Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget a Ptk. XXX. fejezete a felelősség egyes esetei között szabályozza az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása címszó alatt. A hagyományos felfogás a Ptk. 349. § szerinti felelősséget a 348. §-ban foglalt alkalmazottért való felelősség speciális esetének tekinti. Jelenleg azonban ez a tétel már nem állja meg a helyét, ami a társadalmi és jogi környezetben végbement változások következménye.
A Ptk.-beli szabályozás keletkezésekor az államigazgatási jogkörben megvalósuló károkozás eleve feltételezte az alkalmazotti viszony fennállását. A hatósági tevékenység gyakorlása szükségszerűen állami szervműködéséhez tapadt, ezért a hatósági jogkörben megvalósult károkozást is csak állami szerv alkalmazottja okozhatott. Ezzel függhet össze, hogy a Ptk. 348. § (1) bekezdésében szabályozott, az alkalmazott munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárért való felelősségét követően szabályozza a 349. § (1) bekezdése az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget, mint az előbbinek egy speciális változatát. A PK 42. számú állásfoglalás megfogalmazása is az államigazgatási feladatot ellátó szerv alkalmazottjának tevékenységét, mulasztását vizsgálja, mivel elképzelhetetlen volt alkalmazotti viszony hiányában államigazgatási jogkörben tevékenykedni.
A társadalmi átalakulással együtt járó, megváltozott jogszabályi környezet új megoldásokat hívott életre, melyeknél már nem szükségszerű, hogy a hatósági jogkör állami alkalmazotti minőséggel járjon együtt.
Ezért a Ptk. 348. § szerinti felelősségtől eltávolodott, és önállósult a 349. § szerinti felelősség. Ez utóbbi már nem feltételezi azt, hogy kizárólag alkalmazotti minőségben valósítható meg a közhatalmi jogkör, és egyes esetekben a közigazgatási jogkörben történt károkozás mögötti munkáltatói felelősség "eltűnt".
Így az önálló bírósági végrehajtóra vonatkozó jogi szabályozás és a közjegyzőkről szóló törvény gyakorlatilag azonos módon tartalmazza a felelősségi kérdést, mely szerint mind a végrehajtó, mind a közjegyző e minőségében harmadik személynek okozott kárért a Ptk. szabályai szerint saját személyében felel. Alkalmazotti minőség hiányában sem az önálló bírósági végrehajtó, sem a közjegyző károkozása esetén a mögöttes munkáltatói helytállás nem kerülhet szóba, a tevékenység közhatalmi jellege miatt azonban a Ptk. 349. § szerinti felelősség önállóan kerül alkalmazásra.
Vitás a megítélése annak a kérdésnek, hogy a jegyző jogellenes határozatára alapított kárigény érvényesítésénél munkáltatói felelősség áll-e fenn. Igenlő esetben ugyanis a jegyző munkáltatójának minősülő szerv marasztalható a Ptk. 348. § (1) bekezdése alapján.
Az egyik felfogás szerint a jegyző az önkormányzat alkalmazottjaként köztisztviselő, munkáltatója a képviselőtestület, jogellenes magatartásáért tehát az önkormányzat felelősséggel tartozik.
Ezzel szemben a másik álláspont az, hogy a jegyző hatósági eljárása miatti kártérítési igénynél nem az alkalmazottért fennálló mögöttes munkáltatói felelősségen alapul az elbírálás. Az önkormányzati törvény a jegyzőt magát ruházza fel hatósági jogkörrel, e tevékenységét a polgármesteri hivatal működése keretében fejti ki, mint annak vezetője, ezért ilyen esetben a polgármesteri hivatal az alperes.
A BH 2003. évi 280. számú jogesetben foglalt azon megállapítás, hogy a jegyző jogellenes és felróható magatartásáért az önkormányzat tartozik helyt állni, nem a munkáltatói felelősségen alapul, hanem a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában tapasztalható azon állásponton, mely szerint a felperes választhat, hogy a polgármesteri hivatallal vagy az önkormányzattal szemben érvényesíti-e az igényét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
