Tekintettel arra, hogy itt jogi vizsgáról beszélünk, indokolt a jognak azt az alapelvét, hogy igazságra épül, mégpedig célszerű módon, tárgyalásunk során hangsúllyal figyelembe venni. Megbocsátható ezért tán nekem, ha a tárggyal kapcsolatban néhány nem egészen "vonalas", de ezzel együtt itt e körben is többszörösen megfogalmazódott tényre hangsúllyal szeretnék rámutatni. Az egyik világosan látható eltérés a minisztérium megfogalmazása és a valóság között, hogy a minisztérium azt mondja, a pályák közti átjárhatóságot biztosító jogi szakvizsga a kívánatos. Ezzel szemben kivétel nélkül minden jogi szakág képviselője hangsúlyozza, nekünk ez nem jó, nem elég, mi erre magunk akarunk még "ráképezni". Valójában már képzünk is rá. Meggyőződésünk, hogy ez a célszerű. Ha így van, akkor ezzel az igazsággal valamilyen formában szembe kell nézni.
Ahogy a felsőoktatás átjárhatósága is egy ilyen rövid távú politikai szlogen, amely nem biztosítja azt, hogy aki az idén sebész, az a jövő évben a balett akadémián is ugyanolyan jó hallgató lesz, magával vive szerzet "kreditjeit". Fordítva még kevésbé. Tudomásul kell venni, hogy ahogy a sokféle adottságú ember az életpályáján differenciálódik, ezzel bizonyos tereket, utakat lezár maga előtt, másokat pedig megnyit. Nem biztos, hogy a társadalomnak az az érdeke, hogy ugráljunk ide-oda, egyik pályáról a másikra, megszerzett tapasztalatokat egyszerűen sutba dobjunk és állandóan valami újat kezdjünk. Tőlem nagyon sok fordulót kívánt meg egy hosszú élet alatt a pálya, tehát én tudom, hogy lehet pályát váltani, mégis, e tapasztalat birtokában mondom azt, hogy ezzel, a lehetőségek beszűkülésével, mint a differenciálódás adta valósággal számolni kell.
A jogi szakvizsgát tehát valahol úgy kell elhelyezni a jogászi képzésben, hogy egyrészt biztosítsa ezt a szakosodást, de ne vegyen el túl sok időt. Másrészt nem kétséges az, hogy jelenleg az egyetemi tanulmányokhoz egy bizonyos általános gyakorlati tájékozottságnak a megadása jó, hasznos. Azt gondolom, ez pénzkérdés is.
A másik ilyen igazság, amit szintén meg kell fontolnunk - miközben hivatkozunk a politikai döntésekre -a demokratikus rendszerekben a politikai döntések rövid távra születnek, mert négy éven belül népszerűségben kamatozó célok szerint dolgoznak. Egy országnak az oktatását, egy országnak a jogrendszerét, egy országnak a biztonságos közigazgatását azonban nem lehet négyéves periódusonként átszervezni. El kell szabadulnunk attól, hogy rövid távú politikai döntésekben gondolkodjunk hosszú távú politikai döntések helyett. A politikai döntések kellenek, ám ahol 25 éves hatásai vannak, ott 25 éves távlatban kell gondolkodni. Ezt végre valahol meg kellene mondani, hangot kellene neki adni, és fel kellene hívni a politikáért felelősök figyelmét arra, hogy amikor ilyen döntéseket hoznak, akkor ne a pillanatnyi sikerekért dolgozzanak.
A jelenlegi felsőoktatási törvény (ami hál' istennek nem törvény még, és én bízom benne, hogy nem is lesz az), az Alkotmány szövegével világosan szembefordulva kiveszi a tudományos döntéseket a tudomány művelői kezéből. Ugyanígy a politika igen is kiveszi a szakmai döntéseket is a szakmát művelők kezéből. Mert sem a Pénzügyminisztériumnak, sem a pillanatnyi politikai érdekeknek nem kellene eldönteni sem az ügyvédi továbbképzés, sem a bírói továbbképzés rendszerét, amelyeknek állandósága, biztonsága a hatalmi ágak között a legfontosabb. De a többi jogászi pályákét se.
Legalább nekünk, a magunk területén harcolnunk kellene azért, hogy a magunk szakmájában a mi szavunk legyen a döntő. Ne menjünk bele együttműködésbe ott, ahol látjuk, hogy rossz felé megy a szekér. Sajnos a főiskolák is belemennek, meg a felsőoktatási intézmények, mert mióta elvették a vagyonukat, azóta függnek a finanszírozás szálán. Elvileg az Alkotmány azt mondaná, hogy a szolgáltatásokat a tartalmuktól függetlenül kell megfinanszírozni, mert tartalmukat nem a közigazgatás töltheti ki. Ez ugyanúgy áll az egészségügyre, mint az oktatásra. Teljesen fordított helyzetben dolgozunk, és ezt nem valljuk be, nem hangoztatjuk!
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
