A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat, illetve MTVSZ) elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez - és fejlődéséhez - hazánkban. Egyik feladata, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat (különösen: kollektív szerződéseket) tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt, proaktív jelleggel támogassa a felek kommunikációját, tanácsokat adjon, és segítse a közös álláspont kialakítását. A Szolgálat a kollektív munkaügyi vitás helyzetek feloldására, és azok kialakulásának megelőzésére jött létre. Ebből következően a munkaügyi kapcsolatok szereplői, különösen a szakszervezetek, üzemi tanácsok és munkáltatók tudják igénybe venni a közreműködését, ingyenesen. A nagyvállalatok mellett a kkv-szektor, a versenyszféra mellett a tág értelemben vett közszféra munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei számára is elérhető a Szolgálat. Az egyéni vitás kérdések rendezése viszont nem tartozik a hatáskörébe. Ezt leszámítva a kollektív munkajog és a munkaügyi kapcsolatok körében felmerülő érdekviták széles spektrumában tud a Szolgálat gyors, ingyenes, szakértő, érdemleges és független segítséget nyújtani.
Munkáltatói oldalról többek között érdemes lehet a Szolgálatot igénybe venni, ha a munkáltató a szakszervezettel/üzemi tanáccsal konfliktusba keveredett; ha nem zökkenőmentes a munkaügyi kapcsolatok terén a kommunikáció a munkáltató és a szakszervezet/üzemi tanács között; ha nem világos, hogy miként kell(ene) a szakszervezettel/üzemi tanáccsal hatékonyan együttműködnie a munkáltatónak; ha az önálló kapcsolatfelvétel sikere bizonytalan stb.
Szakszervezetként/üzemi tanácsként különösen hasznos lehet a Szolgálat, ha az érdekképviseletek nem találják a működő kapcsolatokat a munkáltatóval; ha megegyeznének vitás kérdésekben, de nem tudják ennek módját; ha segítség kellene a tárgyalások lefolytatásához; ha kollektív szerződést kívánnak kötni, módosítani; ha valamely direkt munkaügyi akció előtt, közben akad el a kommunikáció; ha szakértő segítségre van szükség a stratégiaalkotásban stb.
A Szolgálat tagjaiból álló régiós névjegyzék személyi összetétele a szakmai - munkajogászi - hozzáértésre, függetlenségre és érdemekre is garancia kíván lenni (régiónként hat-hat ismert munkajogász részvételével). Az ország hét régiójában a Szolgálat alapvetően az egyetemek munkajogi tanszékeinek bázisán, azokkal szoros együttműködésben működik: mind a régiós koordinátorok, mind a Szolgálat tagjainak jelentős része neves, egyetemi kapcsolódású, független munkajogászok köréből került kiválasztásra. A munkajogászi fő listát egészíti ki a szakértők (például munkavédelmi, közgazdasági, műszaki stb.) és a tanácsadók (mediátorok, kommunikációs szakemberek, pszichológusok) két listája, akik bevonásával a jogász (vitarendező) komplex, célzott szolgáltatást tud nyújtani egy-egy - akár összetettebb - ügyben.
A Szolgálat legfontosabb szolgáltatását és küldetését - a tanácsadást - a felek egyoldalúan is igénybe tudják venni a munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos problémáik, kérdéseik tekintetében. A Szolgálat a felek közös kérelmére az alábbi eljárásokat folytatja le: békéltetés, közvetítés, egyeztetés, döntőbíráskodás. A Szolgálat eljárása a felek részére díjmentes.
A Szolgálat 2016. november elejétől működik és már eddig is számos helyi - és több országos jelentőségű - vitában eljárva nyújtott - az esetek többségében - kifejezetten hatékony segítséget.
A Szolgálat - rendezvényeivel, fórumaival, kiadványaival (HVG-ORAC), képzéseivel, széles körű szakmai bázisával, a munkaügyi kapcsolatok terén aktív egyéb szervezetekkel való konstruktív partnerségeivel stb. - tevékeny szerepet kíván játszani a hazai munkaügyi kapcsolatok kultúrájának fejlesztésében. Megállapítható, hogy a munka világában kevés a mediáció iránti igény, alacsony az esetszám, mely fokozottan igaz a kollektív érdekviták területére is, annak ellenére, hogy a konfliktusok száma jelentős, így ezek nagy része látens marad, szélsőséges esetben súlyos károkat okozva eszkalálódik.
Az MTVSZ nem jogutódja és nem is egyfajta "reinkarnációja" a korábbi MKDSZ-nek (Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat), amely 1996 óta működött. Ugyanakkor az MTVSZ egyrészt számos vonatkozásban építeni törekszik az MKDSZ szakmai tapasztalataira, másrészt személyi átfedések is vannak (számos volt MKDSZ-tag a Szolgálat kereteiben - akár vitarendezőként, akár tanácsadóként, akár képzőként - is jelen van), harmadrészt a két Szolgálatnak vannak hasonló eljárástípusai (különösen: közvetítés, döntőbíráskodás). Másfelől az MTVSZ több vonatkozásban különbözik az MKDSZ-től. A legfontosabb különbségek a következők: az MTVSZ megközelítésmódjában a munkajogászi szemlélet a domináns, az eljárási típusok közül pedig a tanács-adás a leghangsúlyosabb, a bevonható ügyek körében a lehető legszélesebb a kapu az érdekvita fogalmának dinamikus
- 70/71 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
