Az eredeti terveknek megfelelően az EU tagállamainak magas rangú képviselői október 29-én Rómában aláírták az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló Szerződést. Magyarország részéről a dokumentumot - a 105/2004. (X. 20.) OGY határozat felhatalmazása alapján - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter írta alá.
Ahhoz, hogy az alkotmányszerződés 2006. november 1-jén hatályba lépjen, valamennyi tagállamnak saját alkotmányos rendje szerint meg kell erősítenie és a megerősítő okiratot letétbe kell helyeznie.
Magyarországon a megerősítés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és ahhoz a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A megerősítés kapcsán két kérdés merül fel:
1. összhangban van-e az alkotmányszerződés a magyar Alkotmánnyal? Az ún. csatlakozási klauzula (az Alkotmány 2/A. §-a) bár megfogalmazásában pontosítandó, és bizonyos tekintetben felveti az Alkotmány módosításának szükségességét, mégis elmondható, hogy jelenlegi formájában is kellő alapot jelent az alkotmányszerződés megerősítéséhez.
2. indokolt-e népszavazást tartani a kérdésről. A Kormány álláspontja szerint az alkotmányszerződés nagyon fontos momentum, de nem változtatja meg alapvetően az Európai Uniót, és nem is írja elő népszavazás tartásának kötelezettségét. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról tavaly tartott ügydöntő népszavazásra tekintettel sem célszerű újabb referendumot tartani.
A november 4-5-én Brüsszelben tartott Európai Tanács legfőbb napirendi pontja volt az új Bizottság megalakulásának kérdése.
Másodszori nekifutásra látott neki csapata összeállításának az elnök, José Manuel Durao Barroso. Miután az EP ellenállása miatt az új Bizottság az eredeti tervek szerint nem léphetett hivatalba november 1-jén, az elnök ismét egyeztetett a tagállamok vezetőivel.
Az egyeztetések eredményeképpen néhány változást eszközöltek a korábbi névsorban. Az önként visszalépett Rocco Buttiglione helyett az olasz kormány Franco Frattini külügyminisztert javasolta a bel- és igazságügyekért felelős biztosi posztra. Kovács László az energia helyett az adó- és vámügyi tárcát kapja majd, mivel az energiaügyekkel az új lett jelöltet, Andris Piebalgsot bízná meg az elnök.
A jelöltek parlamenti meghallgatása november 15-én kezdődik, a plenáris ülés pedig november 18-án szavaz a csapatról. Amennyiben az EP válasza kedvező, és ezt a Tanács is jóváhagyja november 19-én, úgy az új Bizottság a tervezettnél három héttel később, november 22-én munkába állhat.
• Svájc csatlakozott a Schengeni Egyezményhez
Izland és Norvégia után Svájc lett a harmadik nem EU-tagállam, mely csatlakozott a Schengeni Egyezményhez. Az október 26-án Luxemburgban tartott ünnepség során a felek képviselői összesen kilenc megállapodást írtak alá, többek között az adózásról.
• Kötelező lesz az ujjlenyomat feltüntetése az útlevélben
Október 26-i luxemburgi tanácskozásukon az EU-tagállamok képviselői megállapodtak abban, hogy a jövőben az új útleveleken és egyéb útiokmányokon a tulajdonos fényképén kívül annak ujjlenyomatát is fel kell tüntetni. Az Egyesült Királyság, Dánia és Írország az igazságügyi együttműködés ezen szegmense alól mentességet élvez. Az USA ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy 27, többnyire EU-s országtól vízumot fog kérni az állampolgáraik beutazása esetében, amennyiben azok útlevele nem tartalmaz biometrikus azonosítókat.
• Oroszország ratifikálja a Kiotói Jegyzőkönyvet
Hosszas hintapolitikát követően az orosz Duma október végén elhatározta az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentését célzó Kiotói Jegyzőkönyv ratifikációját. Ez megteremtené a jegyzőkönyv hatályba lépésének lehetőségét. Ahhoz ugyanis nem csak az szükséges, hogy az Éghajlatváltozásról szóló Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt országok közül legalább 55-en ratifikálják a Jegyzőkönyvet (vagy csatlakozzanak ahhoz), hanem az is, hogy ezen országok együttes kibocsátása elérje az I. melléklet országai össz-kibocsátásának 55%-át.
Hiába 126 tehát jelenleg a ratifikáló országok száma*, mivel együttes kibocsátásuk a fent említett 55% helyett csupán 44,2%-ot tesz ki. Tekintettel arra, hogy az USA (melynek részesedése 36,1%) csatlakozására nincs reális esély, gyakorlatilag Oroszország (17,4%) ratifikációján múlik a Jegyzőkönyv sorsa.
Felmerült az az elképzelés is, hogy Oroszország is bevezeti az üvegházhatású gázok kibocsátás-kereskedelmi rendszerét, illetve csatlakozik az EU-ban a tervek szerint 2005. január 1-jén beinduló rendszerhez.
Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács (nov. 15-16.)
Általános és Külügyek Tanácsa (nov. 23.)
Gazdasági és Pénzügyi Tanács (nov. 25.)
Versenyképességi Tanács (nov. 26.)
Közlekedési, Telekommunikációs és Energia Tanács (nov. 29.)
Bel- és Igazságügyi Tanács (dec. 2-3.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
