A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó gyakorlatának vizsgálata Kauser Lipót " kritikai filozófiája " nyomán
A Pp. 275. §-ához fűzött elektronikus törvénymagyarázat szerint a "felülvizsgálati eljárásban sem bizonyítás felvételének, sem a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye (BH 2002. 29.); a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. "' A törvénymagyarázat feltehetőleg azért emelte ki a BH 2002/29. számú határozatot, mert ezt követően a felülvizsgálati tényállás-megállapítás, bizonyíték-mérlegelés kérdésében már további eseti döntés közzétételére nem került sor2, ezzel mintegy lezártnak és kialakultnak tekinthető a joggyakorlat. A Legfelsőbb Bíróság azonban nem csak ebben, hanem számos más közzétett eseti döntésében is kinyilvánította azt a következetes eljárásjogi álláspontját, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelhetőségének nincs helye, pontosabban: az csak erősen szűkített feltételek mellett ismerhető el döntési alapnak (gyakorlatilag nemigen). De abban a kérdésben, hogy elvileg is mennyire szűkek a felülmérlegelhetőség feltételei, a közzétett eseti döntések már korántsem mutatnak teljesen egyöntetű képet: legalább két zsilipszint kimutatható e tekintetben a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában.
A 9/1992. (I. 30. ) AB határozat figyelembevételével megalkotott 1992. évi LXVIII. törvény (az ún. ötödik Pp. novella) vezette be 1993. január 1-jei hatállyal a polgári eljárásjogba a felülvizsgálati eljárást. Ezt a perjogi intézményt a XX. század végén is a XX. század elején hatályba lépett rendelkezésekhez hasonlóan "harmadfokú korlátozott fellebbezésként"3 szabályozta a törvényhozó, olyképpen, hogy csak jogszabálysértésre hivatkozással engedte meg e perorvoslat érdemi vizsgálatát [Pp. 270. § (1) bekezdés]. A bizonyítással kapcsolatban az ötödik Pp. novella a következőképpen rendelkezett: "A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok, illetve a benyújtott okiratok alapján dönt, és a feleket további okiratok csatolására vagy bemutatására is felhívhatja. Ezen kívül bizonyitás felvételének helye nincs" [a Pp. akkor hatályos 275. § (1) bekezdése], E novelláris törvénymódosítás indokolásának a vonatkozó része a következő: "A jogerős határozat rendkívüli perorvoslattal való megtámadásának alapja a jogszabálysértés, a felülvizsgálati kérelem csak jogszabálysértő határozat ellen irányulhat. Felülvizsgálati kérelemnek akkor is helye van, ha a tényállás megalapozatlansága vezetett jogszabálysértésre. [...] A felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésen alapuló perorvoslat. Ebből következik az, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó eljárásban korlátozott a bizonyítás. Ezt tükrözi a törvényjavaslat azzal [Pp. 275. § (1) bek. ], hogy a felülvizsgálati eljárásban csak okirati bizonyítást enged, további bizonyítási eszközöket itt már nem lehet igénybe venni. Az okirati bizonyítás keretében a Legfelsőbb Bíróság a feleket felhívhatja további okiratok csatolására vagy bemutatására, egyébként a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönti el, hogy a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozat megfelel-e a jogszabályoknak. "
A Pp. 275. § (1) bekezdésének a jelenleg hatályos rendelkezése alapján "a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. " E módosítást az 1997. évi LXXII. törvény (az ún. hetedik Pp. novella) 25. §-a iktatta a Pp. -be 1998. január 1-jei hatállyal. Ennek indokolása szerint egyértelművé vált, hogy "a felülvizsgálati eljárás jogkérdések elbírálására korlátozódik, és nem szolgálhat a felek korábbi, a bizonyítási eljárás során elkövetett mulasztásainak pótlására", különösen nem a bizonyítási eszközök közötti diszkriminatív megkülönböztetéssel (amennyiben csak az írásbeli bizonyíték volt előadható). Elhatárolta a törvénymódosítás bizonyítási szempontból is a két rendkívüli perorvoslatot: "ha a felülvizsgálni kért határozat jogerőre emelkedése után szerez a fél új tényekről tudomást, az irányadó szabályok szerint perújítást kezdeményezhet. "
A Polgári perrendtartásunk rendelkezései tehát nem a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelhetőségét zárják ki (expressis verbis) a felülvizsgálati eljárásból, hanem a bizonyítás felvételét, de 1997. december 31-ig korlátozottan még erre is lehetőséget biztosítottak. Sőt, az ötödik Pp. novella indokolása még utalt is arra, hogy a tényállás megalapozottsága is felülvizsgálható, feltéve, ha ennek hiánya vezetett jogszabálysértésre. Kár, hogy a törvényi indokolás nem fejtette ki részletesebben a tényállás felülvizsgálhatóságának jogszabálysértésben gyökerező feltételeit, mert a nálunk meghonosított felülvizsgálati rendszer vitathatósága éppen a ténykérdés és a jogkérdés elkülönítésének a nehézségében rejlik. 4
Az ebből eredő problémák már akkor is fennálltak, amikor még a mainál egyértelműbben fogalmazott a törvény. 5 A korábbi perrendtartásunk, az 1911. évi I. törvénycikk (az ún. Plósz-féle Pp. ) 534. § (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy "tényállítás valóságának vagy valótlanságának megállapítását csak azon az alapon lehet felülvizsgálni, hogy a megállapítás jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével vagy nyilvánvalólag helytelen ténybeli következtetéssel történt, vagy hogy az iratok tartalmával ellentétben áll". Habár e megszorításokat a Pp. -nk nem tartalmazza és nem is tartalmazta, a Legfelsőbb Bíróság hamar visszavonult e korábbi törvényi rendelkezés bástyái mögé, és - meglátásom szerint - ebben keresi gyökereit, de ezek a kapaszkodók - mint arra az alábbiak szerint Kauser Lipót rámutatott - nem teljesen szilárdak joglogikailag.
A Legfelsőbb Bíróság civilisztikai kollégiumvezetői már 1993 márciusában közzétették a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok értelmezéséről szóló ajánlásukat. Eszerint: "Az anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Ha a bíróság ítéletének a megállapított tényállása iratellenes vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó, akkor a jogszabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg a jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékoknak okszerű mérlegelését támadja. "6 A közzétett ajánlás indokolást nem tartalmaz. A publikált felülvizsgálati határozatok kivétel nélkül igyekeztek is követni ezt az ajánlást, helyenként azonban "csak szellemében", azaz vagy hozzátettek valamit, vagy átfogalmazták, ami - bocsáttassák meg ez a véleményem - logikai botlásokat eredményezett.
A felülvizsgálat ismételt bevezetését követően közzétett első vonatkozó eseti döntésének (BH 1993/507. ) indokai között a Legfelsőbb Bíróság még konkrétan számot adott a mérlegre tett bizonyítékokról és azok bizonyító értékéről, majd ennek figyelembevételével jutott arra a következtetésre, hogy a másodfokú bíróság helyesen alkalmazta a bizonyítási teher alakulásának szabályait, és a perben feltárt adatokat helyesen értékelte. "Ezért [kiemelés a szerző, D. A.] a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget a bizonyítékok [... ] eltérő mérlegelésére". Már ekkor leszögezte viszont azt is, hogy "ezt csupán akkor tehette volna meg, ha olyan iratellenes vagy a bizonyítékok logikai egységével ösz-sze nem férő megállapítást, illetőleg a bizonyítás lefolytatására vonatkozó szabályt sértő eljárási cselekményt észlelt volna, amely a jogi következtetésre is kiható tényállásbeli változást eredményezhetett volna". Ez az indok akkor - habár összhangban volt a kollégiumvezetői ajánlással -, nyilvánvalóan ellentétben állt a hatályos jogszabállyal, hiszen a Pp. 275. § (1) bekezdése ebben az időben még korlátozott bizonyítást is megengedett a felülvizsgálati eljárásban, következésképpen lehetőséget biztosított általánosságban a bizonyítékok Pp. 206. §-a szerinti értékelésére is, máskülönben a felülvizsgálat során a per anyagává tett bizonyítékok nem lettek volna összevethetőek a per egyéb bizonyítási adataival.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
