkozással utalt rá, hogy a fenyegető magatartás lenyűgöző erejének értékelésekor a megfenyegetett személy és az elkövető adottságait, az egymással szembeni erőviszonyaikat és az elkövetés külső tényezőit együttesen kell vizsgálni, és ez alapján lehet állást foglalni abban, hogy a fenyegetés milyen hatással volt a sértettre (Kúria végzése, Indokolás [10]-[11]).
A felülvizsgálati eljárás középpontjában álló jogkérdés lényege úgy fogalmazható meg, hogy a lőfegyver utánzatának megítélésénél mennyiben mérvadó az utánzat objektív megjelenése, a valódi lőfegyverhez való hasonlóság mértéke, vagy a minősítést alapvetően az eszközzel való fenyegetés sértettre gyakorolt (szubjektív) hatása dönti el.
A Kúria a minősítés vizsgálatához kiindulásként felhívta a Btk. Záró Részének releváns értelmező rendelkezését. A Btk. 459. § (1) bekezdés - elkövetés idején hatályos - 5. pontja szerint fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki
a) lőfegyvert,
b) robbanóanyagot,
c) robbantószert,
d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket
tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
