5:544. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
(1) A károkozó a károsult teljes vagyoni kárát köteles megtéríteni.
(2) A teljes vagyoni kárból le kell vonni a károkozásból származó vagyonértékű előnyöket.
(3) A bíróság rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
A modern kártérítési jogok alapelve a teljes kártérítés elve: a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károkozásra nem került volna sor. A teljes kártérítés egyben kizárja, hogy a károsult a kártérítéssel gazdagodjon: ha a káreseményből reá nézve előnyök is származnak, azok a fizetendő kártérítés összegét megfelelően csökkentik. Ezért az új Polgári Törvénykönyv Tervezete kifejezetten ki is mondja: "A teljes kárból le kell vonni a károsult károkozásból származó előnyeit." [5:544. § (2) bek.]. A Tervezethez fűzött indokolás szerint a megállapításánál a károkozó tény folytán bekövetkezett vagyonmozgást egységesen kell vizsgálni. Bár a bírói gyakorlat - állapítja meg az indokolás - a káronszerzés tilalmának szabályát általában alkalmazza, ennek a gyakorlatnak a törvényi alapját mégis indokolt megteremteni.
Az alábbi rövid - inkább problémafelvető, mintsem a teljességre törekvő - írásomban azt vizsgálom, hogy az 5:544. § (2) bekezdésében írt szabály felvétele indokolt-e a Polgári Törvénykönyvbe, és ha igen, úgy tartalmilag megfelelő-e.
A kár (Interesse) fennforgásának és mértékének megállapításánál a német jogból eredő,1 de a magyar jogban is alkalmazott "különbözeti formula"2 (Differenzhypothese) alapján a károsult vagyonának változásait egységesen kell vizsgálni. A kár okozatosságától eltérően itt azonban nem két negatív esemény, hanem egy negatív (a jogellenes magatartás) és egy pozitív (az előny) esemény kapcsolatát kell vizsgálni.3 A probléma taglalható mind az okozatosság, mind a kár fogalmának keretein belül: az értékelő (jogpolitikai) megfontolások mindeközben ugyanazok maradnak.4 Egyet lehet ugyanis érteni Larenz-cel, aki szerint a hasznok és előnyök beszámítása egyáltalán nem magától értetődő, hanem értékelő szempontok alapján, differenciáltan vizsgálandó kérdés.5
A magyar jogirodalomban már Gorsschmid megállapítja: "Az okozatot a maga egységében kell venni."6 A kárból tehát leszámítandó a pozitív nyereség (cucrum emergens), az eltávoztatott kár (damnum non emergens) és az el nem maradt haszon (lucrum non cessans). Ez a tétel azonban csak megszorításokkal igaz: a kérdés, hogy "meddig terjed az okozat egysége".7 Erre nézve azonban sem Grosschmid, sem "glosszátora", Meszlénynem ad közelebbi eligazítást, hanem - vélhetően - a kártérítés oly sok más kérdéséhez hasonlóan az érzékre bízza. Így például nem jogosult a károsult a károsultnak harmadik személyek által - kötelességük teljesítésével (pl. gyámság, gondnokság) - jutatott előnyök fel-számítására.8 Némileg közelebb visz minket a probléma megoldásához Marton, aki - elméletének általános fogalmi keretéhez híven - a hasznok figyelembevehetőségét beszámítási kérdésként kezeli. A hasznok beszámításának főszabály szerint helye van, hiszen "a vagyon egésze az, amelyben a kár megmutatkozik",9 a kár pedig nem más, mint hátrányok és károk eredője.10 Nem számíthatók be azonban bizonyos előnyök, ezek speciális rendetetésére tekintettel: ilyen a harmadik személyek által a kárra való tekintettel, de "tisztán könyörületből" adott juttatások, adomá-nyok.11 Már Martonnál megjelenik a Legfelsőbb Bíróság által is felkarolt gondolat, hogy a károkozástól különböző jogviszony (jogcím) alapján járó előnyök nem csökkentik a kártérítést. A konkrét - meglehetősen tankönyv ízű - példa szerint a károsult leégett háza romjai között kincset talál: Marton szerint ilyenkor az előny azért nem számítható be a kárba, mert az előbbi "nem a kár címén, de attól független címen esik [a károsult] javára".12 A káronszerzés tilalmának elvét egyébként alkalmazta a Kúria gyakorlata is.13 Végül megemlíthető Szászy bővebben ki nem fejtett, ám egyes külföldi nézetekkel összecsengő azon megállapítása, miszerint a kár és az előny között belső összefüggésnek kell fennállnia.14
A hatályos Ptk. kifejezetten nem rendelkezik a káronszerzés tilalmáról, az elv azonban levezethető egyrészt a felelősségi tényállásokban szereplő "kárt okoz" kitételből, amennyiben a kárt az Interesse értelmében fogjuk fel vagyis a károkozó tényleges és azon vagyoni állapota közti különbségként, amely akkor állna fenn, ha a károkozásra nem kerül sor. Másrészt interpretatio systematica segítségével is eljuthatunk erre az eredményre: a Ptk. ugyanis kifejezetten szabályozza azokat az eseteket, amikor a kártérítéssel a károsult jogszerűen gazdagodhat. Ilyen előírás pl. az, hogy balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el [Ptk. 356. § (3) bek.]. Ebben az esetben a balesettel okozati összefüggésben lévő bizonyos előnyök nem vehetők a károkozó javára figyelembe. De a károsult gazdagodását teszi lehetővé az a szabály is, amely alapján a baleset következtében meghalt személy által eltartottak akkor is igényelhetnek tartást pótló járadékot, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást [Ptk. 358. § (2) bek.].15 Ezekben az esetekben a törvény kifejezetten megengedi, hogy a károsultak a kártérítéssel - legalább részben - gazdagodjanak, a contrario tehát főszabály a káronszerzés tilalma.
Ami a hatályos Ptk. irodalmát illeti, általában az absztrakció magas szintjén foglalkozik a káronszerzés kérdésével, és megelégszik annak rögzítésével, hogy a károsult vagyonmódosulását egységesen kell vizsgálni, a károkozással okozati összefüggésben álló előnyöket tehát le kell vonni a kárból.16 Elvétve találunk olyan általános megfogalmazásokat, mint hogy "[a] káronszerzés tilalmának azonban vannak bizonyos határai, mégpedig főként ott, ahol személyhez fűződő jogok megsértésével okoztak károkat."17 E tekintetben különbséget tesz a károsult dolog maradványa (residuum) és a károsult javára teljesített juttatások (szurrogátum) között. A káronszerzés tilalma alóli kivételként említi a Ptk. Magyarázata az önmagával tehetetlen ember családtag általi, ingyenes ápolását, amelynek célja nyilvánvalóan nem a károkozó mentesítése.18
A bírói gyakorlat a káronszerzés tilalma alól több esetben is lehetségesnek tart kivételeket. Így a károsult összegbiztosítása folytán járó juttatás nem vonható le a kárból (BH 1963. 3491), valamint a károkozó által kiadni nem kért residuum összege sem csökkenti a kártérítést (BH 1993. 426). A bírói gyakorlatban megfigyelhető az a tendencia is, hogy a különböző jogviszonyokon alapuló károk és előnyök egymással nem összevethetők. Így sem az elhunyt károsult örökösei nem érvényesíthetik kárként az örökség megszerzésének költségeit, sem a károkozó nem vonhatja le a kártérítésből a megszerzett örökség összegét.19 Alkalmazta viszont a Legfelsőbb Bíróság a káronszerzés tilalmát abban az esetben, amikor a károsult szomszédja úgy építkezett, hogy az építkezés folytán keletkezett "beárnyé-kolás" a károsult telkének értékét csökkentette, az építkezéssel együtt végzett közművesítés viszont növelte (BH 1967. 5254.) Egy másik ügyben elvi éllel mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes munkavállalót elmaradt munkabér címén megillető kártérítés az alperes munkáltató által peren kívül fizetett, költségtérítésre irányuló kártérítés és szakszervezeti segély összegével nem csökkenthető. Indokolása szerint "a létfenntartás célját szolgáló, meghatározott rendeltetésű követelés összege nem csökkenthető költség jellegű szolgáltatás történte címén, és az önkéntes jellegükre s rendeltetésükre tekintettel nem vonhatók le a segélyek, akár a munkáltató, akár a szakszervezet folyósítja azokat." (BH 1994. 399.). Hivatkozik továbbá a káronszerzés tilalmára a PK 48. sz. állásfoglalás is, amely a baleseti járadék béremelés címén történő felemelésének kérdéskörével foglalkozik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
