A huszadik század nyolcvanas éveiben az addig nagy reményekkel és elvárásokkal figyelt alternatív szankciókat, elterelési metódusokat, prevenciót, elkövetői rehabilitációt és kezelési programokat kiábrándult politikusok és társadalomkutatók hada értékelte hatástalannak, feleslegesnek vagy hiábavalónak. A következmény a "kemény kéz" büntetőpolitikájának térnyerése, valamint az alternatív jogkövetkezmények és bűnmegelőzési programok értékelésének, hatékonyság-elemzésének elterjedése. Kérdés, hogy hogyan mérhető egy büntetőpolitika, vagy bűnmegelőzési program sikere. Az elkövető saját nyilatkozata alapján, hogy megváltozott? A rendőrségi és bírósági akták alapján, vagy azzal, ha egy kábítószerfüggő elkövető "tiszta" lesz? A csökkenő agresszióval, eltűnő antiszociális viselkedéssel? Milyen bűnmegelőzési stratégiákat alkalmaznak az egyes országok? Különböznie kell-e a prevenciós programnak a célközönség kora, és a megelőzni kívánt cselekmény típusa szerint? Befolyásolhatja-e a bűnmegelőzési terv a veszélyeztetett családok, egyének, vagy a magas kriminalitású (ún. fertőzött területen) élők életét?
A Helmut Kury és Joachim Obergfell-Fuchs által szerkesztett Crime Prevention - New Approaches (Mainz, 2003) című kiadvány a vezető, bűnmegelőzéssel foglalkozó kriminológusok által készített tanulmányok, felmérések és kutatások rendszerezett és háttér információkkal keretbe foglalt gyűjteményes kiadványa a fenti kérdésekre keresi az adekvát, gyakorlati tapasztalatokon és elméleti alapvetéseken alapuló választ.
A kötet első fejezete a fiatalkorú bűnelkövetők családi és iskolai kapcsolatain alapuló prevenciós stratégiákat mutatja be, röviden leírva a témában fellelhető legkülönbözőbb (iskolai előkészítő programokon, családlátogatáson, szülői képzéseken alapuló) programokat az utánkövetés és értékelés eredményeivel együtt. Például egy egyesült államokbeli bűnmegelőzési stratégia, a veszélyeztetett gyermekek című program (Children At Risk - CAR) elemzése bemutatja, hogy ebben prevenciós projektben a célcsoportot 11 és 13 év közötti olyan iskolás gyermekek jelentették, akik egyéni és családi jellemzőik miatt veszélyeztetettnek számítanak. A programban a gyermekeknek lehetőségük volt esettanulmányok, meghívott büntetőbírókkal, családsegítőkkel való beszélgetések, valamint iskolán kívüli és nyári programokban való részvétel, a pozitív magatartásformák elsajátítását célzó foglalkozások, tanulási segítségek (tutor, korrepetálás stb.), valamint egyéb természetbeni és pénzügyi segítségek révén az őket körülvevő, bennük rejlő bűnelkövetési kockázati tényezőket csökkenteni. A résztvevők egyéves utánkövetését követően mérhető eredménye volt a programnak, hogy a gyerekek kevesebb droghasználatról, kábítószerrel való egyéb visszaélésről és erőszakos cselekményről számoltak be, mint a kontrollcsoportbeli gyermekek.
Egy másik bemutatott prevenciós program szerint a fiatalok magatartási problémáinak csökkentését, szociális és szocializációs képességeinek fejlesztését célozta a Hihetetlen évek: Szülő, tanár és gyermek továbbképzési programsorozat (The Incredible years: Parent, Teacher and Child Training Series), aminek célcsoportját a 2 és 8 év közötti viselkedésproblémás gyermekek jelentették. A program szülőképzéssel foglalkozó részében nevelési tanácsokat adtak és problémakezelési ismereteket (depresszió, házassági válságkezelés stb.) oktattak a résztvevőknek, amelyek egyrészt a gyermekek magatartásproblémáinak csökkentését, másrészt a szülők nevelési programjának sikerét szolgálták. A tanárképzésben az osztálytermekben uralkodó agresszió csökkentése érdekében tanítási, nevelési, pszichológiai ismereteket (empátia, beszélgetés- és dühmenedzsment stb.) adtak át, míg a gyermekekkel való foglalkozások során kapcsolatteremtést, interperszonális problémák megoldását, szabálykövetést, az iskolai sikerekre való képesség fejlesztésének metódusát tanították, ami a hatékonyságelemzések és értékelések szerint növelte a gyermekek probléma megoldási képességét és erősítette a tanár-diák kapcsolatot is.
A második - szélsőjobboldali eszmékkel, gyűlöletkeltéssel, és az azokon alapuló bűncselekményekkel foglalkozó - fejezet mottójául a szerzőknek az az alapállása szolgálhatna, mely szerint nem xenofóbia létezik, hanem mizantrópia. A téma vezető kutatóinak eredményei alapján a fejezet feltárja az idegengyűlöleten alapuló agresszió mögött feszülő mélyebb szociológiai összetevőket, elemzi az ilyen típusú erőszakos cselekmények dimenzióit, azok változásait és a megelőzés lehetséges módjait is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
