A 2022. április 3-i előrehozott köztársasági szintű parlamenti választásokat megelőző egy esztendőben számos olyan meghatározó kérdés (az ellenzék ismételt bojkottja vagy részvétele, a koszovói szerbek választási részvételének mikéntje) volt, illetve esemény történt Szerbiában (a Rio Tinto-ügy, a szerb alkotmány módosításával kapcsolatos népszavazás) és az ország határain túl (orosz-ukrán háború), amelyek egyaránt uralták a belpolitikai napirendet és amelyek egyaránt befolyással bírtak a választások végkimenetelére. Az előrehozott parlamenti választásokat követően a végleges választási eredmények Köztársasági Választási Bizottság által történő kihirdetésére három hónapot kellett várni, mivel a Bujanovác községhez tartozó Veliki Trnovac nevű településen öt alkalommal volt szükséges megismételni az egy mandátum sorsát eldöntő voksolást.
Ennek következtében az új parlament csupán augusztus elején, az új kormány pedig október végén alakulhatott meg. Az előrejelzésekkel és a várakozásokkal összhangban, ezúttal is a Szerb Haladó Párt kapta a legtöbb szavazatot, amely azonban csak jelentős mandátumvesztés mellett volt képes átmenteni a hatalmát és tudta elkezdeni az új kormányzati ciklust. A jelenlegi felállásban a kényelmes parlamenti többséghez és az ellenzéki szólamok hiányához szokott haladók által dominált kormányzatnak új politikai realitással kell számolnia, hiszen mind jobb-, mind pedig baloldali ellenzék jelen lesz a Népképviselőházban. Ez azonban nem jelent majd komolyabb kihívást a kormánypártok számára. A régi/új szerb vezetésnek, többek között továbbra is arra a már több mint egy évtizede elhúzódó, egymással szorosan összefüggő, két stratégiai szempontból kiemelt és rendkívül összetett külpolitikai ügyre kell fókuszálnia, amelyek nélkül nem várható előrelépés Szerbia jelenlegi pozíciójának vonatkozásában. Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban, valamint a Belgrád-Pristina párbeszédben történő érdemi továbblépéshez a többség ezúttal is adott, kérdés, lesz-e valós politikai bátorság és akarat. A regionális együttműködés (Open Balkan) is kiemelt helyen szerepel majd a szerb külpolitikát formálók napirendjén.Az Oroszországhoz való viszony tekintetében a Nyugat részéről ezen túl is határozott elvárás marad az erőteljesebb szemléletváltás. Szintén kérdésként merül fel, hogy ennek akár már középtávon mi a realitása. A szerb belpolitikai agenda legfontosabb elemei az előrehozott választásokat követő időszakban is az energiabiztonsággal és függetlenséggel (az energiaszektor korszerűsítése és diverzifikációja), az infrastruktúra (közút, vasút, valamint a határátkelők) fejlesztésével, a gazdasági növekedéssel és az állampolgárok életszínvonalának emelésével, valamint a demográfiai probléma jelentette kihívásokkal és az illegális migrációval kapcsolatos kérdések és azok megválaszolása lesznek.
In the year before the early parliamentary elections on April 3, 2022, there were a number of decisive issues (in regard to the elections such were the repeated boycotts or participation of the opposition, and the manner of participation of the Kosovo Serbs), and events occurring either in Serbia (the Rio Tinto case, the referendum on the amendment of the Serbian constitution) or beyond the borders of country (Russian-Ukrainian war) which dominated the domestic political agenda and influenced the outcome of the elections. Following the early parliamentary elections, the Republic Electoral Commission required three months to announce the final results as the elections in Veliki Trnovac (Municipality of Bujanovac) had to be repeated five times. As a result, the new parliament could only convene in early August, while the new government could only be formed in October. In line with forecasts and expectations the Serbian Progressive Party received the most votes, but it was only able to begin a new term with a significant loss of mandates. In the current setup, the government dominated by Progressives - accustomed to a comfortable parliamentary majority and the absence of opposition voices - must reckon with a new political reality as both the right and left-wing opposition is present in the Parliament. Nevertheless, this will not be a major challenge for the incumbent governing parties. Among many matters, the old/new Serbian leadership has to resume focusing on two strategically important and extremely complex foreign policy issues - having been going on for more than a decade - without which no progress can be expected regarding Serbia's current international position. In light of the European Union accession talks commencing, and there is a parliamentary majority to continue the Belgrade-Pristina dialogue, there lies the question whether the government possesses sufficient political courage and will to take initiation in the latter. Regional cooperation (Open Balkans) will also be prominently featured in the agenda shaping Serbian foreign policy. In terms of the relationship with Russia, a more decisive change of attitude remains a definite expectation on the behalf of the West. It remains to be seen whether this is a realistic demand which could and would be met in the near future. The main goals of Serbian domestic policy will continue to center around energy security and independence (modernization and diversification), infrastructure development (roads, railroads, border crossings), improvement of standard of living, solutions for challenges posed by demographic change and illegal migration.
Keywords: Early elections, opposition, parliament, government, European Union
- 93/94 -
Szerbiában a négyéves parlamenti ciklus lejártát követően, 2020. június 21-én általános parlamenti, tartományi és helyi önkormányzati választásokat tartottak, amelyeket minden szinten, elsöprő fölénnyel ismét a Szerb Haladó Párt (Srpska napredna stranka SNS) nyert meg. Október 5-én, Aleksandar Vučić szerb államfő Ana Brnabić korábbi kormányfőt kérte fel kormányának megalakítására. A szerb miniszterelnök 2020. október 28-án ismertette programját, melyet követően a népképviselőház megválasztotta az új kormányt. Korábban nem tapasztalt és az addig bevett gyakorlattól teljesen eltérő módon, az új testület korlátozott időbeli mandátummal jött létre, mivel a megalakulásakor tett szerb köztársasági elnöki bejelentéssel összhangban a 2022. április 3-án sorra kerülő államfőválasztással és a belgrádi helyhatósági választásokkal egy időben köztársasági szinten előrehozott parlamenti választásokat is tartanak.[2]
Igaz, hogy az előrehozott választások intézménye korántsem új keletű jelenség Szerbiában, arra azonban eddig nem volt példa, hogy már az új kormány megalakulásával egy időben nyilvánosan bejelentsék az előrehozott parlamenti választások tényét és megjelöljék azok időpontját. Még akkor sem, ha a kiírás mellett szólt mind a közelgő államfőválasztás dátuma, mind pedig a köztársasági elnök szárnyaló népszerűsége (a pártot tulajdonképpen vele azonosítják, melynek továbbra is ő az elnöke). Nyilvánvaló volt, hogy Vučić egy személyben nemcsak az államfői, de az előrehozott parlamenti választásokat is meg tudja nyerni pártjának és az azzal szövetségben indulóknak, biztosítva ez által a további kormányzás lehetőségét. Egy további, alább részletesebben tárgyalt ürügy a demokrácia minőségéhez kapcsolódott, mivel az az ellenzék szélesebb részvételének biztosítása volt a jövőbeni parlament munkájában, hiszen a 2020. júniusi parlamenti választásokat követően megalakult tulajdonképpen ellenzék nélküli népképviselőház a Nyugat számára - amelyhez Szerbiai is csatlakozni kíván - nem igazán volt sem eladható, sem pedig elfogadható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
