Dr. Mogyorósi Sándor - Dr. Tilk Péter: A minősített többség számításának kérdése a helyi képviselő-testületek működésében (Jegyző, 2015/3., 27-28. o.)

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a 2014. évi választások napján bekövetkezett teljes hatálybalépéséig több módosuláson is átesett. Ezek egyikét kívánjuk röviden megvizsgálni, figyelemmel arra, hogy a jogalkalmazásban érdekes kérdéseket és egymással ellentmondó értelmezési lehetőségeket is magában rejt.

1. A Mötv. 47. §-a rendelkezik a testületi ülés határozatképességéről és a döntésekkel kapcsolatban a minősített többség kérdéséről. 2014. október 12. előtt az alábbi szöveg volt hatályban (kiemelések tőlünk):

"47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni."

2014. október 12-étől az alábbi verzió van hatályban (csak a számunkra érdekes első két bekezdést idézve) [Megállapította az egyes helyi önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeknek a választásokkal összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXIII. törvény 16. §-a. Hatályos a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásának napjától, 2014. október 12-étől.]:

"47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni."

A lényegi különbség a két szövegverzió között láthatóan az, hogy a jelenleg hatályos változat a javaslat elfogadásához a minősített többséget igénylő javaslatok esetén nem a "megválasztott önkormányzati képviselők" több, mint felének igen szavazatát várja el, hanem az "önkormányzati képviselők" több, mint felének igen szavazatát. Kikerült tehát a "megválasztott" kitétel, a kérdés pedig az, eredményez-e változást ez a módosítás a minősített többség számítása vonatkozásában.

- 27/28 -

2. A korábbi önkormányzati törvény (Ötv.) szabályozása a Mötv. korábbi verziójával volt tartalmilag azonos, amikor 15. § (2) bekezdésében kimondta, hogy "[a] minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges".

Ezzel a rendelkezéssel az Alkotmánybíróság is "találkozott", és a 807/B/2005. AB határozatában (2008-ban) kimondta: "A helyi önkormányzati képviselőt megválasztották, így a képviselő, a megválasztott képviselő ugyanazt a fogalmat takarja. A képviselő-testület törvényből következő létszámát a képviselő-testület a saját döntésével jogszerűen nem csökkentheti a betöltetlen helyek számával".

Az Alkotmánybíróság döntésében foglalt értelmezésre még visszatérünk, mert a határozat szóhasználata a megváltozott jogi szövegkörnyezetben különös hangsúlyt kaphat[1] - még akkor is, ha a döntés meghozatalakor ez utóbbi értelemszerűen nem lehetett szempont.

3. A Mötv. jelenleg hatályos szabályozása a korábbi változattól - mint láthattuk - abban tér el, hogy nem tartalmazza a "megválasztott" kitételt az "önkormányzati képviselők" vonatkozásában. Kérdés, hogy