A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) módosítására vonatkozó, a Parlament által 2008. június 3-án elfogadott, de a Köztársasági Elnök által ki nem hirdetett T/5657. számú javaslat érinti a törvénynek a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló rendelkezésein alapuló igényérvényesítés kérdéseit.
A módosítás részben anyagi jogi, részben eljárásjogi jellegű.
Az anyagi jogi rendelkezések bővítik a Tpvt. 86. §-ban foglalt szankciórendszert és a jogosult igényelheti:
- a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
- a jogsértésre használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett áruk lefoglalását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését, és
- a határozatoknak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatala [Tpvt. új 86. § (3) bek.].
Az eljárásjogi rendelkezések a tisztességtelen verseny által sértett fél részére állapítanak meg új szabályokat az igényérvényesítés előmozdítása, gyorsítása érdekében az ideiglenes intézkedésre és a biztosítási intézkedésekre vonatkozó speciális szabályozás útján; például annak előírásával, hogy az ideiglenes intézkedésről a bíróság 15 napon belül határoz, és sürgős szükség esetén akár az ellenfél meghallgatása is mellőzhető. Az eljárásjogi rendelkezések összhangban állnak azzal a szabályozással, amelyet az egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CLXV. törvény vezetett be.
A törvényjavaslat azonban a szabályozást nem valamennyi, a tisztességtelen versenytörvénybe ütköző magatartás tekintetében, csupán a Tptv. 4. § és Tptv. 6. §-ában meghatározott esetekre kívánja alkalmazni. Az indokolás helyesen rögzíti: "a jogsértésekkel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében a Javaslat javasolja a tisztességtelen versenycselekményeket elkövetőkkel szemben érvényesíthető igények körének Tptv.-beli kiszélesítését". Nem osztható azonban az indokolásban kifejtett az a nézet, hogy a tisztességtelen versenycselekmények közül miért korlátozza a rendelkezéseit a Tptv. 4. és 6. §-aira. Az indokolás e tekintetben az alábbiakat tartalmazza: "A fenti rendelkezések versenyjogi jogsértésekre való alkalmazása kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy mely versenyjogi tényállások esetén indokolt az alapvetően szellemi tulajdoni jogokra épülő szabályrendszer előírása. Nem minősíthető például a szellemi tulajdon logikával rokoníthatónak a Tptv.2. §-ának a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó generálklauzulája, a bojkott-felhívásnak az 5. §-ban foglalt tilalma, valamint a versenyeztetés, árverés és tőzsdei ügyletek tisztaságát biztosítani hivatott 7. § Ezzel szemben indokolt lehet a szellemi tulajdonjogok megsértése esetére vonatkozó rendelkezések kiterjesztése az üzleti titok versenyjogi védelmét biztosító 4. §-ra tekintettel arra, hogy az üzleti titok védelmét a TRIPS-megállapodás 39. Cikke is biztosítani rendeli. A jellegbitorlást tilalmazó 6. § esetében, amely a védjegybitorlással, illetve az áru hamis megjelölésének és az iparjogvédelmi jogok megsértésének (Btk. 296. §, illetve 329/D. §) büntetőjogi kategóriájával rokon, szintén helye lehet a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének szabályozásához hasonló rendelkezések alkalmazásának."
A törvényjavaslat indokolása, amely a "szellemi tulajdon logikájá"-ra építi érvelését, nem ad elfogadható, értelmezhető választ a szabályozás megkülönböztető jellegére. Abból a tényből, hogy a törvényjavaslat a Tptv. 4. és 6. §-ai tekintetében bővíti a szankciók körét és e magatartásokkal szemben történő eljárásokra értelemszerűen kiterjeszti a 2005. évi CLXV. törvény eljárásjogi rendelkezéseit és bővíti a szankciók körét, következik, hogy a jogalkotó felismerte, hogy a tisztességtelen verseny elleni cselekményekkel szembeni fellépéshez, hatékony, gyors eljárási lehetőséget kell biztosítani.
A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelvben (2004. április 29) előírt harmonizációs kötelezettség keretében a 2005. évi CLXV. törvény az egyes iparjogvédelmi törvények és a szerzői jogi törvény módosítása útján kialakította azt az eljárásjogi rendszert, amely az irányelv követelményeivel összhangban van. E rendelkezések 2006. április 15. óta hatályosak és a gyakorlat igazolta e szabályozás hatékonyságát a jogérvényesítés terén. Nyilvánvalóan ennek eredményes tapasztalata indította a jogalkotót, hogy e rendelkezéseket kiterjessze a tisztességtelen verseny sérelmére elkövetett cselekményekre is. Ez a követelmény a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó irányelvben foglaltakon túlmenően összhangban van a Ptk. 341. § (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal. E szerint a károsodás veszélye esetén, a
- 445/446 -
veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek a részéről veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, lehetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és szükség esetén biztosíték adására. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevékenységgel idézték elő. A törvényjavaslatban foglalt intézkedések célja, hogy hatékony, gyors jogvédelmet biztosítsanak az időmúlás miatt később el nem hárítható jogsérelmek megelőzésére.
Mielőtt a miniszteri indoklás érvelésével foglalkoznék, szükségesnek tartom annak megvizsgálását, hogy indokolt-e a javaslat korlátozó szemlélete, vagy a Tptv.- nek a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó II. fejezetében foglalt valamennyi magatartás elleni fellépéssel szemben ugyanazt a hatékony jogérvényesítési lehetőséget kell-e biztosítani.
Amennyiben a fenti vonatkozásban pozitív következtetéshez jutunk, úgy meg kell vizsgálni, hogy a javaslat indokolásának a szellemi tulajdon logikájára épített érvrendszere akadálya lehet-e jogszabályi rendezés teljeskörű kiterjesztésének.
Mielőtt e kérdések részleteibe bocsátkoznék, a megítélés általános áttekinthetőségéhez hivatkozom az Irányelv preambulumában foglalt megállapításokra, melyek az Irányelv szabályozásának céljait az alábbiak szerint rögzítik.
"(1) A belső piac megvalósítása érdekében az áruk szabad mozgásának korlátozását és a verseny torzulását meg kell szüntetni és ezzel párhuzamosan olyan környezetet kell megteremteni, amely az innovációt és a befektetést ösztönzi. Ebben a vonatkozásban a szellemi tulajdon védelme a belső piac sikerének egyik alapfeltétele. A szellemi tulajdon védelme nem csak az innováció és a kreativitás szempontjából fontos, hanem a foglalkoztatás fejlesztése és a versenyképesség javítása érdekében is.
(13) A lehető legszélesebben szükséges meghatározni ezen irányelv hatályát annak érdekében, hogy az e területen elfogadott közösségi jogszabályok és/vagy az érintett tagállam nemzeti jogszabályai az abban lefedett valamennyi szellemi tulajdonjogra kiterjedjen. Mindazonáltal ez a követelmény nem érinti azt a lehetőséget, hogy a tagállamok szükség esetén belső céljaikra kiterjesszék ezen irányelv rendelkezéseit a tisztességtelen versenyre - ideértve a termékhamisítást és ehhez hasonló tevékenységet - összefüggő cselekményekre."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
