Megrendelés
Családi Jog

Fizessen elő a Családi Jogra!

Előfizetés

Hámori Antal: A szociális temetés jogintézményéről[1] (CSJ, 2017/2., 39-44. o.)

1. Bevezetés

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.), amelyet az Országgyűlés a 2013. szeptember 9-i ülésnapján fogadott el, bevezette a szociá­lis temetés jogintézményét. A Módtv. 1. §-a által a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 3. §-a a következő j) ponttal egészült ki: "(E törvény alkalmazásában »j) szociális temetés: az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenesen temetési helyre történő koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes.«". Az általános és a részletes indokolás megfogalmazása szerint: "A szociális temetés intézményének megteremtésével a törvény alanyi jogon mindenkinek ingyenes választási lehetőséget biztosít az elhunyt eltemetésére."; "A szociális temetési forma bevezetése a hozzátartozók számára egy ingyenes temetési formát biztosít, [...]."; egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény (a továbbiakban: Mód2tv.) 77. §-ának (1) bekezdése e j) pontot k) pontra rendezte [vö. Mód2tv. 77. § (5) bekezdés, 191. § (2) bekezdés][2].

A Módtv. 26. §-ának (2) bekezdése alapján a szociális temetés jogintézményének szabályai 2014. január 1-jén léptek volna hatályba; ez azonban - a regulációval kapcsolatos, törvényi indokolásokból ki nem derülő aggályok okán - "figyelemre méltóan" négyszer is módosult (aggályok tehát lehettek, lehetnek jócskán): a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCLI. törvény 27. §-a 2015. január 1-jei, Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 429. §-a 2016. január 1-jei, Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi LXXII. törvény 59. §-a 2017. január 1-jei, Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 138. §-a 2019. január 1-jei hatályba lépésről rendelkezett.

A törvénymódosító tehát összesen öt év haladékot adott magának, amelyből jelenleg - e sorok írásakor - már csak alig több mint két év van hátra, és tekintettel arra, hogy a kritika tárgyává tett szabályok "sajátosságai" körül nemigen látni a "meghátrálás" nélküli megfelelő megoldást, a felmerült, a regulációból következtethető kérdésekre - az orvosolandó a problémák, elkerülése érdekében, de illúziók nélkül - igyekszünk megadni a módosítási javaslatoktól sem mentes helyes választ. Ehhez először áttekintjük a szóban forgó jogintézményt, annak kritikus szabályait, hogy "kihámozzuk" a releváns kérdéseket, aggályokat, "sajátosságokat", remélve, a temetés nem lesz szomorúbb esemény.

Mindezen túl, az Módtv. 22. § (2) bekezdése és 24. § i) pontja további feladatokat is magában foglal: a Ttv. 41. § (1) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészült ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) "i) a szociális és köztemetésekhez kapcsolódó hamvasztás legmagasabb díját; j) a szociális temetési helyekre vonatkozó eltérő szabályok, a szociális temetés igénybevételének részletes szabályait; k) a szociális temetés esetén a holttest egészségügyi intézményben történő hűtésének részletes szabályait."; a Ttv. [...] 41. § (3) bekezdés f) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "a szociális temetés és" szöveg lépett [vö. Módtv. 26. § (1)-(2) bekezdés].[3]

2. A szociális temetés törvényi szabályai

A Módtv. 10. §-a a Ttv. II. Fejezetét 24/A-24/C. §-sal és "A szociális temetés" alcímmel egészítette ki. Szociális teme-

- 39/40 -

tés esetén a Ttv. rendelkezéseit "A szociális temetés" alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Szociális temetést az eltemettetésre kötelezett igényelhet az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzattól. Szociális temetés keretében az elhunyt hűtéséről, szállításáról, továbbá - az eltemettető választása szerint - a hamvasztásról az állam gondoskodik. A szociális temetéshez az állam sírhelyet, koporsót, urnát és sírjelet biztosít.

A köztemető fenntartója jogszabályban meghatározott esetben a köztemetőben a koporsós temetések számára szociális parcellát, urnás temetések számára szociális temetkezési helyet jelöl ki. Vallási közösség tulajdonában lévő köztemetőben a helyi önkormányzat szociális parcellát, szociális temetkezési helyet jelöl ki minden esetben, ha a helyi önkormányzat tulajdonában a településen nincs köztemető. A szociális parcella, szociális temetkezési hely elhelyezkedéséről az önkormányzat a vallási közösség tulajdonában levő temető fenntartójának véleménye kikérését követően dönt. Szociális parcellában, szociális temetkezési helyen kizárólag szociális temetés végezhető.

Szociális temetés választása esetén az eltemettetőt temetési költségek nem terhelik, és azok hagyatéki teherként sem érvényesíthetők. Ha az eltemettető a szociális temetésre vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltér, köteles a temetéshez kapcsolódó előkészítés, öltöztetés, szállítás, hűtés, esetleges hamvasztás költségét, a sírhely megváltási díját, a felhasznált koporsó vagy urna és sírjel árát a költségviselő szervezet részére megtéríteni. Szociális temetésre nem kerülhet sor, ha a temetést szerződésben vállalták.

Az eltemettető vagy az általa felkért személy a szociális temetés igénylése során nyilatkozatban vállalja, hogy maga látja el a következő temetkezési szolgáltatásokat: a) az elhunyt temetésre való előkészítése (mosdatása, felöltöztetése), kivéve a Ttv. 24/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetet,[4] b) sír vagy urnasír kiásása és visszahantolása, c) koporsó, urna gépjármű nélküli szállítása a temetőn belül, és d) a sírba helyezés vagy urnaelhelyezés (a továbbiakban együtt: személyes közreműködés). Az eltemettető és a szociális temetésben közreműködők nyilatkoznak továbbá arról, hogy a) e tevékenységek elvégzése kapcsán az eltemettető nem ajánl fel, a személyes közreműködők pedig nem fogadnak el semmilyen ellenszolgáltatást, b) a szociális parcellával rendelkező temető üzemeltetője a munkavégzés szabályairól őket tájékoztatta, a munkavégzés során esetlegesen előforduló baleset miatt kártérítési követeléssel sem a temető tulajdonosa, sem a temető üzemeltetője, sem pedig az eltemettető felé nem élhetnek. E nyilatkozatokat legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt a szociális parcellával rendelkező temető üzemeltetője részére az eltemettető köteles átadni, ennek hiányában a munkavégzés megkezdését a temető üzemeltetőjének meg kell akadályoznia.

Ha a szociális temetés iránti igény bejelentését követően olyan igazolható körülmény merül fel, ami a személyes közreműködést vállalót megakadályozza a személyes közreműködés ellátásában, az eltemettető más személyt kérhet fel és erről tájékoztatja az önkormányzatot.

Amennyiben az eltemettető szociális temetést igényelt, azonban nem tud gondoskodni a személyes közreműködés biztosításáról, erről tájékoztatja az önkormányzatot, amely közköltségen történő temetés keretében gondoskodik az elhunyt eltemettetéséről. A költségek hagyatéki teherként érvényesíthetők.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére