8-10 évvel ezelőtt még értelmetlennek tűnt volna egyfelől a táv(hír)közlés, tágabban az adat- vagy információ-továbbítás, másfelől a szerzői jog és iparjogvédelem szoros kapcsolatáról beszélni. Ez a viszony nem is olyan rég még arra korlátozódott, hogy az információ tárolás és továbbítás terén is is értelemszerűen létrejönnek olyan szellemi termékek, amelyek jogi oltalomban részesülhetnek. Ha a szellemi termék olyan műszaki alkotás, amely szabadalmazható találmány, vagy oltalomban részesíthető használati minta, vagy félvezető termék topográfiája, és a szabadalmat, illetve a megfelelő oltalmat engedélyezik, akkor az érintett ipar - az oltalom területi hatályától és tárgyi terjedelmétől függően - csak engedéllyel hasznosíthatja a megoldást. Ha pedig a szellemi alkotás szerzői mű, akkor annak a kifejezési formától független tartalmára a védelem amúgy sem terjed ki.
A döntő változást e téren elsősorban az hozta, hogy elektronikus hírközlési tevékenységgel ma már gyakorlatilag bármilyen, jogi oltalomképességgel rendelkező adat tárolható és továbbítható, mégpedig úgy, hogy az adattovábbítás címzettje sem egyszerű befogadó, hanem maga is tárolhatja, módosíthatja és továbbíthatja a megkapott adatot. Mind a címzett, mind a professzionális adatelőállító, adatfeldolgozó és továbbító eszközei és alkalmazott technikái egyre inkább összeolvadnak, azaz közelednek egymáshoz az információkezelés és továbbítás "platformjai", nem is beszélve az elektronikus kereskedelemről, amelynek körében "távközlő eszköz bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére".
E gyorsan változó környezetben nem egyszerű kellő mértéktartással és sokoldalúan szemlélni, hogy az " összeolvadást" végső soron lehetővé tevő számítógépi programok jogvédelme az Európai Unióban miként alakul.
A jelen európai joga egyrészt a szoftver szerzői jogi védelmét teszi lehetővé. Nem, illetve nemcsak maga a program, hanem a kísérő dokumentáció is (együtt: szoftver, mint szakirodalmi mű) a védelem tárgya, feltéve, hogy bármelyik kimeríti a szerző saját szellemi alkotótevékenységéből folyó egyéni-eredeti jelleg követelményét. Az oltalom nem zárja ki, és ezt a jogosult sem tilthatja meg, hogy a jogszerű felhasználó megismerje a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet, sőt - kizárólag saját, vagy jogszerűen megszerzett programokkal való összhang megteremtése (együttes működtetés) céljából - a dekompiláció joga (a program kódjának a többszörözése) is megilleti felhasználót.
A számítógépi programok szabadalmi oltalma jelenleg korlátozott. Nem lehet szabadalmazható találmány tárgya számítógépi program, továbbá az információk megjelenítése annyiban, amennyiben a szabadalom e találmányokra kizárólag e minőségükben vonatkozik. Az európai szabadalmi egyezmény alkalmazási gyakorlata világossá teszi, hogy arról szó nincs, hogy ma teljesen ki lenne zárva a számítógépi program, vagy más "computer implemented invention" (számítógép alkalmazására alapított találmány) a szabadalmaztatásból. Ha az ilyen találmány tárgyának van műszaki jellege, akkor az szabadalmaztatható (pl. Controlling pension benefits system/PBS T-0931/19952000. szeptember 8.-i döntés, valamint T1002/92, továbbá v.ö. Case Law of the Boards of Appeal of the European Patent Office, December, 2001.).
Ha ez így van, akkor mi is a tényleges tárgya annak a vitának, amely a " szoftver szabadalmaztathatósága" előtt látszólag kaput nyitó európai irányelv (COM(2002) 92 final) előkészítése és elfogadása körül zajlik?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
