A perbeli szerződés szerint a megbízó megbízására a megbízott vállalta, hogy részvényátruházási ügylettel kapcsolatban az ellenérdekű fél kizárólagos pénzügyi tanácsadójaként jár el. A szerződés szakaszolva nevesítette a megbízott szolgáltatásához tartozó tevékenységeket.
Az I. fázisra tartozott az üzleti terv és társasági stratégia elkészítése, elérhető kölcsönös szinergiák számszerűsítése, magántőke és hitel felmérése, az ügylet struktúrájának és stratégiájának pontosítása.
A II. fázisra tartozott a befektetők felkeresése és meggyőzése, rendkívüli közgyűlés összehívása, a delegált tagok többségéről való gondoskodás.
A III. fázisra tartozott a kockázatok és lehetőségek megvizsgálása, az egyedi és közös üzleti terv pontosítása, magántőke befektetők felkeresése és versenyeztetése, az információszolgáltatás irányítása, az ellenérdekű fél támogatása a befektetői tárgyalásokon, a banki finanszírozás megszervezése, a részvénycsere és ezzel összefüggő közgyűlés megszervezése és lebonyolítása, a nyilvános ajánlat kidolgozásának koordinálása, a nyilvános ajánlattétel és felvásárlás lebonyolítása, a résztvevők munkájának koordinálása. Nem terjedt ki ezen túl a megállapodás hatálya a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre, általános pénzügyi, vagy stratégiai tanácsadásra.
A megbízó az egyes fázisokra szakaszolt szolgáltatásrészek után külön-külön számított díj megfizetésére volt köteles.
A szerződés határozott időre jött létre, biztosítva a megnevezett feltételek bekövetkeztekor a felmondás lehetőségét.
A megbízott a megbízót hátrányosan érintő versenyhelyzet elkerülése érdekében tevékenységi körét illetően csak a megbízó hozzájárulásával végezhetett harmadik fél számára meghatározott szolgáltatásokat. E tartózkodási kötelezettség teljesítése szintén a megbízott szolgáltatásához tartozott.
E szerződéssel vegyesen a felek olyan tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek, amely szerint a megállapodásból - és azzal kapcsolatban - keletkező jogviták elbírálására jogosultként a "Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot" jelölték ki.
A felek később a szerződést úgy módosították, hogy a megbízott helyébe más jogi személy lépett, továbbá rögzítették, hogy a II. fázis nem teljesült, és módosították a II. fázisra eső feladatokat. A II. fázis nem teljesítésének esetére a szerződés hatályának megszűnéséről rendelkeztek (a bontó feltétel következményét a szerződés az "érvénytelenné válik" kifejezéssel nevezte meg). A szerződésmódosítás megállapította a II. és III. fázisra eső módosított díjakat is.
A szerződéssel vegyesen a felek a jogvitáik elbírálása tekintetében a korábbival azonos tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek.
A megbízott a megbízási szerződés megszüntetésére hivatkozással kérte a hátralékos díjának megfizetését, amit a megbízó azzal az indokkal tagadott meg, hogy a megbízott nem teljesítette a II. fázisra eső feladatokat, ezért díj nem jár neki.
Keresetlevelével a megbízó a kártérítés követelésére irányuló jogát érvényesítette a megbízott jogutódjával szemben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság előtt. A megbízó az eljárásban érvényesített jogát és az alkalmazandó kárfelelősségből következő károsodás megszüntetésének követelését egymáshoz képest látszólagos halmazatban jelölte meg, a szerződésszegéssel okozott és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályát egyaránt alkalmazhatónak ítélve (ez utóbbit az alkalmazott károkozása nyomán). Jogellenes magatartásként nevezte meg a megbízó a versenyhelyzetet eredményező szolgáltatásnyújtást konkurens szerződő fél számára, és az alkalmazott ilyen jellegű tevékenységét. A megbízó a károsodását elmaradt vagyoni előnyként és vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésként is számításba vette.
A megbízott az írásbeli védekezésében kifogását jelentette be a Választottbíróság hatáskörének hiányára hivatkozással. Véleménye szerint a szerződésekben írt kötelezettségek valójában kiegészítő befektetési-szolgáltatási tevékenységnek minősültek. A megbízott szerint 2002. január 1-je után [2001. évi CXX. tv. 81. § (2) bek. e) pontja, 376. § (5) bek.-e és (7) bek.-e] ezért csak a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatásköre lett volna csak érvényesen kiköthető.
A megbízó vitatta, hogy olyan jogot érvényesítene az eljárásban, ami befektetési-szolgáltatási tevékenységből fakadna.
A Választottbíróság végzésével a hatásköri kifogást elutasította. Döntését a Választottbíróság azzal indokolta, hogy csak a szerződés 3. pontjában írtak szerinti tevékenység tartozott volna a tőkepiaci Választottbíróság kizárólagos hatáskörébe, e szerződéses résztől azonban a felek elálltak, az ellenérdekű fél nem is erre alapítva indította a keresetet. A választottbírósági szerződés létrejöttének ezért a Választottbíróság döntése szerint érvényességi akadálya nem volt.
A megbízott az érvényes választottbírósági szerződés létrejöttének hiányára hivatkozással, illetve választottbírósági hatáskör hiányára utalva terjesztette a Választottbíróság hatáskörének nemleges megállapítására irányuló kérelmét a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma elé. Hivatkozott arra, hogy a szerződésekben megnevezett szolgáltatás egészében kiegészítő befektetési-szolgáltatási tevékenységnek minősült, erre azonban csak a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki. Utalt továbbá arra is, hogy a 2002. január 1-jétől alkalmazandó jogszabály folytán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságnak nincs hatásköre. A szerződés tartalmából levezethető kötelezettség a megbízott szerint mindenképpen kiegészítő befektetési, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül. Az I-II. fázisokban nyújtandó szolgáltatást a megbízott befolyásszerzési módban történő közreműködésnek minősítette.
A megbízó a Választottbíróság hatáskörének nemleges megállapítására irányuló kérelem elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy 2002. január 1-jét követően a kiegészítő befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása volt kiköthető; hivatkozott azonban arra, hogy az I. és II. fázisra tartozó feladatok csak előkészületei voltak a III fázisnak, a befektetési szolgáltatásnak, erre viszont már nem került sor. Állította ezért a megbízó, hogy a felek választottbírósági szerződésének van alkalmazható hatálya, a Választottbíróságnak megvan a hatásköre.
A Választottbíróság hatáskörének nemleges megállapítására irányuló kérelmet a Fővárosi Bíróság gazdasági Kollégiuma nem találta alaposnak.
A bíróság megállapította, hogy a felek, valamint a Választottbíróság a hatályosan létrehozható eljárásjogi jogviszonyban gyakorolhatja a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvénynek (Vbt.) és az Eljárási Szabályzatnak megfelelő eljárási jogait, teljesítheti ilyen kötelezettségeit. A Választottbíróság döntése a Vbt. 25. § (1) bek.-e alapján megfelelt a felek választottbírósági szerződésének és a keresetindítással érvényesíteni kívánt - tartalma szerint figyelembe vehető - jognak.
A választottbírósági hatáskör alapjául szolgáló adatnak minősül egyrészt az, hogy a felek között legyen hatályos választottbírósági szerződés, másrészt az, hogy a keresetindítással érvényesíteni kívánt joggal úgy rendelkezzen a keresetet indító fél, hogy az ne legyen kötelezően más eljáráshoz kötött.
A választottbírósági szerződés alkalmazható hatályának megítélésénél az érvényesíteni kívánt jogot fakasztó jogviszony jellegének van jelentősége. A perbeli szerződéses jogviszony egymás mellett több megbízotti kötelezettségvállalást is tartalmazott. A hatáskör alapjául szolgáló adatként azonban nem a szerződés egésze jön figyelembe, hanem csak a keresetindítással érvényesíteni kívánt jog. A választottbírósági eljárás irataiból az volt megállapítható, hogy a megbízó a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének követelésével a tartózkodási kötelezettség megsértése miatt lépett fel, illetve vagylagosan az érvényesített jogát (látszólagos halmazatban az előzőhöz képest) a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint határozta meg.
A Választottbíróság döntésénél a keresettel érvényesíteni kívánt jogot vette figyelembe, mert arra állnak be az alaki jogi hatályok, ezért a tárgyalás során nyilvánvalóan tekintettel volt arra, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 376. § (3) bek. a)-b) és d)-i) pontjaiban nevesesített ügyletekkel, kötelezettségekkel összefüggésben jogot előtte a felek a kizárólagos hatásköri szabályokra tekintettel nem érvényesíthetnek. A perbeli választottbírósági szerződések érvényes létrejöttének jogszabályi akadálya nem volt, hiszen a választottbírósági szerződésekkel vegyes, anyagi jogot fakasztó szerződések több olyan kötelezettségvállalást is tartalmaztak, amelyeknek megsértése nyomán megnyíló jogok érvényesíthetőségével a felek rendelkezhettek.
A választottbírósági hatáskör nemleges megállapítására irányuló eljárásban azt nem lehetett megállapítani, hogy a felperes (a megbízó) az eljárásban olyan jogot érvényesítene, amit a jogszabály kötelező jelleggel más eljáráshoz kötött, illetve amely kizárta volna az arról való szabad rendelkezést.
A Választottbíróság (és a bíróság is) az érvényesített joghoz kötötten bírálhatja el az előterjesztett marasztalási kérelmet, az érvényesített jog változásánál ismételten mindig vizsgálva a hatáskör alapjául szolgáló adatot.
A bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a felperesnek a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének követelésére irányuló, ehhez képest alárendelten szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kikényszeríteni kívánó jogából fakadó kérelme elbírálására a Vbt. 3. § (1) bekezdéséből és 5. § (1)-(3) bekezdéséből következően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtti eljárásnak helye van. ■
Visszaugrás
