A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 2020. január 1-jén hatályba lépett módosításával - ezen naptól - a korábban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozó családvédelmi koordináció a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe került át.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2019. évi 220. számában, 2019. december 30. napján jelent meg. Ebből is látható, hogy a jegyzőknek, a polgármesteri hivatalok munkatársainak nem sok időt hagytak az új feladatra való felkészülésre, a munka átgondolt megszervezésére. Természetesen ennek ellenére mindenki felvértezve állt a feladat elé, igyekezett megszervezni annak minél hatékonyabb ellátását.
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/A. §-a szerint a Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.
Ahhoz, hogy ezt megértsük, kicsit visszább kell lépnünk az időben és az áldozatvédelem intézményével, fejlődésével röviden meg kell ismerkednünk.
Az áldozatok védelmét, segítését Magyarországon is először civil szerveződések karolták fel, többéves múltra visszatekintő, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, működő áldozatvédelmi szervezetekkel találkozhatunk.
A civil kezdeményezéseket követően a Magyar Kormány is célul tűzte ki az áldozatok védelmét. A Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésével és kodifikációs munkája révén elkészültek azok a normák, melyek alapját képezték a hazai jogrendszeren belül a bűncselekmények áldozatai védelmének.
A Kormány elkötelezettségét mutatta, hogy a Belügyminisztériumban létrehozták az Áldozatvédelmi Irodát, mely végrehajtotta és koordinálta az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatokat a minisztériumban és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szerveknél, továbbá együttműködött az e témával foglalkozó társadalmi szervezetekkel.
A Kormány kiadta az 1074/1999. számú határozatát, melyben megfogalmazta azokat a nagy jelentőségű jogalkotási feladatokat, mely az áldozatközpontú büntető igazságszolgáltatás megvalósítására törekedett, kialakította az állami kárenyhítés intézményrendszerét.
1999-től folyamatosan jelentek meg az áldozatok védelmében hozott jogszabályok, Magyarországon is elindult egy folyamat az áldozatok segítése érdekében, és rövid idő alatt komoly lépéseket tettünk annak érdekében, hogy hazánk is csatlakozzon az Európában már évtizedek óta működő rendszerhez.
A törvényhozás felelőssége, hogy hatékony és megfelelő védelmet nyújtson az ártatlan áldozatoknak. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy figyelembe vegyék a társadalmi jelenség sajátosságait, lehetőséget adjon arra, hogy a bántalmazóval sokszor bonyolult érzelmi viszonyban álló bántalmazott még azelőtt kérhessen segítséget a hatóságtól, mielőtt súlyos vagy végzetes következménnyel járó áldozattá válna.
Ezt szem előtt tartva, az Országgyűlés az élethez, testi épséghez és méltósághoz minden embert megillető alapvető emberi jogok védelmében, összhangban a nemzetközi egyezményekkel és az Alaptörvénnyel, a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítása érdekében alkotta meg a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényt (a továbbiakban: Hkt.). E célokat a törvény bevezetőjében is deklarálták.
Eszerint hozzátartozók közötti erőszaknak minősül:
- a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység,
- a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.
Bántalmazott az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják, bántalmazó pedig az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja, vagy akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja, feltéve, hogy ezzel a bántalmazó egyetért.
A hozzátartozók körét a Ptk.-ban foglalt hozzátartozói körnél tágabban határozza meg a törvény eleget téve a mindennapi élethelyzetekben előforduló eseteknek. Így hozzátartozónak minősül a volt házastárs, volt élettárs, bejegyzett élettárs, volt bejegyzett élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám, gyámolt, hiszen ezek a személyek gyakran még inkább ki vannak téve a bántalmazásnak az élethelyzet sajátossága miatt. Az új Ptk. hozzátartozói körének szélesebbé tételére szükség volt, mivel a jogalkalmazói gyakorlat és a tapasztalat alapján a bántalmazás elszenvedője leggyakrabban a volt élettárs.
A Hkt.-ban meghatározott intézmények és személyek kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik. Nézzük, kik kötelesek tehát jelzéssel élni:
- az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
- a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona,
- 6/7 -
- a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a nevelési tanácsadó,
- a gyámhatóság,
- a rendőrség,
- az ügyészség,
- a bíróság,
- a pártfogó felügyelői szolgálat,
- az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
- a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
- az egyesületek, alapítványok, valamint
- bárki más is tehet jelzést.
Külön kitér a törvény arra, hogy a meghatározott intézmények, illetőleg a családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett, hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
