Megrendelés

Bíró György: Átruházó szerződések (PJK, 2003/2., 14-30. o.)

Bevezető helyett

A tanulmány feladata de lege ferenda javaslattétel arra nézve, hogy az új Ptk.-ban miként kellene következetes alapokra helyezni a címben és a hatályos Ptk.-ban, jelenleg külön-külön szerződéstípusként szereplő

- adásvételi (XXXIII. fejezet),

- szállítási és közüzemi (XXXIV. fejezet), valamint

- mezőgazdasági termékértékesítési (XXXVI. fejezet) szerződések szabályanyagát.

Az elemzésben vizsgálandó az adásvétel és a többi itt nevezett szerződéstípus egymáshoz való viszonya, a speciális vonások fennállása vagy azok hiánya, és ennek megfelelően a Ptk.-kodi-fikáció során a de lege ferenda javaslatok megtétele.

I. Ahhoz, hogy a feladatnak eleget tudjunk tenni, előzőleg röviden szót kell ejteni a szerződések osztályozásáról, ezen belül

1. szerződések tipizálására vonatkozó elvekről, és az azonos szempontrendszer követelményéről,

2. a törvényi típusalkotás lehetőségeiről, a típuscsaládok (alaptípusok) képzésének igényéről; majd a gondolati kör lezárásaként

3. a hatályos Ptk. egyes szerződésekre vonatkozó "rendszertelen" rendezéséről.

Ezt követően felállítandó, hogy mi is lenne az adásvételi alaptípus tartalomjegyzéke.

II. Nem megkerülhető kérdés az átruházás, mint tulajdonszerzési mód jogcímeinek elemzése és egybevetése az adásvétellel, mint a dolog- és jogátruházó szerződések alaptípusával. E körben elemzést követel a Ptk. hatályos szövegének megoldási módozata, az elmélet ezirányú következtetései, a külföldi jogrendszerek vonatkozó szabályanyaga. A külföldi törvénykönyvek közül - az egész feladat szempontjából is - a BGB, a Code Civil, a lengyel Ptk. és a még tervezet-állapotban lévő, de a BGB és a holland Ptk. mintáján alapuló új ukrán Ptk. megoldásait, míg a nemzetközi normaalkotás, ill. mintanyújtás példáiként a Bécsi Konvenciót, az Unidroit Kereskedelmi Szerződési Alapelveket és az "Európai szerződési jog általános szabályait"1, mint szerződési jogi közös szabályokat tartottuk szem előtt.

III. Mindezek után vizsgálni kívánjuk az adásvétel, mint alaptípus hatályos szabályainak a helytállóságát, illetve hiányosságait

- a szerződés közvetett tárgyában,

- valamint az alaptípus-altípus szerkezeti tagolására vonatkozó, módosítást igénylő elemeit, benne

a) a jogszavatosság, ill. általában a szavatosság és jótállás elhelyezésének kérdését,

b) az elővásárlási jog - vételi jog - visszavásárlási jog egymás közötti tárgyalási sorrendjét és normakorrekcióit,

c) a megtekintésre vétel - próbára vétel helyes minősítés szerinti elhelyezését,

d) a tulajdonjog fenntartással kötött adásvételre vonatkozó hatályos szöveg kritikáját és a részletvétel szabályait,

e) a minta szerint vétel szabályozását [egybevetve az f) alpont alatti speciális módozatokkal],

f) a társadalom jelenlegi fejlettségi szintje mellett előálló, félre nem tehető, bár a szerződések közös szabályaival várhatóan ugyancsak megoldható további adásvételi speciális módozatok (esetleg altípusok) elhelyezésének és szabályozásának a kérdését, úgy mint az on-line kereskedelem (távollévők közötti adásvétel);

- a csomagküldő szolgáltatással teljesített adásvétel;

- az automatákkal teljesített adásvétel;

- a házaló kereskedelem.

IV. Ezt követően tárgyaljuk a halasztott adásvételek (szállítási és mezőgazdasági termékértékesítési szerződések) altípuskénti szabályozásának lehetőségét, a törvényszöveg további redukálásának igényét (csak a tényleges specifikumokra koncentrálva) valamint az objektív elállás ezen szerződésekre2 kimunkált intézményének jövőbeli sorsát, a közüzemi szerződés önálló altípuskén-ti szabályozásának lehetőségét, rámutatva a dare jelleg melletti praestare, és az egyes esetekben dare helyett facere jellegű vonások sajátosságaira.

(A jelenlegi megoldásnak megfelelő elhelyezést igényel a csere intézménye.)

V. Röviden szólunk azokról az (altípusként szabályozandó) dare szerződésekről is, amelyek az adásvétel alaptípusához kapcsolódnak ugyan, de attól valamely jelentős elemben eltérnek (ajándékozás, kölcsön).

I. A szerződések osztályozása

Egy piacorientált gazdaságban az árucsereforgalmat bonyolító szerződéseket illetően főszabályként a típusszabadság az uralkodó, és csak szoros kivételként, a személylétesítő szerződések körében indokolható típuskényszer. A szerződő felek tehát törvényi kivétel hiányában nincsenek kötve a Ptk.-ban vagy más jogszabályban megnevezett szerződésekhez, ezektől eltérhetnek, eddig nem nevesített szerződést is alkothatnak (innominát szerződések), de még gyakoribb, hogy a létező típusok elemeit vegyítve jutnak konszenzusra (vegyes szerződések).

A típusalkotás azonban inkább orientáló hatású, ennélfogva viszonylagos értékű: a szerződések jogában főszabályként diszpo-zitív tartalmú normák érvényesülnek, így a tipizálás főként a szerződés tartalma szerinti helyes minősítésben lehet a jogalkalmazó segítségére, pl. akkor, ha a több típus elemeit szabadon vegyítő, komplex szerződések körében értelmezési viták merülnek fel.

1. A típusalkotás elvei és az azonos szempontrendszer követelménye

A kérdéskör alapirodalmát a jelenkori hazai jogtudományban Vékás Lajos monográfiája (1977)3 és Harmathy Attila több munkája, így pl. a szerződéstípusokról írt enciklopédia-szócikke4 (elemzése) jelenti, amelyek egyébként kiválóan válogatva és összegezve merítenek a német jogirodalom (Dernburg, Schluep, Hoeniger stb.), az angolszász szerzők (Atiyah stb.) és nem utolsó sorban a közelmúlt magyar szerzőinek (Nizsalovszky, Eörsi stb.) e körben élményszámba menő magánjogelméleti munkáiból.

1.1. A típusalkotás jelentősége

A terjedelmi korlátok miatt is leegyszerűsítve a kérdést: a típusalkotás a jogalkotást és a jogalkalmazást egyaránt segítő azon csoportosítás, amely a szerződési szabadság-adta széles mozgástéren belül a szerződések lényeges elemei szerint az egyes és az általános között ún. különös szintű kategóriát alkot. A különös szintet nevezzük alaptípusoknak, amelyek aztán kiinduló pontjai lehetnek az egyes altípusok (szerződésfajták) jogszabályi nevesítésének, ill. nevesítés hiányában a jogalkalmazó mankói lesznek az ügyletek minősítésében, a gyakorta nem is kevés kogens és a számos diszpozitív szerződési norma közötti navigálás nehéz folyamatában.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére