A platformmunka fogalma az elmúlt évben egyre ismertebbé vált a hazai munkajogászok előtt. Ez egyrészt köszönhető a koronavírus után is fennmaradt töretlen térnyerésének, másrészt annak, hogy az Európai Unió Bizottsága közzétette a javasolt irányelvtervezetét, így annak szabályozási elvével már ismerkedik a hazai jogász közösség. E tanulmányban bemutatásra kerül a platformmunkára vonatkozó hazai jogszabályi környezet, a jogviszony jellemzőinek számbavételén keresztül a felmerülő elhatárolási nehézségek és a jogalkotási kihívások. Ismertetésre kerül az Európai Unió Bíróságának kapcsolódó joggyakorlata, mely iránytűként és példaként szolgál a hazai jogalkalmazók számára.
1. Bevezető
2. A platformmunka fogalma, működésének és típusainak bemutatása, avagy a platform economy, gig work, on-demand work, cloudwork kifejezések tartalma
3. A platformmunka elhelyezése a jogrendszerben
3.1. A polgári és munkajogi jogviszony elhatárolása hazai jogrendszerben
3.2. Elsődleges minősítő jegyek
3.2.1. Alá-fölé rendeltség, irányítási, ellenőrzési jog
3.2.2. Foglalkoztatási, rendelkezésre állási kötelezettség
3.2.3. Munkakörként történő feladatmeghatározás
3.2.4. Személyes munkavégzési kötelezettség
3.2.5. Munkabér fizetése
3.3. Másodlagos minősítő jegyek
3.3.1. A munkaidő meghatározása
3.3.2. A munkavégzés helye
3.3.3. Eszközhasználat a munkavégzés során
3.3.4. A biztonságos, egészséges munkafeltételek biztosítása
3.4. A platformmunka és a nevesített atipikus munkaviszonyok
4. Az Európai Unió Bíróságának platformmunkára vonatkozó joggyakorlata
4.1. A munkavállalók európai fogalma
4.2. A látszólagos önálló vállalkozók és érdekérvényesítésük értékelése
4.3. A Yodel-végzés
5. Zárásul - konklúzió, javaslatok
Számos összehasonlító elemzést és monitoringot követően az Európai Unió Bizottsága 2021 év végére elérkezettnek látta az időt és az összegyűjtött kutatási anyagot, hogy kiadja egy, a közösség egészében alkalmazandó irányelv tervezetét.[1] A platformmunkásokat a munkajogi védelem hálója alá terelő irányelv tervezetének szövege - jelen tanulmány írásakor - még nem került elfogadásra.
Ezzel párhuzamosan a magyar jogalkotó is hozzányúlt a platformmunkásokra vonatkozó adószabályokhoz, mellyel jelentősen kedvezőtlenebbé tette az egyéni vállalkozás keretében végzett főállású platformmunka kialakult modelljét.[2] A platformok azonban a hazai, adózást érintő változást követően is folytatják tevékenységüket a platformmunkások munkájának igénybevételével.
A hazai bíróságok egyelőre még nem hoztak döntést a platformmunkások jogviszonyának minősítésére vonatkozóan. Az Európai Unió Bírósága azonban egy kevésbé ismert végzésében már elemzés tárgyává tett egyet a számtalan típusú platformjogviszony közül. Noha szolgáltatónként más és más konstrukciójú jogviszonyok esetében nehéz általános következtetéseket levonni, az Európai Unió Bírósága által alkalmazott megközelítést mindenképp érdemes megvizsgálni és észben tartani.
Mindezekre tekintettel úgy gondolom, aktuális a platform alapú munka jogi környezetének áttekintése és a lehetséges szabályozási irányok feldolgozása.
E divatos kifejezések megértéséhez praktikus az angol szókincs kamatoztatása, hiszen azok többsége - tekintettel arra is, hogy az angol nyelven alapuló digitális világhoz kapcsolódik - ebből a nyelvből ered, s jórészt már lefordításra sem kerül, hanem önálló fogalomként használatos a magyar
- 23/24 -
nyelvben is. A platform, azaz a digitális felület koncepciójának előtérbe helyezése segíthet megérteni, hogy ki is az a platformmunkás.
A platformmunka során a teljesítendő feladatok internetalapú weboldalon vagy mobil eszközökön futtatható applikációkon, azaz a platformokon keresztül érhetőek el a munkás számára és ezáltal kerülnek kiosztásra. A platformszolgáltatót - állásinterjúk és értekezletek helyett - ez a platform kapcsolja össze a feladatokat ténylegesen elvégző platformmunkásokkal. Az elvégzendő feladatok elvállalásához, azaz felvételéhez szükség van egy regisztrációra és felhasználói profil létrehozására, melynek használatával a platformmunkás ezt követően eléri a számára felkínált elvállalható feladatokat. Rögzítheti ezek felvételét, majd a feladat elvégzését vagy probléma felmerültét, és itt nyomon követheti az elvégzett feladatért járó díj elszámolását. Az internetes technológiák adta lehetőségek azonban nap mint nap bővülnek és fejlődnek, így a platformokra gyűjtő ismérveket nehéz és egyben veszélyes is meghatározni, mivel könnyen meghaladottá válhatnak. Egyes platformok "helyszíni" szolgáltatásokat nyújtanak, például fuvarozást, áruszállítást, takarítást vagy gondozási szolgáltatásokat. Mások kizárólag online működnek olyan szellemi szolgáltatásokat kínálva, mint az adatkódolás, fordítás vagy tervezés, grafikai feladatok. A platformok által kínált szolgáltatások listája azonban folyamatosan bővül, ahogy a szolgáltatóipar által hagyományosan nyújtott lehetőségek átszervezésre kerülnek a költséghatékonyabb és rugalmasságot kínáló platformok keretébe. Az egyes platformmunkák esetén eltérő a szükséges készségek szintje, a munka megszervezése, valamint a platformok általi ellenőrzésének módja is.[3]
Az ismeretanyagok közvetítésével jobb szociális, foglalkoztatási és munkaügyi politikák kidolgozását segítő Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) megfogalmazása szerint a platformmunka egy olyan foglalkoztatási forma, amelyben a szervezetek vagy magánszemélyek egy online platform segítségével hozzáférhetnek más szervezetekhez vagy magánszemélyekhez, hogy bizonyos problémákat megoldjanak vagy fizetés ellenében meghatározott szolgáltatásokat nyújtsanak.[4]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
