A Fejér Megyei Bíróság mint cégbíróság 2001. augusztus 17. napján kelt 59. számú végzésével az S. Kft. 2001. március 10-én tartott taggyűlésén az Sz. Ildikó ügyvezető visszahívása tárgyában hozott határozat alapján benyújtott változás-bejegyzési kérelmet elutasította. Határozatában elsődlegesen rögzítette, hogy a H. Rt. 944, K. Leonóra 3990, Sz. Ildikó 980, S. Tamás 1886 szavazattal rendelkezik. Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 18. §-ának (5) bekezdése értelmében a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani. A törvényben meghatározott valamennyi ok a tagi minőséggel függ össze az elsőfokú bíróság álláspontja szerint. Ezért az ügyvezető visszahívása ebbe a körbe nem sorolható akkor sem, ha tag is egyben. Így viszont a határozatképesség szempontjából 9800 szavazatot kellett volna figyelembe venni; az ügyvezető visszahívásához a Gt. 158. §-ának (1) bekezdése értelmében ennek háromnegyedére, vagyis 6642 szavazatra lett volna szükség az 5876 szavazattal szemben.
Mindezek alapján megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a társaságnak Sz. Ildikó ügyvezető visszahívására vonatkozó taggyűlési határozata törvénysértő, és a változás-bejegyzési kérelmet elutasította.
A cég fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 87. §-ának (2) bekezdése alapján nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, illetőleg aki ellen pert kell indítani, vagy aki egyébként érdekelt. E rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhet el. E kógens rendelkezés alapján egyértelmű, hogy a tag, aki egyben ügyvezetője is a társaságnak, e tisztségéből való felmentése kérdésében nem szavazhat - nem vitatható - érdekeltsége miatt.
A jelen társaság vonatkozásában alkalmazandó Gt. 18. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a gazdasági társaság tagja (részvényese) törvény vagy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, akkor az érintett tagot az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
A rendelkezésre álló társasági szerződésben a tagok e diszpozitív rendelkezés alapján nem rendelkeztek arról, hogy a társaság azon tagja, aki egyben ügyvezető is, az e tisztséget érintő kérdésekben nem szavazhat.
Ezért helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a Gt. 18. §-a (5) bekezdésének rendelkezésére, amely szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani.
Ez a régi Gt. fentebb idézett előírásához képest módosult kógens rendelkezés a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sem értelmezhető olyan kiterjesztően, hogy a tag - aki a társaság ügyvezetője, és e tisztségéből származó felelősség és kötelezettség terheli - a tisztségét érintő határozat meghozatalánál nem szavazhat, tagságából eredő joggyakorlása (szavazati joga) erre tekintettel korlátozott.
Az egységes bírói gyakorlat szerint az ügyvezetés körébe tartozó feladatok ellátásának értékelése el kell váljon a tagi magatartás megítélésétől, azok lényegét érintő szervezeti jogosultságok és kötelezettségek eltérő jogi szabályozása miatt. Például a tagkizárás iránti perekben is vizsgálat tárgya, hogy az alperes keresetben megjelölt intézkedései - ha vezető tisztségviselő a felperes társaságnál - mennyiben kapcsolódnak szorosan az ügyvezetői tevékenységhez, illetve menynyiben minősülnek tagi magatartásnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
