A modern közigazgatás szellemiségében megkérdőjelezhetetlen az alapvető alkotmányos jogokra utaló alapelvek fontossága. Szerzőnk ezekre hívja fel a figyelmet az Ákr.-ben nevesített elvek ismertetésével.
Mint az a közigazgatásban dolgozó tisztviselők előtt javarészt ismeretes, 2018. január 1. napjától hatályos az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.). Egy Magyarország Kormánya részére készített részletes jelentésben taglaltak szerint "az új általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény koncepciójának kialakítása során több elvárásnak is meg kell felelnie az előterjesztőnek. Csak a magyar közjogi hagyományokra és alkotmányos identitásra, valamint a nemzetközi tapasztalatokra, külföldi jó gyakorlatokra alapozva lehet Magyarországon - az ügyfelek és hatóságok megítélése szerint is - jól alkalmazható közigazgatási eljárásjogi törvényt alkotni". Az új közigazgatási eljárásjogi törvény megalkotásának szükségességét indokolta többek között, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, a hatálybalépését követően a jogalkotó "több és még több" alkalommal módosította, melyek koncepcionálisan, vagy részletszabályaiban, mind a közigazgatási eljárás egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét, gyorsítását, az ügyfelekre háruló "terhek" csökkentését, az eljárások eredményességét stb. tűzték ki célul. Eleinte nem volt indokolt egy koncepcionálisan új kódex kidolgozása, azonban a többszöri módosítások nem kívánt kodifikációs hibákat, az ügyfelek, és a jogalkalmazó hatóságok számára nem preferált nehezebb áttekinthetőséget, jogértelmezési és jogalkalmazási diszfunkciókat eredményeztek. Az Európai Unió Intézménye 2007. június 20-án fogadta el a Jó közigazgatásról szóló CM/rec(2007)7. számú ajánlását és függelékét, "A jó közigazgatás kódexe" elnevezésű dokumentumot. Ebben - nem kimerítő jelleggel - az alábbi fontos közigazgatási elvek és deklarációk jelennek meg:
- a hatóságok cselekvéseik során elsősorban (köz)szolgáltatásokat nyújtanak, cselekvéseikkel kapcsolatban útmutatókat, ügyleírásokat kell megfogalmazniuk, és eljárásaikat észszerű határidőn belül kötelesek befejezni;
- a közigazgatás jogszerűtlen működését - legyen az akár mulasztás, akár más formában megnyilvánuló jogsértés - megfelelő szankcióknak kell követniük (akár bíróságok bevonásával);
- a jó közigazgatást olyan minőségi jogalkotásnak kell biztosítania, amely célravezető, egységes, könnyen érthető és alkalmazható;
- a közigazgatási hatósági eljárásokban biztosítani kell az egyének és közösségeik, védett csoportok jogos érdekei és a közérdek közti egyensúlyt;
- a jó közigazgatás a jó kormányzás (good governance) egyik aspektusa, azt nem csupán a jogi eszközök befolyásolják, hanem az a szervezés és az irányítás minőségétől is függ;
- a közigazgatásnak meg kell felelnie a költségvetési - eljárás-gazdaságossági, hatékonysági - követelményeknek és ki kell zárnia a korrupció minden formáját;
- a jó közigazgatás az alkalmas, a hatóságok számára rendelkezésre álló emberi erőforrásoktól és a közhivatalnokok megfelelő képzésétől függ;
- a jó közigazgatáshoz való jog követelményei általános jogi eszközökkel megerősíthetők; e követelmények a jog uralmának olyan alapvető elveiből erednek, mint a jogszerűség, egyenlőség, pártatlanság, arányosság, jogbiztonság, észszerű időn belüli eljárás, a részvétel, a magánszféra tisztelete és a hivatalok átláthatósága.
Valljuk meg őszintén, hogy a mindennapi jogalkalmazás során az egyes eljárási alapelveket ritkán vesszük figyelembe, és vagy nem, vagy helytelenül adaptáljuk az adott ügyre, az ügyfélre vagy a jogesetre. Pedig az alapelvek a fundamentumok szerepét is ellátják, hiszen egy ház építésénél, - vegyük ezt most a jogalkalmazásra vetítve - az elsődleges a biztos alap létrehozása, hogy arra épüljön a többi rendszer. Ha nincs a házban alap, abba nem lehet vizet bekötni, vagy az elektromos áramot bevezetni, magyarán szólva azok használhatóak kell, hogy legyenek. Továbblépve, sokszor előfordulhat, hogy egy adott egységet másképp kívánunk működtetni, és jobbítjuk, felújítjuk, kicseréljük, de ez nem jár az alap elbontásával, egy új ház építése - viszonyítva például egy adott jogág, jogterület alapelveinek újramunkálására - a komolynál is komolyabb átgondolást, megfontolást és munkát kíván. Azaz az egyes jogterületek, így esetünkben a közigazgatási eljárás alapelveinek is megfelelő hangsúlyt kell biztosítani.
Egy adott jogszabály a tőle telhető mértékben - legyen szó jelen esetben részünkről az eljárásjogi jogszabályokról - az adott jogterület sajátosságaira is tekintettel, a nemzeti jogrendszer és a nemzetközi jog hagyományaira építve és nem utolsósorban az Alaptörvénnyel összhangban, annak alárendelve, más jogágakkal, jogterületekkel kohézióban és szintén összhangban szabályozza (ilyen vagy olyan részletességgel) a funkcióját tekintve az adott élethelyzetre, társadalmi viszonyra, viszonyrendszerekre vonatkozó eljárásjogi kérdéseket, szorosan kapcsolódva az anyagi jogi intézményrendszerekhez. Egy, a jogállamiság keretei között alkalmazott eljárással szemben azonban olyan elvárások is megjelennek, amelyek a konkrét eljárási cselekmények szabályain túlmutatnak, azok között nem lelhetőek fel.
A közigazgatási eljárás alapelveinek funkciója, hogy elősegítse a jogszabályok helyes értelmezését és alkalmazását. Az egyes alapelvek már korábban is megjelentek a jog általános alapelveiként (vagy jogelméletileg alapelvnek minősül), vannak azonban olyanok is, amelyek kizárólag a hatósági eljárásnál találhatóak meg. A közigazgatási eljárás alapelvei olyan alapvető alkotmányos jogokra utalnak, amelyek védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az alapelvek az Alaptörvény mindenkire kötelező rendelkezéseinek, azon belül is az alapvető jogoknak leképződései a közigaz-
- 9/10 -
gatási eljárásra. Ezek a rendelkezések tehát tartalmilag is megelőzik a részletes eljárási szabályokat, azok alkalmazási korlátait hordozzák. Jelentőségük abban áll, hogy a közigazgatási eljárást összekapcsolják az Alaptörvénnyel. Az alapelvek olyan általános szabályokat tartalmaznak, amelyeket a közigazgatási hatósági ügy elintézése során mindvégig, az eljárás minden fázisában és minden szereplőjének követnie kell. Az alapelvek tehát közigazgatási hatósági ügy elintézése során az egyes eljárási cselekményekre vonatkozó minden egyes szabállyal együtt alkalmazandóak, amelyek valódi normatív tartalommal és erővel bírnak. Megsértésük a törvény bármely más rendelkezéseinek megsértéséhez hasonlóan következményekkel kell, hogy járjon. Az alapelvek megsértése önmagában is kihat a hatóság döntésének törvényességére, jogorvoslati kezdeményezés alapjául szolgálhat, és eljárási következménnyel jár.
A fentiek világosan kifejezik és hangsúlyozzák az alapelvek jelentőségét a közigazgatási eljárásban, hogy világosan és érthetően megfogalmazzuk, az alapelv mindig mögöttes tartalomként kell, hogy szolgáljon a törvényszakasz betű szerinti rendelkezései hátterében, azok "szelleme" át kell, hogy itassa a jogalkalmazást, az alapeljárás elejétől kezdve a végrehajtási eljárás befejezéséig. Fontos megérteni és hangsúlyozni, hogy a törvény betű szerinti betartása is eredményezheti egy adott eljárás jogellenességét, ha abban az alapelvek figyelmen kívül hagyása, megsértése, negligálása vagy kikerülése realizálódott.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
