Feketéné Földi Judit: Feladatellátás pénzleosztás nélkül (Jegyző, 2011/3., 15. o.)

Megoszlanak a vélemények arról, vajon szükség van-e a többcélú kistérségi társulásokra. Mivel az ösztönző állami támogatás igénybevételének feltétele volt a társulások megalakulása, hol előbb, hol utóbb az ország valamennyi kistérségében megalakultak. A közös feladatellátásnak vannak előnyei és hátrányai, remélhetőleg a pápai kistérségben sikerült az előnyöket kihasználni a társulás megalakításával.

A pápai kistérség az "utóbbi" kategóriába tartozik. Nagy előkészítő munka eredményeképpen 2007 januárjában alakult meg Pápa város és 48 község együttműködésével a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás. A kistérség lakosságszáma közel 62 ezer fő.

A 3 település alkotta körjegyzőség körjegyzői állását ezt követően cseréltem fel a 49 települést felölelő kistérség munkaszervezetének vezetéséért.

A társulás az együttműködést, a közös feladatellátást a közoktatás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (2010-től nem működik), a belső ellenőrzés, az orvosi ügyelet, a mozgókönyvtári feladatellátás, a sport és a területfejlesztés területén vállalta.

Pápa város valamennyi feladat tekintetében önálló intézménnyel rendelkezett, ezért a Munkaszervezetnek a feladatokat a 48 község 30 ezer fős lakossága vonatkozásában kellett megszervezni. A 48 települési önkormányzat összefogása embert próbáló feladatot jelentett, főként azért, mert a társulás által vállalt feladatok nagy részét nem más intézményekkel kötött megállapodás alapján, hanem a Munkaszervezeten belül, saját feladatellátásban látjuk el.

A feladatellátás megszervezésénél könnyebbséget jelentett, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a belső ellenőrzés és az orvosi ügyelet a jogelőd társulásban már működött, bár a további feladatellátáshoz alapos átszervezésre volt szükség.