A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) 2014. március 15-i hatállyal vezette be a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét a magyar jogba. Ebben a dolgozatban a jogintézmény fentiekhez szorosan kapcsolódó, és egyik szabályozási pilléreként kezelhető visszavonhatatlanságának kérdéskörét fogom bemutatni.
Itt a dolgozat gondolatmenetének közérthetősége kedvéért csak röviden utalok arra - az említett dolgozatokban részletezett indokolások ismétlésétől eltekintve -, hogy a Ptk. akként értelmezendő, hogy a vagyonrendelőt a megbízási szerződés megbízóra vonatkozó rendelkezéseinek mögöttes alkalmazhatósága miatt megilleti a rendes felmondás joga a felek eltérő rendelkezésének hiányában. Utóbbit pedig a megbízási szer-
- 25/26 -
ződés felmondásának korlátozására vonatkozó rendelkezések [Ptk. 6:278. § (4) bek.] szorítják keretek közé. A szabályozás nem tesz említést a bizalmi vagyonkezelés ilyen tekintetben való visszavonhatóságáról - a Ptk. 329. § (1) bekezdésében említett feltétel nem e körben értékelendő -, a visszavonható típus jogalkotói megengedés hiányában a felek által megfelelően nem pótolható, és emiatt illetve a vagyonrendelőnek biztosított felmondási jog alapján kizárólag a visszavonható típus jogalkotói elérhetővé tétele állapítható meg. A visszavonható típusnak pedig szükségszerű velejárója - egy hitelezői érdekek méltányos szintű érdekvédelmét célul tűző jogrendszerben - a vagyonrendelő hitelezőinek biztosított felmondási jog [Vht. 132/A. § (3)-(5) bek.].
A Ptk. bírósági szerződésmódosításra vonatkozó általános szabályai (6:192. §) irányadóak szinte kizárólag a bizalmi vagyonkezelés vonatkozásában. Ezek szerint bármelyik (i) fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti (ii) tartós jogviszonyban (iii) a szerződés megkötését követően előállott körülmény (iv) következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése (v) lényeges jogi érdekét sértené, és (vi) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, (vii) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, és (viii) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. Ekkor a bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.
A Ptk. ehhez képest különleges bírósági szerződés módosítási szabályt, enyhébb feltételek mellett kizárólag a vagyonkezelő kedvezményezettek általi visszahívása vonatkozásában mond ki [6:325. § (2)-(3) bek.].
Az Amerikai Egységes Trust Kódex (a továbbiakban: UTC) 410-417. cikkei foglalkoznak a visszavonhatatlan trustok módosításával, megszüntetésével. [National Concference of Commissioners on Uniform State Laws: Uniform Trust Code. St. Augustin, Florida, 2000. (utolsó módosítás: 2010.)] A 410. cikk szerint a trust részlegesen vagy teljesen megszűnik többek között a trust okirattal összhangban - az abban fenntartott jog alapján - gyakorolt visszavonás által. E szerint mind a vagyonkezelő, mind a kedvezményezett jogosult bírósági jóváhagyást vagy elutasítást kérni egy javasolt módosítással vagy megszüntetéssel szemben. Megjegyzendő, hogy kapcsos zárójelben a szerzők a vagyonrendelőnek is megadni javasolják e jogokat, amely vélhetően a common law-hoz képesti újítás miatt egyfajta caveat a szövetségi államok részére, hogy ez akár külön is kivehető a szövegből, emiatt annak egészét ne utasítsák el. A közhasznú trust vagyonrendelőjének sem általában, hanem csak jogfenntartás esetén biztosítják a jogot a trust módosításának kezdeményezésére.
A 411. cikk szól a magáncélú visszavonhatatlan trust vagyonrendelő és az összes kedvezményezett közös megegyezésével való módosításának, vagy megszüntetésének bírósági jóváhagyásáról, vagy elutasításáról, amely még akkor is megengedhető, ha a trust lényeges céljával nincs összhangban. E feltételek esetén a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre a jóváhagyás megadását illetően. A kedvezményezettek ennek hiányában a vagyonrendelő nélkül akkor állapodhatnak meg a módosítás, megszüntetés bíróságtól való kérelmezésében, ha a trust lényeges céljának eléréséhez a trust fenntartása nem szükséges. A tékozló kikötés kifejezett okirati rendelkezés hiányában nem tekinthető a trust lényeges céljának. A megszűnés esetén a vagyonkiadási jog jogosultja a kedvezményezett. Nem kizárt a kedvezményezettek közötti egyetértés hiányában sem a bíróság módosító, megszüntető döntése, ha utóbbi meggyőződik arról, hogy teljes egyetértés esetén a trust módosítható, megszüntethető lett volna, és a hozzá nem járuló kedvezményezett érdekei megfelelő védelmet fognak kapni a módosítást, megszüntetést követően is.
A 412. cikk valamennyi trust vonatkozásában határozza meg annak előre nem látott körülmény, vagy hatékony vagyonkezelésre való képtelenség miatti módosítási, vagy megszüntetési eseteit. E szerint a bíróság méltányosan módosíthatja a trust adminisztratív és rendelkező feltételeit, vagy megszüntetheti a trustot, ha a vagyonrendelő által előre nem látható körülmények miatt a módosítás vagy megszüntetés előmozdítaná a trust célját. A módosításra a szükséges mértékben a vagyonrendelő feltehető akarata szerint kerülhet sor. A bíróság módosíthatja a trust adminisztratív feltételeit, ha a trust folytatása a létező feltételei mellett észszerűtlen vagy pazarló, vagy sértené a trust kezelését. A trust e cikk szerinti megszűnése esetén a vagyonkezelő a trust céljának megfelelő módon köteles a vagyont kiadni.
A szerzők utalnak rá, hogy e körbe eső bírósági módosítás lehet pl.: egy kedvezményezettnek járó juttatás (támogatás) növelése, ha utóbbi képtelenné vált önmaga ellátására pl.: idős kora, súlyos sérülése miatt. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a Restatementekhez képest a UTC újdonsága, hogy nem kötelezi a vagyonkezelőt, hogy a körülmények ilyen változása esetén nyomban kérje a bíróságtól a módosítás jóváhagyását. E cikk célja, hogy a vagyonkezelőt feljogosítsa az apróbb vagyonkezelési nehézségeket, többletköltségeket generáló rendelkezések módosításának bíróságtól való kérelmezésére. A rendelkezések módosítását létesítéskor előre nem látott körülmények is indokolhatják, mint például előre nem látott gazdasági változások, vagy a kedvezményezett cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy elvesztése. E rendelkezések a szerzők szerint a közhasznú trustok vonatkozásában alkalmazandó, cy pres szabály megfelelően módosított, minden trust vonatkozásában alkal-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
