A felszámolási ügyeket tárgyaló bírák 2000. október 2-4. között tanácskozást tartottak Pilisszentkereszten. A tanácskozáson részben a felmerült jogalkalmazási kérdéseket vitatták meg a következő összefoglaló szerzőinek vezetése mellett.
1. Az adóhatóságok mely időponttól nem kötelesek nyilvántartásba vételi díjat fizetni a bejelentett hitelezői igények után?
A Baranya Megyei Bíróság Felszámolási Csoportja az 1/2000. és 2/2000. számú közös véleményében úgy foglalt állást, hogy az 1999. évi XCIX. törvény 188. §-ával módosított Cstv. 46. §-a (7) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Amennyiben a felszámolás közzétételére olyan időpontban került sor, hogy a követelés bejelentésére és a nyilvántartásba vételi díj befizetésére nyitva álló 40 napos határidő 2000. január 1. után telik le, az adóhatóság nem köteles nyilvántartásbavételi díjat fizetni, ha azt megelőzően nem fizette be. Amennyiben a nyilvántartásba vételi díj befizetése 2000. január 1. előtt megtörtént, a befizetett nyilvántartásba vételi díjat az adóhatóság nem igényelheti vissza.
Adóhatóságon nemcsak az állami adóhatóságot (APEH), hanem az Art. 6. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, adóhatóságnak minősülő szerveket is érteni kell.
A nyilvántartásba vételi díj befizetése alól ezek a szervek csak akkor mentesülnek, ha az államháztartás alrendszerét megillető követelést érvényesítenek. Ezt a tényt a hitelező köteles a felszámolónak bejelenteni.
Azokban a felszámolási eljárásokban, ahol az adóhatóság az Art. 53. §-ának (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzés alapján hitelezői igényt jelent be, és a bejelentés alapjául szolgáló adóhatósági határozat esedékességétől számított 40 nap vagy annak egy része 2000. január 1. utáni időszakra esik, az adóhatóságot nem terheli nyilvántartásbavételi díj-fizetési kötelezettség.
A fenti állásponthoz hasonló álláspont található a Legfelsőbb Bíróság Fpk.VIII.31.911/1999/4. számú határozatában, amelynek indokolása a következőket tartalmazza: "Az, elsőfokú határozat meghozatalát követően a többször módosított Cstv. 46. §-ának (7) bekezdését módosította az, adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyéb törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény. A módosított törvényhely szerint az (5) bekezdésben meghatározott követelések nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező nyilvántartásba vételi díjat befizesse. Kivételt képeznek ez, alól az, adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések, valamint az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt követelések. Az, adóhatóságnak tehát a jogszabályban megállapított hatálybalépési időponttól kezdődően az általa érvényesített követelések után - érintse az államháztartás bármely alrendszerét - nyilvántartásbavételidíj-befi-zetési kötelezettsége nem áll fenn. A hivatkozott módosító jogszabály 199. §-a szerint e törvény 2000. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott kivételekkel - ettől az időponttól kell alkalmazni."
(A jelen lévő bírák többsége a fent megfogalmazott elvekkel egyetértett.)
2. Vizsgálhatja-e a bíróság a be nem hajtott áfakövetelések behajthatóságát, figyelemmel az 1999. évi XCIX. tv 13. §-ának (1) bekezdésével módosított Áfa-törvény 48. §-ának (4) bekezdésére is?
A kérdésben érintett jogszabály az Áfa-törvény 48. §-a (1) bekezdésének c) pontját oly módon módosította, hogy a jogutód nélkül megszűnő adóalany rendkívül szigorú szabályok alapján igényelheti csak vissza az áfát, gyakorlatilag a felszámolási eljárások többségében az áfa visszaigénylése lehetetlenné vált.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
