Az egyre csökkenő normatív támogatások, illetve a kistelepülések forráshiányai miatt sok települési önkormányzat döntött az oktatási intézménye(i) fenntartói jogának átadásáról, egyházi, nemzetiségi önkormányzat részére. Aki részt vett már nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával kapcsolatos eljárásban, az tudja, hogy a közoktatási törvényben szereplő jogvesztő határidők, illetve a beszerzendő különféle vélemények, egyetértések, szakvélemények elmaradása, valamint a határidők elmulasztása esetén könnyen meghiúsulhat az átszervezés megvalósítása.
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a nemzetiségek jogáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt, melynek az oktatási intézmények fenntartói jogára vonatkozó generális jogszabálytól[1] eltérő, avagy azokat "lerontó" szakaszai 2012. január 1-jétől léptek hatályba. E rendelkezések segítséget kívántak nyújtani azoknak a nemzetiségi önkormányzatoknak, melyek oktatási intézményt kívántak átvenni valamely települési önkormányzattól, avagy állami fenntartótól.
Az új jogszabály szerint ezekben az esetekben a közoktatási törvénytől némiképpen eltérő szabályokat kell alkalmazni, ráadásul e szabályok átmeneti jellegűek. Írásom azoknak próbál gyakorlati segítséget nyújtani, akik pillanatnyilag ilyen "átszervezés" előtt állnak, hiszen gyakorlati tapasztalattal sem az érintettek, de még az engedélyezésben résztvevők sem rendelkeznek.
A nemzetiségek jogáról szóló törvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy a nemzetiségi önkormányzat részt vehet a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező állami, önkormányzati feladatok végrehajtásában. Jelentős változás, hogy e jogok gyakorlása keretében az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az oktatási intézményt fenntartó állami szerv, illetve helyi önkormányzat köteles átadni - egyebek mellett - annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó intézménynek a fenntartói jogát, amely az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot lát el és minden tanulója részt vesz a nemzetiségi oktatásban. Ebben az esetben egyébként a megkeresést előterjesztő nemzetiségi önkormányzatnak kell csatolnia az érintett intézmény iskola-, kollégium székének - ezek hiányában a szülői szervezetének -, valamint az iskolai-, kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.
Fontos jogszabályi feltétel, hogy a fenntartói jog átadása nem járhat átszervezéssel, e rendelkezést tovább bonyolítja az a tény, hogy a fenntartói jog átadásának tervezett időpontját megelőző, illetve az átadást követő két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekintetni. A rendelkezés alkalmazásában egyébként a különálló intézmények összevonása, illetve egy adott intézmény több intézményre történő széttagolása minősül átszervezésnek, ami némiképp szintén eltérést jelent a közoktatási törvényhez képest.
Az átszervezési tilalom, főleg azoknál a települési önkormányzatoknál jelenthet problémát, ahol - leginkább takarékossági szempontok miatt - a különféle oktatási és közművelődési intézmények egy intézménybe lettek szervezve. Természetesen ezekben az esetekben az alapító okiratot érintő széttagolás, az egy egységet alkotó intézmények tagintézményekre történő szétbontása átszervezésnek minősül, így a fentebb említett rendelkezés alapján nem lehet érvényesen a fenntartói jogot átadni, amennyiben a fenntartó megbontja az intézmény szervezeti egységét, hiszen az jogszabályba ütközik.
Az oktatási intézmény fenntartói jogának átadását megállapodásban kell rögzíteni, az átadás-átvétel során alapvetően a közoktatási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a fenntartói jog átadását nem az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi, úgy az érintettek véleményét természetesen az állami, illetve helyi önkormányzati fenntartónak kell beszereznie. Itt kell megjegyezni azt a fontos érvényességi kelléket, miszerint, ha olyan intézményről van szó, amely az alapító okirata szerint nemzetiségi oktatásban vagy nevelésben vesz részt, a fenntartó székhelye szerint illetékes nemzetiségi önkormányzat egyetértése is szükséges a fenntartói jog átadásához.
Tekintettel arra, hogy az átadást követően már nem a közoktatási törvényben kötelezően megjelölt feladatellátó látja el a közoktatási intézmény fenntartását, a jogszabály alapján közoktatási megállapodást kell kötni.
Roppant nagy jelentősége van annak, hogy az intézmény átadása a nemzetiségi törvény mely rendelkezése szerint történik, hiszen amennyiben a 164. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, úgy a megállapodást az oktatásért felelős miniszter köti meg, amennyiben nem a fenti rendelkezés alapján történik az átadás (példaként említeném azt az esetet, ha nem az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi azt), akkor a közoktatási megállapodást az eredeti fenntartóval kell az átvevőnek megkötnie. A közoktatási megállapodás tartalmát a felek egyébiránt szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy az alábbi kötelező tartalmi elemeket - essentiale negotii - mindenképpen bele kell foglalni abba, a szerződés e nélkül ugyanis nem jön létre érvényesen:
a) a nevelési és oktatási feladatokat;
b) a gyermekek, tanulók számát;
c) az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
