2019. november 6-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti kari tanácstermében zajlott le Az igazságügyi nyelvészet és társterületei című szakmai nap. Az esemény házigazdájaként Balázs Géza (ELTE) bevezetőjében elmondta, hogy 2014 után második alkalommal került sor erre a rendezvényre, melynek támogatói a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, a MISZK Kriminalisztikai Szakmai Tagozat, valamint a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma voltak. Utalt arra is, hogy hazánkban az 1970-es évektől indult meg az igazságügyi nyelvészet kutatása Nagy Ferenc - Magyarország első igazságügyi-nyelvész szakértője - munkásságának köszönhetően. Az azóta eltelt évtizedekben sokféle kutatás és vizsgálat zajlott már, melyeket az igazságügyi nyelvészet körébe sorolhatunk. Ez látszott a rendezvény meghívójából is, mely szerint igen sokszínű, változatos témákat érintő szakmai nap állt a mintegy 120 fős hallgatóság előtt.
A konferencia négy tematikai blokkból állt. Az első blokkba kerültek a jogi, pszichológiai megközelítéseket, a nyelvhasználat és a nyelvi profilalkotás összefüggéseit különböző típusú szövegek, műfajok alapján vizsgáló előadások.
Elsőként Arató Balázs (Károli Gáspár Református Egyetem) Igazságügyi nyelvész szakvélemény a jogi eljárásokban című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy jellemzően milyen ügyekben, milyen jogi eljárásokban kerül sor igazságügyi nyelvész szakvélemény beszerzésére. Kutatásaiban 75 bírósági határozat alapján vizsgálta, hogy a bíróságok és nyomozó hatóságok hogyan viszonyulnak az igazságügyi nyelvész szakértő kirendeléséhez. Az elméleti áttekintést követően konkrét példákkal szemléltette, hogy mikor érdemes, illetve szükséges nyelvész szakértőt magánszakértőként felkérni, vagy pedig indítványozni, hogy a bíróság rendeljen ki igazságügyi nyelvész szakértőt. Az előadás nem szorítkozott kizárólag a büntetőeljárásokra, hanem azt is igyekezett megvilágítani, hogy a legkülönfélébb okiratokkal, jognyilatkozatokkal kapcsolatos, vagy éppen védjegyoltalmi ügyekben is döntő jelentősége lehet a nyelvész szakértő véleményének. Ugyanakkor egyértelmű különbség mutatkozik a büntető- és a polgári eljárások között: előbbiekben a rendőrség és a bíróság is viszonylag gyakran rendel ki nyelvész szakértőt például két szóbeli nyilatkozat vagy irat szókészletének összehasonlítására, míg polgári ügyekben ez sokkal ritkábban történik meg. Egy érdekes esetismertetés azonban a polgári jog területéről származott: egy hitelszerződés kapcsán kellett megállapítania a szakértőnek (később erről tartotta előadását Nagy Levente Péter), hogy a közjegyző vajon felolvasta-e a szerződést a feleknek: a dokumentumon szereplő időpontok alapján egyértelműen bizonyítható volt, hogy arra nem állt rendelkezésre elegendő idő. Az előadó egybevetette a szerződések értelmezésére vonatkozó polgári jogi elveket a kikristályosodóban lévő szakértői módszertannal, és kitért olyan fogalmakra is, mint például az átlagos műveltséggel rendelkező fogyasztó. Végezetül megemlített néhány olyan területet a polgári jogból, ahol szükség lenne nyelvész szakértőkre: a végrendeletek, védjegyek vagy a reklámszövegek esetében.
(Az előadás teljes anyaga a következő számunkban fog megjelenni.)
Sófi Gyula A befolyásolás mintázatai a gyermekek előadásmódjában címmel előadásában azt járta körül, hogy igazságügyi gyermekpszichiáterként milyen élethelyzetekben találkozik a nyelv és a kommunikáció zavaraival, azokat hogyan kezeli, és milyen következtetéseket von le ezekből. Különösen érdekesek azok a helyzetek, ahol a tanú, a sértett vagy az elkövető gyermek, akinek az előadásmódja és szókészlete alapján kell megállapítani, hogy az elmondottak megtörténtek-e, vagy esetleg felmerül a befolyásolás, a valótlan állítás gyanúja. Megtudhattuk azt is, hogy az emlékek felidézése során a nyitott kérdések általában nem célravezetők a gyerekeknél. Az emberi, így a gyermeki gondolkodás intakt, összerendezett voltát a szakértő a használt beszéd (szókincs és grammatika) és a viselkedési mintázat elemzéséből ítéli meg. Speciális helyzetet teremthet a szakértő számára a terhelt vizsgálata olyan esetekben, amikor a szakértő által "ismert" nyelv helyett a vizsgált személy a szavakat eltérő jelentéstartalommal használja vagy éppen ismeretlen szavakból (például börtönszleng) fűzi fel gondolatait.
Ránki Sára bűnügyi szakértőként a nyelvi profilozás gyakorlatáról beszélt A szavak ereje. Egy szöveg mint gyűlöletbeszéd című előadásában. Bemutatta, milyen fontos
- 34/35 -
például az interneten névtelenül írt posztok nyelvi elemzése, milyen segítséget nyújthat a szakértő, amikor esetek felderítéséhez a torzított nyelvhasználat alapján kell szereplőket azonosítani. Hangfelvételek és kihallgatási jegyzőkönyvek alapján összeállított bűnügyi szótár segítségével lehetett egy szó jelentését megfejteni, amelyet egy bűnszervezet tagjai más-más jelentésben használtak különböző helyszíneken és időpontokban, és csak a titkos nyelvet létrehozó tudta, hogy mikor mi a szó jelentése. A gyűlöletbeszédek kapcsán az előadó kitért arra, hogy azok minden esetben nyelvi tevékenységként jelennek meg. Bár a gyűlöletbeszéd (a gyűlölet alanyára irányuló sértés) és a gyűlölködő beszéd (véleményközlés) nem azonos, társadalmi hatásuk egyformán káros. Ezért van jelentősége a szándéktulajdonítás képességének, a metapragmatikai tudatosságnak. Előadása zárásaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyelvész szakértőknek a gyűlöletbeszédhez kapcsolódó közbeszéd alakításában is van felelőssége.
Dede Éva (ELTE, Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda - Manyszi) A zaklatás új formái című előadásában rávilágított arra, hogy a hagyományos, már ismert formák mellett (pl. fenyegetés, verés, károkozás a tulajdonban, kiközösítés) az informatikai világ más eszközöket kínál az elkövetők számára (pl. személyes események nyilvánossá tétele az áldozat tudta, akarata ellenére, hamis képek, információk megosztása, mémek). Ezek az eszközök jobban rejtve maradnak az áldozat előtt, sokkal könnyebb végrehajtani a "támadásokat", sokkal nagyobb közönséghez, több szemlélőhöz jut el, és a bántó kommentek további fájdalmat, sérülést okoznak. Az iskolai zaklatás természetesen nem új jelenség, a skandináv államokban már az 1960/70-es évektől foglalkoznak vele, és egyes felmérések szerint minden második gyerek érintett elkövetőként vagy áldozatként, de a közelmúltban megjelentek az elkövető-áldozatok is, akiknél a két szerep egyszerre van jelen. Ugyanakkor nemcsak a gyerekkorúakat érinti a zaklatás, hanem a fiatal felnőtt, sőt akár a felnőtt generációt is. Tipikus közege az iskola vagy a munkahely, ahol alá-fölé rendeltségi viszonyok uralkodnak. A szakember szerint a kulcsszó az ilyen helyzetekben az észlelt gyengeség, és a helyzet szereplői a zaklatók és az áldozatok mellett a szemlélők, akik látják, tudják, mi történik a közösségükben, de általában nem tesznek semmit ellene.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
