https://doi.org/10.59851/mj.73.09.4
A tanulmány a hagyatéki eljárás során köthető egyezségek típusait, anyagi jogi és eljárásjogi szabályait mutatja be, végigkövetve az egyezségkötések alanyi körét is. Az elemzés részletesen tárgyalja az egyezségtípusokat, figyelmet fordítva a termőföldeket érintő speciális szabályokra is. Az özvegyi jog megváltásának szabályait az 1959-es és a hatályos Ptk. tükrében elemzi. Végezetül bemutatja az egyezségek közjegyzői jóváhagyásának formai kereteit, hangsúlyozva ezek szerepét a jogviták megelőzésében és a bíróságok tehermentesítésében.
Kulcsszavak: egyezségkötés; egyezség jóváhagyása; özvegyi jog megváltása; termőföld a hagyatéki eljárásban
This study presents the types of settlements that can be entered into during probate proceedings, as well as substantive and procedural law rules, while also examining the parties eligible to enter into such settlements. The analysis discusses the types of settlements in detail, paying special attention to the specific rules concerning agricultural land. It analyzes the rules for the redemption of the surviving spouse's right of usufruct under both the former and the current Civil Code. Finally, it outlines the formal requirements for notarial approval of settlements, emphasizing their role in preventing legal disputes and reducing the workload of the courts.
Keywords: conclusion of settlements; approval of settlement; redemption of the surviving spouse's right of usufruct; agricultural land in probate proceedings
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) alapján a hagyatéki eljárás során lehetőség van arra, hogy az örökösként érdekeltek egymással, az öröklésben érdekelttel, a kieséses örökössel, valamint a hagyatéki hitelezővel vagy igénylővel egyezséget kössenek.
Mielőtt a hagyatéki eljárásban köthető egyezségek bemutatásra kerülnek, fontos tisztázni, hogy milyen szerepet tölt be az egyezségkötés és annak lehetősége a hagyatéki eljárásban.
Általánosságban elmondható, hogy az egyezségkötés lehetősége eszközt biztosít arra, hogy vitás vagy nem vitás kérdések esetén elkerülhetővé váljanak a hosszadalmas és költséges jogi eljárások, az egyezséget kötő felek pereskedés helyett megállapodással zárják le a hagyatéki eljárást, elkerülve ezzel a családi és egyéb kapcsolatok elmérgesedését.
Az egyezségkötés jelentősége mutatkozik meg abban, hogy a jogalkotó az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvény 50. §-ával kiegészítette a Hetv.-t. A törvénymódosítást követően a Hetv. kiegészült többek között a 31/A. §-sal, melynek (4) bekezdése alapján a jegyzőnek a 2020. február hónap 1-jétől indult eljárásokban az egyezségkötéssel kapcsolatban az alábbi tájékoztatási kötelezettsége áll fenn.
a) A jegyző az eljárása során a jogkövetkezményekre is kiterjedően tájékoztatja az örökösként érdekelteket arról, hogy az eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni.
b) A jegyző tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről is.
c) Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatukat, a megállapodást kötő felek közös kérelmére mint egyezségi tervezetet a feleknek az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelmével együtt a jegyző a hagyatéki leltár mellékleteként a közjegyzőhöz továbbítja jóváhagyás céljából.
d) A jegyző tájékoztatja a feleket arról is, hogy egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban is lehetőségük van.[1]
A hagyatéki eljárásban fő szabály szerint a közjegyző a hagyatékot tárgyalás tartása nélkül adja át. Azonban a Hetv. 43/C. § (3) bekezdés c) és d) pontja alapján a közjegyzőnek kötelező tárgyalást tartania, amennyiben a megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik. Kötelező tárgyalást tartania akkor is, ha az örökösként érdekeltek egyezségükbe - a hagyatéki hitelezőn kívül - más személyt is be akarnak vonni, vagy a törvényes örökösök - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni.[2]
A Hetv. 43/C. § (3) bekezdésének c) és d) pontjában rögzített esetek megteremtik annak törvényi alapját, hogy a közjegyző a főszabálytól eltérően tárgyalást tartson az egyezség megkötése érdekében.
Ugyancsak az egyezség szerepének fontossága jelenik meg a Hetv. 43/C. § (5) bekezdésben, miszerint a törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, igénylővel kíván egyezséget kötni, vagy az örökségét, illetve annak
- 595/596 -
egy részét a 94. § (3) bekezdése szerint a magyar államnak fel kívánja ajánlani, vagy a törvényes örökös bejelenti, hogy a törvényes örökösök a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.[3]
Az egyezségkötési szándék határidőben történő bejelentése okán a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés hatálytalanná válik. E jogszabályi rendelkezés is alátámasztja, hogy az egyezségkötés, illetve annak lehetősége kiemelt figyelmet kap a hagyatéki eljárásban.
Fontos rámutatni arra is, hogy amennyiben a közjegyző tárgyalást tart, úgy a Hetv. 57. § (1) bekezdés b) pontja és c) pontja alapján az idézésében a megidézetteket figyelmeztetnie kell az egyezségkötés lehetőségére, a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére, továbbá a Hetv. 57. § (2) bekezdése alapján az (özvegyi jog) megváltásának lehetőségéről is tájékoztatnia kell őket.
Hasonlóan a fentiekhez, az egyezségkötés súlyát hivatott biztosítani a Hetv. 68. § (1) bekezdés b) pontja, amelynek alapján a tárgyalás elhalasztására is lehetőség nyílik, amennyiben az egyezség megkötése érdekében érdemesnek látszik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
