Megrendelés

Gál Judit: A cégeljárás felfüggesztése II. (CH, 2018/8., 3-4. o.)

A bejegyzési, változásbejegyzési eljárás ügyintézési időit a Ctv. pontosan meghatározza. Alapítás bejegyzési ügyben ez általános eljárásban, szabadon fogalmazott létesítő okirat mellett tizenöt munkanap, melyet az esetleges hiánypótlási eljárás legfeljebb harminc naptári napos időtartama bővíthet, de ha ezen időtartam alatt nem születik döntés, a bejegyezni kért alapítás törvényi rendelkezés folytán, automatikusan bekövetkezik, s ezzel a konstitutív aktussal a cég létrejön. (Ctv. 46-47. §)

Ugyanez történik "szerződésmintás", egyszerűsített eljárásban a Ctv. 48. § alapján, ha a bíróság döntésére az egy munkanapos, illetve a Ctv. 48. § (8) bekezdése szerinti, további egy munkanapos időtartam alatt nem születik meg az eljárást befejező határozat. (Ismeretes, hogy az egyszerűsített eljárásban hiánypótlási eljárásra nincs lehetőség, az érdemi döntésnek tehát legfeljebb két munkanap alatt el kell készülnie, s annak elektronikus kézbesítésére is sor kell kerüljön.)

Változásbejegyzési eljárásban egyszerűsített eljárási szabályok a hatályos Ctv. értelmében nem alkalmazhatóak, így a változásbejegyzésnél csak az előbbiekben körvonalazott általános cégeljárási szabályok és határidők vonatkoznak.

A cégeljárás mindkét nagy esetkörében felmerül a kérdés, hogy a felfüggesztett eljárásokban hogyan történik a határidők számítása, ennek kapcsán sor kerülhet-e, és ha igen, mikor automatikus bejegyződésre.

Ismereteim szerint e vonatkozásban két - egymástól eltérő - álláspontot demonstráló fellebbviteli döntés született:

Az egyik ügyben a Fővárosi Ítélőtábla azt állapította meg, hogy a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, és a határidők folyása csak a felfüggesztés megszűnésével kezdődik újra. A felfüggesztés tartama alatt nem következik be az automatikus bejegyződés, tekintve, hogy a felfüggesztés megszüntetéséhez bírói utasítás kell, ezért ennek hiánya az ex lege történő bejegyződést kizárja. (BDT 2013.2952.)

Egy másik ügyben a Fővárosi Ítélőtábla egy másik tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás Ctv. 78. § (3) bekezdése szerinti, legfeljebb hatvan napra történő felfüggesztése esetén külön bírói intézkedés nélkül is - az idő múlásával - vége szakad az eljárás felfüggesztésének, és bekövetkezhet a kérelem szerinti "automatikus" bejegyződés. [Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.47.084/2011/2.]

A két - látszatra ellentétes tartalmú - döntés azonban véleményem szerint nincs feloldhatatlan ellentétben egymással, ugyanis mindkét határozat eltérő tényállás mellett született.

Különbséget kell ugyanis tenni az eljárás felfüggesztésének két nagy esetköre között, ugyanis másként értékelhető az a tényállás, amikor a Pp. általános szabályai szerint, egy előkérdésnek minősülő eljárás miatt történik meg a cégeljárás felfüggesztése, és ettől egészen különböző megítélés alá esik a Ctv.-ben szabályozott, speciális cégeljárási okból elrendelt, Ctv. 78. § (3) bekezdés szerinti felfüggesztés.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére