Dr. Szalai Tibort, Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzat Jegyzőjét mutatjuk be (Jegyző, 2015/2., 36-37. o.)

2004-ben avatták doktorrá és 2004. március 1-jétől jegyzője Dr. Szalai Tibor Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzatának. Megkeresésünkre Dr. Szalai Tibor a pályafutásáról, munkásságáról, szervezési és jövőbeni fejlesztési terveiről, nem utolsósorban pedig kedvteléseiről beszélt a Jegyző és Közigazgatás című szaklapban.

1. 1992-ben az Államigazgatási Főiskolán szerzett igazgatás-szervezői diplomát, jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatta. Mi késztette arra, hogy az Államigazgatási Főiskola után jogi tanulmányokba kezdjen?

Igazából csak a sorrend volt kérdéses. Mindkét terület érdekelt, szerettem volna joggal és közigazgatással is foglalkozni. A felvételi kérelmemen ezért elsőként a jogi egyetemet, másodikként az Államigazgatási Főiskolát jelöltem meg. Ez utóbbiba nyertem akkor felvételt. A főiskolán szerzett tudás és tapasztalat elegendő alapot nyújtott ahhoz, hogy a közigazgatásban elboldoguljak, de továbbra is erős volt a vágy bennem, hogy jogász (is) legyek. Ezért már munka mellett felvételiztem a jogi karra, és nagy büszkeséggel tölt el, hogy sikerült is elvégeznem. A főiskolán is kaptunk jogi képzést, azonban bizonyos jogterületeket csak az ott szükséges mértékig tanítottak nekünk. Büntetőjogot például csak a szabálysértési jogtól való elhatárolás mértékéig kellett megtanulnunk. Ennél én komplexebb jogi tudásra vágytam, és ezeket az ismereteket sikerült megszereznem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Azt gondolom, hogy aki komolyan akar a közigazgatással foglalkozni, annak mindkét típusú képzésre szüksége van. Ezt nekem az elmúlt évek tapasztalatai igazolták is.

2. 1992. október 1-je óta dolgozik a II. kerületi Polgármesteri Hivatalban. Dolgozott műszaki területen, az Építési és Műszaki Iroda irodavezető-helyettese volt, megszervezte és vezette a Beruházási Irodát, majd a Vagyonhasznosítási és Ingatlan-nyilvántartási Iroda vezetője volt. Úgy is mondhatnánk a gazdálkodással, városépítéssel kapcsolatos valamennyi jogterületen tapasztalatot szerzett. Melyik és miért volt a legkedvesebb gyakorló területe?

Nehéz kérdés, olyan, mintha arra kellene válaszolnom, hogy a gyerekeim közül melyiket szeretem jobban. Mindegyik területet egyformán szerettem (és szeretem), csak másképp. Minden terület más sajátosságokkal bírt, más kihívást jelentett. A műszaki területen erősebb volt a hatósági jelleg, mint például a vagyonhasznosítási ügyekben, ami inkább a polgári joghoz áll közel. A Beruházási Irodát fel kellett építeni, kidolgozni a folyamatszabályozását, majd ezt követően pályára kellett állítani. Ezen az irodán egyébként vegyesen merültek fel hatósági kérdések és polgári jogi problémák.

Munkám során volt, amikor hozzám tartozott a közterület-felügyelet, de például részt vettem a kerületi fizetőparkolás kialakításában is. Ott voltam a helyi vagyonrendelet megszövegezésénél éppúgy, mint több tucat, fel nem robbant II. világháborús robbanótest megsemmisítésénél. Mindegyik terület a maga módján volt érdekes, és egyformán szerettem (és szeretem) a különböző területeket.

3. Mi tetszik a legjobban a jegyzői munkában? Melyek a nehézségek és kihívások az Ön számára?

A jegyzői munkának az összetettsége ragadott meg, és azóta is azt szeretem benne a legjobban. Ez a munkakör aztán valóban változatos! Egyrészt, megmaradt a klasszikus hatósági ügykör, azaz a jegyzőnek az a feladatsora, amit különböző jogszabályok alapján el kell látnia. Már ez is rendkívül sokrétű, hiszen a birtokvédelemtől az építési engedélyezésen át a választások lebonyolításáig rendkívül sok minden beletartozik.

A jegyzői munka másik nagy területe a képviselő-testület és a bizottságok munkájának segítése, a döntések előkészítése, azok végrehajtása. Mindezt természetesen úgy, hogy a szakmaiság és a jogszerűség érvényesüljön. A legfontosabb pedig, hogy az önkormányzati/hivatali szint az, amit az emberek a legjobban ismernek, és amit a leginkább elérnek. Ezért aztán ide jönnek a legváltozatosabb panaszaikkal, kérdéseikkel és problémáikkal, úgy, hogy - természetesen - tőlünk várják a megoldásokat és a válaszokat. Néha nagyon nehéz.

A főiskolán azt tanultam, hogy a legrosszabb tisztviselői magatartás a hárítás. Könnyű azt kimondani, hogy egy feladat nem a mi hatáskörünk, vagy egy problémában nem vagyunk illetékesek. Ez gyakran így is van. Azt azonban soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az akták mögött emberek vannak. A hivatalnoknak töre-

- 36/37 -

kednie kell arra, hogy még abban az ügyben is próbáljon meg segíteni, amiben nem az övé a feladat. Amennyiben pedig nem tud, úgy legalább maradjon ember, és viselkedjen is úgy. Én magam is így próbálom végezni a munkámat.

Mindezek mellett, nekem a jegyzői munka "csúcsa" a választások előkészítése és lebonyolítása. Amennyiben jól számoltam, úgy eddigi pályafutásom alatt 15 választást, időközi választást, illetve népszavazást vezényeltem le, mint választási irodavezető. Elmondhatom, hogy az egyik legjobb érzés, ha egy választás után, az eljárásban részt vevő politikai erők mindegyike visszaigazolja, hogy a választások előkészítése és lebonyolítása törvényesen zajlott.

4. Hogyan képzeli el Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatának közigazgatási-jogi fejlesztését?

Azt gondolom, hogy az elmúlt évek, sőt, most már évtizedek kihívásainak ez a hivatal megfelelt. A folyamatok szabályozottak, a kollégák tudják a dolgukat, mára már alig maradt nyoma az 1990-es évek első felében néha tapasztalható bumfordiságnak. A járási átalakítással kapcsolatosan ránk kiszabott feladatokat teljesítettük, csakúgy, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejöttével összefüggő módosításokat. A szociális ellátórendszer 2015. évi átalakításában is eredményesen tudtunk közreműködni. Amennyiben a helyi közigazgatás átalakítása folytatódik, úgy nyilvánvalóan azzal lesz dolgunk. A gyakran változó jogszabályi környezetre is figyelnünk kell, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk naprakészek. Az átalakításokat követő konszolidációs időszakban aztán meg kell vizsgálnunk, hogy a megmaradt, vagy újonnan hozzánk telepített feladatainkat hogyan, milyen szervezeti struktúrában lássuk el.

Ezzel párhuzamosan folytatnunk kell a hivatal szolgáltató jellegének fejlesztését. Ebben jó eredményeket tudhatunk magunkénak, a lakossági visszajelzések is azt igazolják, hogy az ügyfeleink nagy többsége elégedett ezzel a fajta szemléletváltással. Persze, van még mit tennünk ezen a téren.