Vitathatatlan, hogy a magyar jogrendszerben a sportjog úgynevezett keresztbe fekvő jelleggel rendelkezik, vagyis a magánjog és a közjog között lát el "áthidaló" szerepet, osztva mindkét jogág sajátosságait. Míg a sportjog civiljogi jellemzőinek, szabályozási anyagának könyvtárnyi irodalma van, addig a közjogi sajátosságok elemzése kissé háttérbe szorult. Ahhoz, hogy a sporttevékenyéget érintő joganyag közjogi jellemzőit megadjuk szükséges a tevékenységek mögött húzódó alkotmányos (alaptörvényi) háttér bemutatása. Evidensen ez az aktív sporttevékenység vonatkozásában az Alaptörvény XXI. cikkének testi és lelki egészséget biztosító klauzulájából következhet, ugyanakkor a közjogi háttér bemutatásához igazolni szükséges az állami intézményvédelmi kötelezettségét megalapozó rendelkezések létét is. Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek bemutatása pedig kiegészítendő az Alkotmánybíróság gyakorlatának elemzésével. Utóbbiban ölt ugyanis testet a sport közjogának alapja. A sport közjogának dogmatikai megalapozásához[2] meglátásom szerint szükséges az Alkotmánybíróság ilyen irányú, illetve tárgykörű döntéseinek bemutatása, elemzése. Erre kaptam lehetőséget a 2024. évi VI. "Sárközy Tamás Sportjogi Konferencia" című szakmai konferencián. Jelen írás a konferencián elhangzott előadás leirata.
It is undisputed that in the Hungarian legal system, sports law has a so-called cross-over character, i.e. it plays a "bridging" role between private and public law, sharing the characteristics of both branches of law. While there is a library of literature on the civil law characteristics and regulatory material of sports law, the analysis of the public law characteristics has been somewhat overshadowed. In order to provide the public law characteristics of the body of law affecting sporting activities, it is necessary to describe the constitutional (constitutional law) background behind these activities. Evidently, this can be inferred from the clause guaranteeing physical and mental health in Article XXI of the Fundamental Law for active sporting activities, but in order to present the public law background, it is also necessary to demonstrate the existence of provisions justifying the State's obligation to protect institutions. The presentation of the relevant provisions of the Fundamental Law should be supplemented by an analysis of the practice of the Constitutional Court. The latter is the basis of the public law of sport. In my view, the dogmatic foundation of the public law of sport requires an analysis of the decisions of the Constitutional Court in this area and on this subject. I had the opportunity to do so at the 6th "Tamás Sárközy Conference on Sports Law" in 2024. The present paper is the transcript of the presentation given at the conference.
Es ist unbestritten, dass das Sportrecht im ungarischen Rechtssystem einen so genannten Cross-over-Charakter hat, d.h. es spielt eine "Brückenfunktion" zwischen dem Privatrecht und dem öffentlichen Recht und weist Merkmale beider Rechtsbereiche auf. Während es eine Fülle von Literatur zu den zivilrechtlichen Merkmalen und Regelungsinhalten des Sportrechts gibt, ist die Analyse der öffentlich-rechtlichen Merkmale etwas in den Hintergrund getreten. Um die öffentlich-rechtlichen Charakteristika der Rechtsmaterie, die die sportlichen Aktivitäten betrifft, darzustellen, ist es notwendig, den verfassungsrechtlichen Hintergrund dieser Aktivitäten zu beschreiben. Dieser lässt sich natürlich aus der Klausel zur Gewährleistung der körperlichen und geistigen Gesundheit in Artikel XXI des Grundgesetzes für die aktive sportliche Betätigung ableiten, aber um den öffentlich-rechtlichen Hintergrund darzustellen, muss auch das Vorhandensein von Bestimmungen nachgewiesen werden, die die Verpflichtung des Staates zum Schutz der Institutionen begründen. Die Darstellung der einschlägigen Bestimmungen des Grundgesetzes sollte durch eine Analyse der Praxis des Verfassungsgerichts ergänzt werden. Letztere bildet die Grundlage des öffentlichen Rechts des Sports. Die dogmatische Fundierung des öffentlichen Sportrechts erfordert meines Erachtens eine Analyse der Entscheidungen des Verfassungsgerichtshofs in diesem Bereich und zu diesem Thema. Ich hatte die Gelegenheit, dies auf der 6. "Tamás Sárközy Conference on Sports Law" im Jahr 2024 zu tun. Der vorliegende Beitrag ist die Niederschrift des auf der Konferenz gehaltenen Vortrags.
Az Alkotmánybíróság döntéseinek vizsgálata nem kapcsolódik szorosan véve az ún. aktív sporttevékenységhez,[3] hanem minden olyan döntést górcső alá kellett venni, amely a sportjogot akár közvetetten is érinti. A vizsgálat elsőként kitért arra, hogy van-e eltérés a sporttevékenység alkotmányos megítélése között a testületben annak függvényében, hogy a viszonyítási pont az Alkotmány vagy később az Alaptörvény volt. Megállapítható, hogy a testi és lelki egészséghez való jog - mint a sportjogot leginkább érintő alapjog - alkotmánybírósági megítélésében kontinuitás mutatható ki
- 14/15 -
az Alkotmány és az Alaptörvény hatálya alatt meghozott döntésekben. Ami az Alkotmány hatálya alatt meghozott döntések vizsgálatát illeti, a differenciálás alapját az eltérő hatáskörök képezték, vagyis önállóan kerülnek tárgyalásra az ún. normakontrollügyek és az alkotmányjogi panasz ügyek, mint az egyéni jogvédelmi célú eljárások. Végül arra is rámutat az elemzés, hogy a sportjogon belül mely kérdések nem élveznek alkotmányos védelmet.
Az Alkotmánybíróság működése során már az Alkotmány hatálya alatt kialakított gyakorlatában, absztrakt normakontroll hatáskörében eljárva, meghatározta a sport alkotmányossági vetületét. A 95/B/2001. AB határozatában a testület a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 20. § (1) bekezdés c) pontja tulajdonszerzést érintő rendelkezésének, 20. § (3) bekezdésének, 25. § (1) bekezdésének, valamint VI.; VII.; X-XII.; XV., valamint XVII. Fejezeteinek alkotmányosságát vizsgálta. Ennek keretében rögzítette, hogy "[a]z Alkotmány a sporthoz is kapcsolható állami feladatokat az egészséghez való jog körében érinti". Továbbá meghatározta, hogy "[a]z Alkotmány 70/D. §-ából következik - többek között - az egészséghez való jog biztosításához szükséges intézményi háttér létrehozásának állami kötelezettsége, ehhez az alkotmányos feladathoz tartozik: »a rendszeres testedzés biztosítása«". Mindebből következik, hogy az Alkotmány hatálya alatt az Alkotmánybíróság nem bontotta ki a fentiek szerint deklarált állami kötelezettség mikéntjét és mértékét, valamint nem foglalkozott annak tartalmával sem.[4]
Az Alkotmánybíróságon, az Alaptörvény hatálya alatt megszületett, a sporttevékenységet érintő döntések zöme magánjogi jogvita tárgykörében érkezett alkotmányjogi panasz [az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján benyújtott], illetve bírói indítvány alapján született, de található olyan döntés is, amely az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti, a norma alaptörvény-ellenességét támadó panasz alapján született.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
